Mivel az igaz kívánsága is igaz, Isten nyugodtan teljesítheti azt. Viszont sem az egyes embernek, sem a társadalomnak nem lenne hasznára, ha ez az ígéret a gonoszoknak is szólna. Tartsuk meg az Úr parancsolatait, akkor Ő is méltányolni fogja kéréseinket.
Sorsom első kegyelmi ajándéka az volt, hogy a Magyar Királyság polgáraként láthattam meg a napvilágot 1940-ben. Első születésnapomon pedig atyáim ősi földjén, a bácskai Magyarkanizsán mosolyoghattam boldog szüleimre, akik a visszacsatolt Délvidékre nyomban hazaköltöztek.
E szép és szenvedélyes hangvételű zsoltárnak a bizalom a fő témája. Kiben bízunk, ha életünk tartóoszlopai megrendülnek? Képesek vagyunk-e a bajban és nehézségekben, kiábrándult és kilátástalan percekben is, az Úrhoz kiáltani, Benne bízni, Őt kérni? Dávid erről tanít, hiszen több versen keresztül is megfogalmazza saját nyomorúságát. A minden oldalról érkező csapások elhárítására egyetlen mentség létezik, egyetlen út van a szabadulás felé: Istenben való feltétel nélküli bizalom, ami csakis a hiten alapul.
A „kísértés” szó elvesztette jelentőségét a világon, ennélfogva tévesen használjuk. A kísértés nem bűn. Át kell mennünk kísértéseken, mert emberek vagyunk. Ha nem lenne kísértésünk, megvetettek volnánk. Mégis sokan szenvednek olyan kísértések között, amiben nem kellene, mégpedig csak azért, mert nem engedik, hogy Isten őket magasabb síkra emelje, ahol más jellegű kísértésekkel kellene szembenézniük.
A csodát könnyebb letagadni, mint hinni benne, még akkor is ha nyilvánvaló, letagadhatatlan. Különösen akkor, ha nem is akarunk hinni benne. Erre törekednek az igeszakaszban szereplő farizeusok is.