(Michelangelo)
Magyar Testvéreim!
Ft. Makkai Sándor püspök úr erdélyi szolgálata idején népének nagy krónikása lett legendás történelmi regényeivel, briliáns theologiai műveivel, magával ragadó zseniális élet bölcsességével. (1926-1936). A Holt tenger Mezőségének küszködő magyarjai a szórványban, az ország legjobb egyetemeinek tudós magyarjai Nagyenyeden, Kolozsváron, Debrecenben, a világba szétszórt magyarjai a diaszpóra bástyáin számára egyaránt drágák és nagyon fontosak voltak.
Miben áll a siker titka?, az élet értelme?, az ember sorsa?, – ő maga azt élte és vallotta, amit újszövetségi napi igénk rövid perikópája ebben a 7 versben mély tömörséggel, egyszerű realizmussal, tiszta szépséggel leír.
(Szt. Márk ev. 1:32-39)
A mécsesből nem fogy ki az olaj, szüntelenül világol, mert éjt-nappallá téve dolgozik Erdély valamennyi fejedelme, valamennyi püspöke, valamennyi írója és költője, valamennyi faragója és építője, valamennyi édesanyja és leánya.
Ft. prof. Dr. Makkai Sándor püspök, író, egyetemi tanár
(Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19)
ESTE PEDIG, AMIKOR LEMENT A NAP, HOZZÁ VITTÉK A BETEGEKET, ÉS A MEGSZÁLLOTTAKAT IS MIND AZ EGÉSZ VÁROS ÖSSZEGYŰLT AZ AJTÓ ELŐTT NAGYON KORÁN SZÜRKÜLETKOR FELKELT, KIMENT, ELMENT EGY LAKATLAN HELYRE, ÉS OTT IMÁDKOZOTT PÉTER APOSTOL: „MINDENKI TÉGED KERES”
JÉZUS VÁLASZA: „MENJÜNK MÁSHOVA, ASZOMSZÉDOS HELYSÉGEKBE, HOGY OTT IS HIRDESSEM AZ IGÉT, MERT AZÉRT JÖTTEM”
Juhász Gyula: Nefelejcs Kiss József sírjára
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
Az életet, álmot s a rímeket.
Az élet hitvány és álmunk hazug,
De rímeinkben királyok vagyunk!
Keleti szőnyeg volt neki e föld,
Hol annyi vágya kelyhe összetört,
De szép az élet, ezt hirdette váltig,
Szürke gondoktól a fekete halálig.
Én vallom, fájó és fáradt utód,
Hogy ő nagy álmok padisahja volt,
És vallom, minden gond és gyász felett,
Hogy dala nem múló s ríme remek.
Juszufnak mindegy már, de nem nekünk,
Kik örökében tengünk, szenvedünk.
Magyarság és emberség alkonyán
Juszuf a bülbül, ő a csalogány.
Kárpátia zenekar: Piros szív, fehér hó, zöld levél
‡ Újszövetségi napi igénk életprogramja a szüntelen munkálkodás prométheusi akarata,az éjt-nappallá tévő nyughatatlan elme lázas zakatolása, Makkai Sándor püspök úr és egész családjának életpéldája, kiket személyesen is sokan ismerünk.
Igen és ámen Krisztus Urunk minden szava, ki Földre érkezésével meghirdette ISTEN ORSZÁGÁT KÖZÖTTÜNK ÉS BENNÜNK.
Egy fárasztó munkanap kezdete hajnali 4:30 óra számomra is, este pedig folytatódik tovább a munka, és nem érünk a végére.
Fejedelmeink, püspökeink, tudósaink, akár Albert Schweitzer ablakában mindig világ van, aztán a néhány órás pihenést megtöri a kérés:
„MINDENKI TÉGED KERES”
Tanítani, kutatni, operálni, vezetni,dolgozni kell.
Krisztus Urunk egy zokszó nélkül szólja: „MENJÜNK MÁSHOVA, A SZOMSZÉDOS HELYSÉGEKBE, HOGY OTT IS HIRDESSEM AZ IGÉT, MERT AZÉRT JÖTTEM”
1982-től történt a nyírségi Geszteréd faluban, ahol mint központi anyaegyházközség lévén, nagy örömmel szolgáltunk 3 gyülekezetben és 2 tanyán.
– A parókiával szemben kicsit balról lakott Dr. Kóti Lajos állatorvos a családjával. Ha doktor urat hívták, azonnal indult hőségben-hóban elletni, oltani, gyógyítani a jószágot, mely akkor még sok ezres nagyságrendben élt falvakban, tanyákon.
Pufajkában, gumicsizmában ült még éjjel is az asztalnál, sokszor így beszélgettünk hajnalig székely barátommal.
– A parókiával szemben lakott Varga János buszvezető, ki a soha nem késve, éjjel is járatva a motort, mínusz 20 fokban hajnali 4 kor pontosan elindult a munkásokkal Téglásra a Hajdúsági Iparművekbe, Debrecenbe a Házgyárba.
– A parókiával szemben kicsit jobbról lakott szüleivel és testvérével Ft. Felföldi László ferences diák, ma Pécsi Megyés püspök atya, minden reggelszentmisén volt a hívekkel abban a templomban, ahonnan Kaszab Béla pápai prelátus 7 diákot indított el a papi pályára.
Szorgalmas magyar népünk a munkából hazaérve délután, nagyszülők segítségével még művelte a hold dohányt, félhold almást, melynek jövedelméből három év után épültek az új házak, két év után érkeztek az új autók.
MI ÍGY ÉLTÜNK PANNÓNIÁBAN A PETŐFI UTCÁN, A SORT FOLYTATHATNÁM, E HÁROM PÉLDA MUTATJA A MEGÉLT IGE KRISZTUSI IGAZSÁGÁT, MUNKAMORÁLJÁT, A TISZTESSÉG ÉRTÉKÉT, KÁLVIN JÁNOS NYUGATOT NAGGYÁ TEVŐ LÁTÁSÁNAK VALÓDI IGAZSÁGÁT E SOROKKAL TISZTELGEK Ft. prof. dr. FEKETE KÁROLY NYÍRSÉGI ESPERES ÚR EMLÉKE ELŐTT IS, AKINEK SZÍVE KÖZEPE VOLT EZ A VILÁG, A MI ÉLETÜNK, A MI SORSUNK
Reviczky Gyula: Aratás
Lekonyul a búza feje;
Aratásnak van ideje.
Gazda ember kaszát penget,
Ugy vágja a sűrü rendet.
Hangzik a dal munka közbe,
A kévét igy kötik össze,
Sárga kalászt egybehányva,
Mind izzad, de egy se bánja.
Elindulnak nagy szekéren,
Koszorú van közepében,
Aratásnak koszoruja;
Igy mennek be a faluba.
A legvénebb béres aztán
A tornácz elé akasztván,
Körüle vig arcu lányok
Járnak aratási tánczot.
S a gazda pihenni dől le,
A gond messze van ma tőle.
Ha csorgott is verejtéke,
Mégis nyugalom a vége!
Edda Művek: Álmodtam egy világot
1982 – Éppen meg akartuk váltani a világot
„A festészet költészet, amelyet nem éreznek és a költészet olyan festmény,
amelyet nem látnak, hanem éreznek”
(Leonardo)
‡ Rákóczi Szövetség tábora Sátoraljaújhely
Épített válasz Trianonra a Rákóczi Tábor Sátoraljaújhelyen, amely megduplázta férőhelyeit, szegény kárpátaljai gyerekek menedéke. Festészet, költészet,zene együtt, maga a szeretet.
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Pál István Szalonna és Bandája – Magyarbődi, valamint a Kárpátaljai Magyar Táncegyüttes előadása
„Ezek vagyunk, – a világon egyedülálló népdal, néptánc, néplélek örökösei”, – írta valaki
‡ A legnagyobb krisztusi igék prófétai kimondója Keresztelő Szent János:
„Neki növekednie kell, nekem pedig alá szállanom.”
„Imé az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”
Ebből a theologiai és történelmi aspektusból érthető meg később Péter apostol szava Márk evangéliumában:
„MINDENKI TÉGED KERES”
Az emberek az igazságot keresik, bárhol a világon
Az emberek a jóságot keresik, bárhol a világon
Az emberek a békességet keresik, bárhol a világon
Az emberek a reményt keresik, bárhol a világon
Az emberek a jövőt keresik, bárhol a világon
HA EZEKBŐL EGYRE IS LELNEK, A SZERETETET TALÁLTÁK MEG, AKI MAGA KRISZTUS URUNK
Debreceni Református Kollégium, Károli Egyetem diákja volt, Kőrösi Csoma Sándor kettő néven emlegették
(Tasnád, 1856. augusztus 29. – Budapest, 1931. szeptember 2.
(Fiumei-úti Nemzeti Sírkert)
‡ Lehet hogy nem a római katolikus dogmatika segített, vagy a református KT 129 kérdés-felelete, lehet nem tudják mi az a Hiszekegy, de már Jézusé a szívük.
Olvastam portugál, spanyol, francia, angol, holland misszionáriusok tapasztalatairól, akik nem aranyat, olajat, elefántcsontot indultak el rabolni, hanem „téríteni” igyekeztek.
Legmélyebb könyv számomra a Tasnádról Pápua-Új Guineába kivándorolt zoológus-etnográfus tudós vallomása volt:
‡ „Milyen hamisan ítéljük meg a kőkorszakbeli ember műveltségét, erkölcsét és tehetségét, s bennük saját őseinket.
Leszállítjuk őket az állatiasság színvonalára, hogy magunkat annál magasabban állóknak láthassuk.
Kicsiny társadalmuk minden elméletet megcsúfol, mert van köztük erkölcs és szeretet vallás nélkül, rend és béke törvények és rendőrség nélkül, szabadság őrök nélkül.
Keresztényekre leltem, akik semmit nem tudtak ennek lényegéről, de szívükbe írta az Isten a Római Levél tanítása szerint.”
A „művelt európai” német gyarmatosítók felégették kunyhóikat, az angolok pedig „szórakozásból” lövöldöztek reájuk.”
„Nem szégyen számunkra, hogy a német természettudományos szellemünket egy olyan vidéken, – ahol 15 éve német lobogó alatt állnak intézeteink, – zoológiailag egy magyar tudós tanár tár fel?”
(Unter den Papua, Pflanzen in Deusch, Weisbaden 327 pp. 1899.)
Endrődi Sándor: Bizalom Istenben
Isten, te vagy az én pajzsom,
Te vagy az én erős váram.
Sehol nincsen nyugodalmam
Csak benned van bátorságom.
Hasztalan tör rám a végzet,
Balszerencse minden átka:
Tenger vész közt megfogódzom
Hitem biztos horgonyába.
Vesszőzhet vad, viharos éj,
Nem rémít, ha csapkod, lángol:
Erős karod megragad és
Kivezet az éjszakából.
Simon és Garfunkel: El Condor Pasa – Inkák földje, Peru
A JÉZUS HIRDETTE ÖRÖM ÉPPEN AZ, HOGY A DOLGOKNAK EZ AZ ÚJ RENDJE ELKÖZELGETETT
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Dr. Drábik János – Dr. Bene Gábor: Baljós előjelek a világpolitika színpadán
Nők Jókai árnyékában – és fényében
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az igaznak emlékezete áldott
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Diogo Jota szép családot alapított gyönyörű feleségével: fotókon a tragikus autóbalesetben elhunyt futballista szerettei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Sorrento látnivalók
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. július 5.