Kedves Testvérek!
Mai igénk: 107. zsoltár:
Zsoltárok könyve, a 107. zsoltár 9. verse:
Mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.
Református énekeskönyv, a 107. zsoltár 5. verse:
Hogy a szomjú lelkeket megitatá vízzel,
És mind az éhezőket bétölté étellel,
Kik a nagy setétben fogságban hevertenek,
Halálos ínségben nagy vasakat viseltek.
Charles Haddon Spurgeon gondolatai:
Jó, ha az ember vágyakozik, és annál jobb, minél mélyebbről jön ez a vágyakozás. Az Úr megelégíti lelkünk vágyakozását, akármilyen nagy és mindent átható legyen is az. Legyenek bátran vágyaink, mert az Úr nagylelkűen teljesíteni akarja azokat. Nem jó az a lelkiállapot, amelyben elégedettek vagyunk önmagunkkal, és nincsenek kívánságaink. A több kegyelem utáni sóvárgás, és a szavakban ki nem fejezhető gyötrelem nem más, mint a növekedéssel együtt járó szenvedés, ezért csak javunkra szolgál, ha egyre többször érezzük azt.
Áldott Urunk, add, hogy szüntelenül vágyakozzunk a nemes dolgok után, de leginkább a legmagasztosabb dolgok iránt.
Az éhség egyáltalán nem kellemes érzés, de boldogok, akik éheznek és szomjaznak Isten igazságára.Ő az ilyenek éhségét nemcsak némi eledellel csillapítja, hanem teljesen megelégíti az igazán éhezőket. Nem valami hitvány étellel táplálja őket, hanem Urunkhoz méltó nagyszerű eledellel, kegyelmének javaival tölti be őket.
Ezért ne panaszkodj, ha lelked éhezik és sóvárog benned, lásd, a zsoltáros szintén éhezett és vágyakozott Isten dicsőségének meglátására, és az Úr megelégítette. Örömteli hálaadása erről tanúskodik: „Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket”.
107. zsoltár: Dicsérjétek az Urat, mert…
Áldás, békesség: Hegedűs Loránt
A kép forrása:
hvg.hu