A világtörténelem kezdete óta a Mi Urunk Jézus Krisztus volt az egyetlen Személy, aki azt is tette, amit mondott.
Ő mindvégig jó fa volt, amely jó gyümölcsöt termett.
Január 20. napi Ószövetségi és Újszövetségi napi igénk csodálatos harmóniában szólal meg Isten szívén, a próféta ajkán, az apostol tekercsén.
Mózes V. könyve 3200 éve világos jogi és etikai rendelkezéseket ír le egy adott társadalom belső életére, viszonyára tekintve.
Isten törvénye szerint három évente ismétlődő szociális adó mellett hétévente adósságelengedést kell hirdetni az egész országban.
„Ne légy keményszívű és szűkmarkú az elszegényedett testvéreddel szemben”
(V. Mózes 15:7)
Érvényben volt még továbbá a nagy Jóbél-év, vagyis az 50. esztendő.
7 x 7 esztendő után ha addig nem tudta rendezni az adósságát a héber rabszolga, szabadon kellett bocsátani, hogy visszatérhessen nemzetségéhez, és visszakapja föld-örökségét.
Fáj a földnek és fáj a napnak, ha időnként tövises csipkebokrok vagyunk, melyen távolról szépen ragyog a C vitaminban gazdag csipkebogyó, de a töviserdő között nehéz leszedni és ízes lekvárrá főzni.
A hetes szám hétszázszor fordul elő a Bibliában, mely a teljesség, a tökéletesség, az igazság szimbóluma.
Kedves Barátunk! EGY ERDÉLYI TUDÓS DEBRECENBEN című rendezvényünkre invitáljuk, január 30-án 18 órától! Dr. Tóthfalussy Veress Éva biológus, egyetemi tanár…
A Les Preludes (Preludiumok – Előjátékok (Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye, amit 1854-ben mutattak be Weimarban.
A zeneirodalom szellemóriása, a világ valaha élt legnagyobb zenei titánja ezt írta művéről:
„Mi más az életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?
A szív fénylő hajnala a szerelem.
Melyikünk sorsát nem zavarja meg a boldogság első áradata után a vihar ereje, amely durva leheletével széttépi a gyengéd illúziókat, villámával lesújtja annak oltárát?
És melyik mélyen sebzett lélek nem keres ilyen megpróbáltatások után nyugalmat a természet idilli csendjében és saját emlékeiben?”
Testvéreim tudjátok, hogy mindig azt a helyzetet a legnehezebb megérteni, amelyet az ember nem élt át és nem tapasztalt meg a saját életében. Elszakított területek országaiban, szórványban, diaszpórában élni a világ végén, küzdelem.
Nem az anyagiakért, nem a földi javakért, nem az olcsó sikerekért, – Zrinyi Ilonával szólva ezek másodlagos kérdések.
Hanem a magyar szóért, magyar kultúráért, magyar világhírért.
Az kérdezi ezeket, aki soha nem járt közöttük, nem érti és nem is érdekli.
„Bárányként bárányok között élni nem nehéz, de bárányként farkasok között élni az már túlélés, küzdelem, gyötrelem”, írja egy magyar lelkész Beszterce-Naszód megyéből, ahol 800 éves ékszerdoboz templomával szemben a 30 éves román ortodoxia hagymakupolás templomából minden vasárnap 5 istentiszteleten keresztül hangfalakon keresztül tolják az utcára, maroknyi magyarságra, „Hogy ki az Úr mennyen és földön”.
„Ezt meg élve az ad erőt számunkra, hogy Magyarország nem a határon túl van, hanem a szívünkben”
Az év szaváról döntött a Montágh Testület.
A közlemény szerint 2024-ben a hit szót választotta az év szavának a Montágh Testület, a szép magyar beszéd fölött őrködő szervezet, a magyar nyelv és kultúra ápolását, ily módon a nemzeti identitás megőrzését tűzte ki célul.
„A testület indoklása szerint kiváltképpen szükségünk van az Istenre és egymásba vetett hitünkre.”
A 2024-es év szava a hisz ige főnévi származéka, jelentése magába foglalja a világot összetartó és minden körülmények között óvó, gondviselésbe vetett bizalmat, az egymásban bízni tudás képességét, hogy higgyünk az isteni és emberi jóságban, bármi történjék is körülöttünk.
2020: egymás, 2021: család, 2022: béke, 2023: gyermekszavak kifejezést választották.