Csak akkor tudja valaki átérezni, megvalósítani a tudatalatti, rejtett gondolatait, megbúvó képességét, ha jól érti és értelmezi a második nagy parancsolatot is: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22,39). Azért fontos ez, mert ez a második nagy parancsolat bizonyos hívő körökben sok zavar és félreértés forrása lett. Szinte borzadállyal vetik fel: önszeretet? Ez istenkáromlás. Nem egy igemagyarázatot olvashatott, vagy hallhatott bárki, amely oda érkezett meg, hogy a felebarátunkat jobban, sokkal jobban kell szeretnünk önmagunknál. A senki-, semmi-, féreg-mivoltunkat pedig meg kell vetnünk, meg kell öldökölnünk és így tovább.
