Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János apostol első levele 1. részének 9. verse:
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden gonoszságtól.
Donald J.B. MacCallum lelkipásztor (Ontario, Kanada) gondolatai:
Az ötéves Jessica és a hároméves Anthony az ebédlőasztalnál színeztek. Egyszer csak Jessica hátrafordult, és vádlólag megjegyezte:
– Apa, Anthony az asztalra ír!
A kisfiú védte magát:
– Apa, véletlen volt!
– Nem úgy van! Akarattal csináltad és megkarcoltad az asztalt! – állította Jessica.
Az apa megnézte, hogy mi is történt, és megjegyezte:
– Szándékosan vagy nem, a rossz megtörtént fiam.
Azzal letörölte a ceruza nyomot, melynek semmi nyoma nem maradt. Akár szándékosan, akár nem, követünk el bűnöket, és a bűn így is, úgy is rombol. Van idő, amikor olyan szavak szaladnak ki a számból, amikről kívánom, hogy sose történtek volna meg. Lehet, hogy véletlen, vagy meggondolatlanság volt, de szükségem van Isten bocsánatára, és annak bocsánatára, akit megsértettem. Az első lépést a dolog rendbehozására nekem kell megtennem: őszintén megbánnom botlásomat és alázatosan elmondanom bocsánatkérésemet. Csak egyetlen út van; amit az Ige tanít: megvallani. Hálásak lehetünk, hogy ez megvan, mert Isten bocsánata olyan, mint ahogy Anthony apja egy kézmozdulattal letörölte a ceruza nyomát. Isten bocsánatát nem tudjuk megszolgálni, de bűnbánó kérésünkre a mienk.
467. dicséret: Mily jó, ha bűntől már szabad…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu