„Látod tehát, hogy hite együttműködött cselekedeteivel, és cselekedeteiből lett teljessé hite” (Szent Jakab apostol lev. 2:22)

**Liszt – Haus Weimar, Türingia tartomány**
(Őrzöm látogatásunk dokumentumait)

„Itt nincs idő és nincs zene, csak a hullámok üteme.
Körön és világokon belül, világot épít egyedül.”
(Áprily Lajos)

Magyar Testvéreim!

Amikor az apostol Isten és az Úr Jézus Krisztus hű szolgájaként előbb arám, majd ékes görög nyelven is papirusz tekercsre rótta az igéket nem gondolhatta, hogy egyszer majd egy vetélkedő tárgya lesz a legnagyobbak számára.
Látszólag egyszerű volt a képlet: „Ki az az ember?, akinek hite és cselekedete tökéletesen lefedi egymást? Ha hite együttműködik cselekedeteivel, abból lesz teljessé a hite.”
Ő lesz méltó, hogy Isten szent színe elé járuljon.

‡ Üstökös jelent meg az égbolton 1811. október 22. napján Doborján fölött, és a cigány asszony azt jósolta, hogy üveghintón fogja bejárni a világot a csodagyermek.
Beethoven csókját megelőzte a Múzsa csókja, mely Gibraltártól Szentpétervárig letörölhetetlen maradt homlokán 74 éven át.
Hector Berlioz Fantasztikus Szimfóniájának bemutatója volt Párizsban. A két fiatal muzsikus egész életre szóló barátságot kötött.
A csodagyermek Lisztet elbűvölte Berlioz zenéjének forradalmi újszerűsége,a mód, ahogyan a zenével történeteket, cselekményt, drámát akart és tudott kifejezni, ahogyan Beethoven a VI. szimfóniában a természet jelenségeit ábrázolja.
Berlioz azért szerette meg Lisztet, mert az megértette egyedülálló zsenialitását és a világon csak ő volt képes a nagyzenekari művet zongorán előadni ugyanazzal a hatással, és jobban szólt mint zenekarral. Berlioz magán kívül volt, 28 éves, Ferenc pedig 20.
Liszt megígérte neki, hogy a jövőben mindenhol fogja játszani a Fantasztikus Szimfóniát, hogy népszerűsítse, és ezzel anyagilag is segítse a koldus szegény barátját.
Ezt az emberfeletti teremtő alkotást végzi már évek óta. Zongorára átírta, valósággal újraalkotta Bach, Beethoven, Chopin, Schubert, Mendelssohn, Paganini, Weberműveit. Népszerűsítette őket a világ leghíresebb koncert termeiben, hol csillogó köntösbe öltöztetett varázslatok segítették elő megismerésüket, népszerűsítésüket, halhatatlanságukat.

Vajda János: Liszt Ferenchez

Kit hord örök hír s diadal,
Kiben szivünk ver s zeng a dal,
Mit idő el nem öl:
Honod, mely büszke rád s szeret –
A Hunyadiak, Zrínyiek
Hazája – üdvözöl!

Légy büszke rá, és ne feledd:
E föld, mely szülte bűszered,
Hősök, csodák hona;
És örömében sírni tud,
Nincs párja, rokona.

Ó jer közénk, maradj velünk,
Kik még hiszünk, még szeretünk,
Bár reményünk – titok.
Zengd te nekünk a csodadalt,
Mit nem mondhatnak el szavak,
Csak sejtnek milliók…

Vagy ám ha mégysz – hi a világ –
Vidd a haza határin át
E nép hirét tova;
A nép, melynek dalaiban
Nagy, halhatatlan búja van,
Nem halhat meg soha!

Liszt Ferenc: Szerelmi álmok
előadja Zsubrits Katalin zongoraművész

‡ Nem túlzás, hogy extázisba esett Liszt Ferencet hallgatva a közönség szerte Európa legfényesebb koncert termeiben.
Hogy lehetett két hónap alatt Bach, Beethoven, Mendelssohn zseniális műveiből zongora partitúrát alkotni? – miközben a gigászi alkotások mögött egy élet állt?
Berlioz Fantasztikus Szimfóniája mellett Harold Itáliában és a Lear király is megszólalt ujjai alatt.
A Paganini etűd-átiratok szebbek, mélyebbek az eredeti hegedű daraboknál.
Ki ez? Honnan jött? Milyen nemzetiségű? London, Párizs, Róma, Bécs, München, Varsó, Gibraltár, Szentpétervár, Moszkva, Kijev három nevet zúgott:
LITZ, HONGRIE, GENIUS

**Liszt Ferenc 25 évesen a világ leghíresebb zeneszerzője, virtuóz zongoraművésze**

‡ Victor Hugo híres francia író barátjáról sem feledkezett meg, Európa leggazdagabb arisztokrata családjai és a nagyközönség előtt éltette az írófejedelmet.
Heinrich Heine halk, német visszafogottsága kedves volt Liszt Ferenc előtt, szeretett vele beszélgetni.
George Sand a férfiruhában járó, rövid frizurás, dohányzó, zseniális tehetségű írónő képviselte Európa feminista mozgalmát, állandóan felbukkant Liszt Ferenc szalon társaságában, mígnem Velencében hálójába került a fiatal olasz sztárorvos.
Liszt mély szimpátiával tolerálta a francia festőkirály Delacroix forradalmi hevületét, tehetségét, bohémságát, mindent elnézett neki, biztatta, hogy mindig az igazság és a népe oldalán álljon, aki meg is tartotta bölcs intelmeit.
Lamartine, Verlaine, Baudelaire, Rimbaud megállapította, hogy ha nem lenne ekkora zenei tehetség, és írásnak szentelné idejét, senki nem lenne tőle jobb.
Liszt Ferenc egész lénye őrizte Michelangelo szobrait, Raffalello festészetét, Petrarca költészetét, Dante látomásait és e hatások beépültek zongorajátékába.
‡ Riporterek özöne kereste, hajszolta, minden lépését fotózni, festeni, írni szerették volna a huszonéves titánnak, akit csak Istenhez lehetett mérni.
„Fáj az elesettek, szegények, esélytelenek sorsa és a művészettel segíteni szeretném őket, mert az igazi művész pap is.
Az öncélú művészetnek nincs létjogosultsága, a művészet célja a földön a haladás szolgálata.” – mondotta egy francia újságírónak.
Az igazságot minden földi hatalmasságnál erősebbnek tartotta. A művészetben, különösen a zenében úgy hitt, hogy ezt a hitét legszívesebben szószékről is hirdette volna.

ISTEN, TERMÉSZET, MŰVÉSZET EGY ÉS UGYANAZ, A MŰVÉSZET TÖRVÉNYEI PEDIG SZÓRÓL- SZÓRA EGYEZNEK A TERMÉSZET TÖRVÉNYEIVEL

‡ Fájt neki, hogy a nagy német birodalom nem tudja befejezni legnagyobb fiának félkész állapotban lévő szobrát Bonnban, ezért kifizette egy összegben a hiányzó fél részt, – Beethoven emléke iránti szeretetből, akinek csókját hordozta homlokán.
‡ Fájt neki, hogy Lyonban a takács műhelyben 14 órát robotoló, szövőgépek porában korán meghaló munkások éheznek, 10.000 munkásnak kenyeret vásároltatott, a selymekből, szövetekből, bíborból meggazdagodott gyárosok végletekig kizsigerelték a munkásaikat.
‡ Fájt neki, hogy családjaik árvaságra jutott gyermekei koldulnak 8-10 évesen az utcákon, vállalta taníttatásukat sok évre, de mások is hozták gyermekeiket a Mesterhez.
Soha nem fogadott el pénzt a tanításért, amiért nagyon hálásak voltak a szülők.
‡ Fájt neki a betegek, gyászolók, árvák, özvegyek, elesettek sorsa. Nekik, nekünk hagyta örökül a Haláltánc, és a Csárdás macabre művét.
Maga is súlyos gyászt hordozott, hiszen 15 évesen elvesztette apját, majd leányát és fiát. Cosima leánya maradt minden vigasza.
‡ A Haláltáncban olyan félelmetes erővel magyarázza a megmagyarázhatatlant, idézi a megfejthetetlent, ismerteti a megismerhetetlent, hogy aki ezt végighallgatta, bűnét bánja, szembenéz elkerülhetetlen végzetével, különbséget tud tenni a lényegtelen dolgok és a LÉNYEG között
‡ A Csárdás macabre öregkori műve.
Kortársai közül senki nem értette, még korának legnagyobb zeneszerzői sem.
A Csárdás macabre olyan mű, mintha a 30 éves Bartók komponálta volna az Allegro barbarot.
Ebben a csoda az, hogy Bartók nem ismerte, nem hallgathatta a művet, mert halála után néhány évvel adták ki Liszt eme halhatatlanját.

A magyar zeneszerző, akit a saját sikere emésztett fel Liszt Ferenc Életének VALÓDI Története

**Bretagne partjai, a kelta misztikum vadregényes földje**

‡ Bretagne viharvert partjain Lamennais abbé Franciaország legtekintélyesebb plébánosa, a pápa barátja de a Vatikán kritikusa forró szeretettel fogadta szegényes plébániáján a tőle 30 évvel fiatalabb világhírű barátját, hol élete legszebb három hetét töltötte Liszt, hol a teológia, filozófia, társadalom, lélektan, egyház legmélyebb kérdéseit beszélték át.
Liszt Ferenc mély Isten élménye, Krisztus szeretete e lelki gondozói beszélgetéseken érett benne pappá.
Mérlegre tette addigi életét: A világ minden szépsége, gazdagsága, csillogása, rajongása, hódolata lábai előtt hevert, de e sztár-csillogás az ő útja?

AMERIKA 10 ÁLLOMÁSBÓL ÁLLÓ HANGVERSENY MEGTARTÁSÁÉRT AZ ELNÖK 10 ÉVI FIZETÉSÉT AJÁNLOTTA FEL NEKI, – ÉS VISSZAUTASÍTOTTA

‡ Központi kérdés lett számára az egyház társadalmi tanítása, szolgálata, a szegények sorsa.
Mit ér, ha a világot megnyeri, lelkében kárt vall az ember?
A kapitalista világ embertelen profit éhsége a végletekig kizsákmányolta a kétkezi embereket már akkor is.
Szakszervezet alig létezett, amely valami jogot és védelmet biztosított volna a munkás embereknek.
A burzsoá sajtó úgymond baloldali elhajlással is gúnyolta a gyülekezetét, népét szerető és értük tenni is akaró lelkipásztorokat.
Liszt Ferenc Rómában belépett a papi rendbe, abbé lett, csuhát öltött – hazatalált!
Műveinek listáját látva megjelenik Isten,Természet, Művészet, Ember, Élet, Halál, Haza! A világ zeneirodalma nem ismer ennél átfogóbb és teljesebb repertoárt.
Minden titkok örök titka marad, hogy a világ legnagyobb zenészeinek, festőinek, íróinak, szegényeinek, tűz-, víz károsultjainak, diákjainak támogatása, pártfogása, és barátsága mellett hogyan volt képes gazdagítani 1400 művel az egyetemes zene-irodalmat?
A 150.000 USD ki tudja már hogy hol lenne?, – de itt maradt velünk örökre:
Hungária szimfonikus költemény, Les Preludes, Esztergomi mise, Koronázási mise, Szent Erzsébet legendája, Magyar rapszódia.
„E műveimet már nem is komponáltam, hanem imádkoztam”, – írja Richard Wagner barátjának, későbbi vejének.
1400 mű az örökség!!!, – bemutatásához, előadásához a legmagasabb zenei kvalitások szükségesek, alig van zongoraművész, aki képes erre!

Liszt Ferenc műveinek listája
(A listát a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

‡ Liszt Ferenc tudta, mondta, hirdette, s le is írta, hogy az emberiség társadalmi viszonyai át fognak alakulni, s hogy ebben az átalakulásban a művészre nagy feladatok várnak.
Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg világhírű jelmondatát, amelyet aztán átvett a nemesség, az arisztokrácia, és a hazafiak is:
Noblesse obligat! – A nemesség kötelez!
Génie obligat! – A lángész kötelez!
Hungaritas obligat! – A magyarság kötelez!
Sacerdotium obligat! – A papság kötelez!

**Munkácsy Mihály: Liszt Ferebc arcképe**
886 március, Magyar Nemzeti Galéria
A festmény a zeneszerző utolsó arcképe, és Liszt ez év nyarán Weimarban meghalt.
Munkácsy az emberi lélek kitűnő ismerőjeként élete legjobb arcképét készítette el az idős mesterről

‡ Az öreg Liszt Magyar Történelmi Arcképek című zongoradarab-sorozata is a halálélményekből táplálkozó alkotás.
Hiszen minden egyes arckép egy-egy nagy magyar halott, valamennyi Liszt közeli lelki barátjának elvesztését siratja.
Petőfi, Vörösmarty, Deák, Teleki, Széchenyi, Mosonyi, Eötvös, aradi özvegyek fekete ruhás serege, akik mellé teljes tekintélyével odaállt

A NEMZET GYÁSZA, LISZT FERENC GYÁSZA

**Koltó – Teleki kastély parkja**
Pogány Gábor szobrászművész: „Lelket lehelünk az anyagba”

Petőfi Sándor: Szeptember végén, Koltó, 1847 szeptember
előadja László Attila énekművész

Liszt Ferenc: 15. Magyar rapszódia
előadja Vásáry Tamás zongoraművész
„Megidézte Nagyságos Rákóczi fejedelmet és hős kurucait”, írta valaki.

‡ Liszt Faustként jelenik meg előttünk, aki az élet legmélyebb titkait kutatja, ugyanakkor hódító is, aki előtt nem csak az asszony szívek nyílnak meg, hanem a barátok, tanítványok, követők, hódolók szelleme is, a béke, a humánum, az önzetlenség, a népeket összekötő együttérzés hirdetője, s végül maga az ember, akit hív Weimar, Róma, Bécs, Párizs, Amerika, de ő végül haza vágyik Magyarországra, ahol elmondhatja: itthon vagyok.
A hárs, az orgona, a bodza, a menta, a szőlő illata itthon legcsodálatosabb, az Alpokalja, Doborján, a Fertő‑tó vidéke, Sopron, Nagycenk!
Abbé volt, a római katolikus egyház papja, a pápa barátja, Isten szolgája, Krisztus Urunk nagykövete, ez mindennél fontosabb volt számára.
Tudta, hogy kegyelemből üdvözülünk, de hit által.
„Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas”, tanítja Mesterünk.
A hit ősbizalma készteti a hívő embert teljes engedelmességre, és teszi képessé teljes életmód változásra, megtérésre, Istent szolgáló életre.

Az utánozhatatlan Liszt Ferenc
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

„Ki az az ember, akinek hite és cselekedete tökéletesen lefedi egymást?”
Liszt Ferenc lett méltó, hogy Isten szent színe elé járuljon, ahogyan újszövetségi napi igénk leírta, ő egyedül teljesítette is.
gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, Jókai Mór írófejedelem, Munkácsy Mihály festőkirály mindent elkövetett 140 esztendeje, hogy 1886. július 31. napja után a bajor városból hozzák haza a világ legnagyobb művészének koporsóját, de nem sikerült.
A kedves németek annyit válaszoltak, hogy a halott Richard Wagner apósa… !!!
Nekünk lenne feladatunk, hogy a zongora mágusának végső kívánsága teljesüljön.

A NEMZET LEGNAGYOBB FIA KRISZTUS URUNK JOBBJÁN A SZENTEK KÖZÖSSÉGÉBEN IMÁDKOZIK, FÖLDI POR-SÁTORÁNAK HELYE A FIUMEI-ÚTI NEMZETI SÍRKERTBEN JÓKAI MÓR MELLETT VAN ELKÉSZÍTVE SZÁMÁRA

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont