„Mély temető lesz, csenddel gyógyító, balzsamozó víz, új Szent Anna-tó”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
A zsenge földön nyugvó Ádám szorosan és bensőségesen kapcsolódik össze a földdel, amelyen fekszik, amelyből vétetett, ahol küldetése lesz, ahova visszatér, amelyből az utolsó napon feljön sírjából.
Isten keze úgy érinti, hogy közben nem ér hozzá.
Teremtő erő árad, Megváltó erő árad, Lélek szeretete árad, – ívet húz, nem csupán a Sixtus kápolna mennyezetén a géniusz Michelangelo ecsetjének nyomán, hanem a Teremtő és teremtménye örök találkozása által.
„Az igazat érteni, a szépet érezni, a jót gyakorolni kell”, … írta a matematika-geometria legnagyobb zsenije Bolyai János.
Ha nincs Ady Endre, a kis maroknyi Érmindszent soha nem kerül fel a világ térképére!
Ha nincs Bolyai János, a kis maroknyi Domáld soha nem kerül fel a világ térképére!
Ha nincs Cziffra György, az ócska kis pesti börtöne soha nem kerül fel a világ térképére!
De amelyik mondat úgy kezdődik hogy ha…, – annak nincs értelme.
Isten tett magyarrá, sorsot nyertünk benne, mely a teremtés fényében gyökerezik.
ABC betűrendbe sorolva és lexikonba szedve valaki össze tudná gyűjteni, és beszerkeszteni azoknak a magyaroknak a neveit, akik teljesítményükkel világraszólót alkottak, másokon segítettek, Isten Országát építették, hazájukat olthatatlan szeretettel szerették, példa képekké váltak könyvtárat töltene meg, és általa NAGY MAGYARORSZÁG minden települése felkerülne a világ térképére.
Mekkora szolgálatot tenne a hazának egy ilyen volumenű kutatómunka.
készült 1508-1512 között, fizikai és spirituális energiaáramlása
Síxtus-kápolna, II. Gyula pápa megrendelése – Vatikán
‡ Magyarnak lenni élet és dicsőség annak, aki ajándékot és felelősséget talál benne.
‡ Mi nem lélekszámunk szerint mérjük életünk, hiszen számunkra apálya életszentség, erkölcs és intellektus kérdése.
‡ Isten azért tett magyarrá minket, mert szeretett, csak úgy tudunk magyaroknak megmaradni, ha szeretjük Istent és egymást.
Kétezer évvel ezelőtt amikor Krisztus Urunk tanítványai, majd az ő tanítványaik a kapott missziós paranccsal elindultak a Föld végső határáig, Levédiában kapcsolatba kerültek szkíta-hun eleinkkel, és magukra vették a Szent Keresztség sákramentumát.
Igent mondott Jézus arra az Igére: „Tetszett a te Atyádnak, hogy neked adja az országot.”
Krisztusnak adta Isten Magyarországot, a kereszt törvényét iktatta be a világba. hogy az utolsó elsők lehessenek, a kicsinyek nagyok, a szenvedők győzedelmesek.
Krisztusban egy új Ország jelent meg, egy új világrend, merőben más értékrendszer a maga erkölcsi erőivel, örökkévaló javaival, múlhatatlan szépségeivel, és ennek az Országnak kell a magyar nemzetet is áthatnia, különben nem lesz érdemes magyarnak lenni.
Ezért mondhatta a „magyarok nyilaitól rettegő” Leó pápának 452-ben Attila hun király a fogadására kivonuló Leó pápának Mantovában:
„Őszentsége, – Ön Krisztus földi helytartója, mi pedig tanítványai vagyunk. Senkit nem bántunk, nem égetjük fel Rómát!, ahogy eddig sem tettük Itáliában. Visszavonulunk falaid alól Pannóniába.”
Látjuk Krisztus Urunk sebeit, egyházunk sebeit, nemzetünk sebeit, a történelem viharos századaiban lelkileg meggyötört nép újabb és újabb próbatételeit, amelyet mások bűnös hatalomvágya okozott és okoz.
Arany János: Kies ősz
Kárpátia zenekar: Szibéria felé
1943. január 12. Doni-tragédia óta eltelt 83 év fájdalma itt élhazánkban és ott maradt Voronyezs hófödte fagyvilága alatt. 1942 nyarán a 8 napos úton kivonatozó II. Magyar Királyi Honvédsereg 207500 katonája reménykedett, hogy karácsonyra haza is térnek. Ártatlan magyarok számára pokoli szenvedést hozó két nagy birodalomnak nem állt szándékában – „és az emberekhez jóakarat” – a karácsonyi evangélium üzenetének gyakorlati megélése.
Sokadszor kellett megtapasztalni, hogy nem szeret bennünket mindenki, és értelmezhetetlen, hogy miért gyűlölnek ennyire századok óta?
Ennél csak az fájóbb, amikor velünk egy nyelvet beszélő hordák törnek reánk.
Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom Emlékbeszédet tartott a Doni‑katasztrófa évfordulóján, mely tanítást olvassuk szeretettel.
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Köszönjük Professzor Úr igei tanítását, hazafias bizonyságtételét, az igazság melletti kiállását:
További munkásságára Isten gazdag áldását kérjük jó egészségben.
„Soha többet másokért magyar vér ne folyjon!” – a doni áttörés áldozataira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára – előadja Csernák János színművész
Cseh Tamás: A Don – kanyar felől
Milyen árván és milyen idegenül érezhette magát egy hadifogoly Szibériában, Kazahsztánban, a végtelen orosz pusztaságon.
Milyen árva egy magyar hajómunkás egy hongkongi és egy singapore kikötőben.
Milyen árva egy magyar Vlagyivosztok kikötőjében, ahonnan Sanghajba keveredik és Kína leghíresebb építészmérnöke lesz négy év múlva.
Nincs sehol egy lélek, aki megértené.
Nincs sehol egy szív, amelyik szeretné.
Nincs sehol egy tekintély, amelyik megvédené.
A magyar nemzetről mindenki tudja, hogy különleges nyelve miatt idegen és bujdosó Európa közepén.
A kereszténységről pedig sokan gondolják, hogy idejét múlt, skanzen, idealista.
„Olykor egy ének nyújt néki vigaszt: A hit újítás kora szülte még azt: Benne a tört szíve, bűnt – vallva, leverve, vagy erős hittel Istenhez emelve”
(Arany János)
Mi jár egy háborúban vesztes országnak?
Trombone: Don-kanyari hősök tiszteletére
Most újra zöldell a fű a don-kanyari harcmezőn,
Véráztatta, nem eső, így koszorús a temető,
A bakáknak márvány helyett, szép virágos a szemfedő.
Virág hajlik jobbra-balra,
Így tiszteleg, bólogatva.
Már a napkorong is előbújt, aggódva, az égen,
Mert könnyes szemekkel nézte, hogy mi történt a télen,
S megfogadta, alkonyatkor sem lesz piros szín a fényben.
Szebb lesz a nap napról-napra,
Ráragyog egy kődarabra.
Immár sok idő eltelt eme tragédia óta,
Mikor a honvéd a hazának nem maradt adósa,
Mert tőlük bátrabb katonák ma sem születtek azóta.
Reményt hoztak a holnapba,
Az életüket feladva.
Ima a hazáért: Én Uram, Istenem vigyázz ránk – Tarnow
Koszorúzás Bem Apó szobránál – Lengyel-Magyar Barátság
Igénk a Mennyei Jeruzsálem tróntermébe enged bepillantást.
A győzedelmes helytállásból érkezettek serege áll Isten és a Bárány előtt.
„Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?
„Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és ruháikat megmosták és megfehérítették a Bárány vérében.”
DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Százhúsz éve hunyt el a magyar turizmus atyja, Czárán Gyula
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Vallásszabadság napja Tordán: „az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Elköszönt a kilencedik: az adventi villamos utolsó körei
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„Talpraesett volt és kemény, ezért élte túl”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A polgármester, aki közel százszor járt már a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófájának helyszínén
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A Generális Konvent elnökségének nyilatkozata a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését kriminalizáló szlovák törvénymódosítás kapcsán
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa,2026.január 17.
A képek forrásai:
boon.hu
erdely.ma
felvidek.ma
honvedelem.hu
hu.wikipedia.org
kronika.ro
magyarhirlap.hu
publicdomainpictures.net
szekelyhon.webp
szon.hu