Határkő Lázári és Mikola között Szatmár megyében, 1920. június 4.
„Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére”
(Petőfi Sándor: A Tisza, 1847 február)
Magyar Testvéreim!
Születésem ideje visszanéz a történelem hajnalára, amikor Máramaros drága kincsekkel teli jégvilágából kristálytiszta forrásként elindultam hódító utamra.
Termékeny lankák, sűrű erdők, napfényes mezők építették medrem, rövid, kalandokkal teli volt utam, de boldogan csilingeltem.
Tudom, hogy hazám földjén eredek és hazám földjén ér véget kis életem.
Hozom a hátamon a sót, hogy ízletes és tartós legyen az étel. Hozom a hátamon a fát, hogy legyen miből építeni és tüzelni.
Hozom a fövenyen az aranyrögöt, hogy Pintye Grigor összegyűjtse, Rákóczi fejedelem szabadságharcához átadja, románként hű kuruca lehessen.
Sorsom erre szabta ki a Teremtő, hamar elérem a torkolatot, hol aztán boldogan olvad bele életem a nagy Tisza küldetéses méltóságába.
Az bánt nagyon, hogy a parton a fű és virág tele szeméttel, drónok repkednek, idegen katonák ordítoznak, bozót és nyomorúság könnye úszik hullámaimon. Csak ott van rend és tisztaság, ahol magyar szót hallok.
Szilágyi Domokos: Pintye kútja
Sátorhegynek oldalán
bársonyos a pázsit.
Moha-pázsit közepében
Pintye kútja ásít.
Tükre őrzi, őrizi
Pintye Gligor képét:
mikor itt járt, hajló fűszál
jelezte a léptét,
lábát virág csókolta,
arcát ringó lombok;
hogy ne fázzék, a nap izzó
sugarakat ontott;
hőség ellen hűs vizet
az öreg kút adta,
moha-ágyat vetett a rét,
hogy aludjék rajta,
altatódalt a tücsök
cirpelt – senki szebben!
s mikor itt járt: reménység gyúlt
sok szomorú szemben.
Pintye-kútnak a vizét
sok-sok vándor issza.
Csillog a víz… És amikor
belenéznek: Pintye Gligor
nevet rájuk vissza…
(1956)
Máté Ottila – Vesztergán Miklós: Él a magyar mindörökké
‡ Miből lesz egészen nyilvánvalóvá?
Hogy Isten Lélek
Hogy Isten Személy
Hogy Isten Szent
Hogy Isten Igazságos
Hogy Isten Szeretet
ABBÓL, HOGY HÁROM DOLGOT TARTOTT FENN MAGÁNAK
Angol fizikus, matematikus, theologus
- A semmiből való teremtést. Az őskáosz tohuva-bohu kavargásából lenyűgöző rendet hoz létre.
I.Newton: „A gravitáció magyarázatot ad a bolygók mozgására, de ki hozta mozgásba? Isten, aki mindent irányít és mindent tud” - A jövőbe látást
I.Newton: „Ki tudom számítani a mennyei testek mozgását, de képtelen vagyok kiszámítani az emberi gonoszságot” - A lelkiismereten való uralkodást
I.Newton: „Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam”
A ZSOLTÁROS MÁHOZ SZÓLÓ ÜZENETE ÉRTELMÉBEN
„JÖJJETEK ÉS LÁSSÁTOK AZ ISTEN DOLGAIT. CSODÁLATOSAK AZ Ő CSELEKEDETEI AZ EMBEREKEN”
(Zsoltárok Könyve 66: 5)
Áprily Lajos: A rím
Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.
Egyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.
S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.
Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.
És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.
A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.
A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.
S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.
Nem ás, nem ont és nem kering –
csak ring s a lelkem benne ring.
Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos költeményét.
Mi a véleményed A rím írásról?
Tamás Gábor: Hargitai fecskemadár
‡ Erzsébet királyné mennyei eleganciával lépett be a fényárban úszó terembe. Fekete ruháján a bross türkiz halvány sejtelem volt ahhoz képest, ami a szemében tükröződött.
Bajor lelkében érezte régi őse üzenetét, szeretett volna olyan óriás lenni, mint Gizella hercegnő voltegykor Szent István oldalán.
Most fájlalta csak igazán, hogy neki Bécs, Ferenc József, Haynau és az ármány jutott balsorsos élete sötét átkaként.
Szép homlokának mély gondolata előbb látta meg gróf Andrássy Gyulát, Jókai Mórt, Munkácsy Mihályt és Liszt Ferencet mint tenger szép szeme.
Ők ott négyen fesztelenül beszélgettek a bársony függönyök mellett
„Istenem, közülük egy is maga a világ teljessége, ők az igazság, a szó, a festmény, és a zongora királyai. Hogy szeretheti népét, hogy ilyen talentumokkal szórta tele ezt az országot”
Az inas hozzá lépve halkan kérdezte: „Felség, hol szolgáljuk fel a pezsgőt?”
A királyné szinte magának mondta: „A kis szalonban várom az urakat. Jókai után Munkácsyt, majd Liszt Ferencet, végül Andrássy grófot… Figyeljen a sorrendre”
‡ Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és miután bevégezte, így szólt hozzá az egyik tanítványa:
„Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította tanítványait”
Ó pedig ezt mondta nekik: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:”
„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékot adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?”
(Teljes szakasz: Szt. Lk. ev. 11:1-13)
Szent Urunk szavainak rendkívüli aktualitását így írja le Charles Spurgeon nagy angol prédikátor:
„Ha van olyan dolog, amiben a keresztény egyháznak forró lángon kell tartani buzgóságát, akkor az az imádság és a misszió.
Istenre mutatni, a reánk bízottakat szeretni, szolgálatainkat Lélekből lelkesen végezni, nincs ennél fontosabb feladatunk!
Nem az a feladatunk, hogy szidjuk a sötétséget, hanem hogy lámpást gyújtsunk, s Krisztus szavai szerint világosság legyünk.”
Beszél Jézus a Mennyei Atyáról, Ő maga aki Örök Ige, beszél a Szentlélek erejéről, akit kérnünk kell.
Jézus feltétel nélküli bizalomra hív, elé tehetjük szívünk kérését, bánatát, fájdalmát.
Csobog dicsőségéről a kis Túr, fizika-matematika képleteket ír le a nagy Newton, térdel előtte a Monarchia királynője,
A SZENTLÉLEK AZ EMBERBEN FELÉPÍTETTE TEMPLOMÁT, EZÉRT MINDIG TUD IMÁDKOZNI
Tóth Árpád: Isten oltó-kése – Előadja Széplaky Géza
Csajkovszkij: A hattyúk tava
„A legnagyobb orosz zeneszerző minden műve egy imádság”, – írta valaki
‡ Királynői sabbat, királyi vasárnap, létgazdagító csodák
A zsidó sabbaté a menuhah, a nyugalom, amiről a rabbik azt tanítják:
„A boldogság, a csendesség, a béke, a harmónia napja ez, s aki megtartja a Tízparancsolat negyedik igéje szerint, az feltöltődik szent boldogsággal, kibékül Istennel és felebarátjával.
Mi a vasárnap kincse?
A zsidó hagyomány szerint a hétnapos hét első napja, a jom rishon.
Hétkezdő főnap.
Ekkor történt meg az új teremtés hajnalhasadása, az Úr feltámadása.
Fenséges tartalmának megjelölése a görög nyelvben: Hémera Küriaké”
EZT KÖVETŐEN 325-ben I. SZILVESZTER PÁPA A NICEAI ZSINATON HIVATALOS KERESZTÉNY ÜNNEPPÉ NYILVÁNÍTOTTA A VASÁRNAPOT
„Ez az a nap, amelyet az Úr rendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!”
(Zsoltárok Könyve 118: 24)
„Ha Isten-ésszel, angyal érzelemmel használni tudnák éltök napjait”
(Vörösmarty Mihály)
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Önfelszeletelő Európa
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Bodola Gyula – Rekordhalmozás a történelem sodrában
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Gál Emília személyében magyar alprefektusa lett Bákó megyének
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Őrség, a leginkább érintetlen magyar vidék – 1. rész
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Kína olyan kémkamerát készített, ami részletesen mutatja az arcokat az űrből
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Uniós támogatással fogják felújítani az érmindszenti Ady Emlékmúzeumot
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. március 1.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
djp.hu
reformatus.hu
fotomuveszet.hu
eventland.eu
refkertvaros.hu
publicdomainpictures.net
erdon.ro
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro