„A földön annyi a jó dolog,
Hát miért ne lennénk boldogok”
(József Attila)
Magyar Testvéreim!
„A becsületes élet legbiztosabb útja az, hogy azok legyünk, aminek látszunk.” (Szókratész)
Az örök erkölcsi kérdés újra és újra felmerül bennünk:
HOGYAN BÁNUNK A MÁSIK EMBERREL?
HOGYAN BÁNIK EGY ERŐS ORSZÁG EGY GYENGE ORSZÁGGAL?
HOGYAN BÁNIK EGY GAZDAG EMBER EGY SZEGÉNY EMBERREL?
Van véleményünk arról, hogy a felénk nyújtott segítő kezet ki érdemli meg, és ki méltatlan reá.
Jézus megfordítja a dolgot, a kérdést: nem az számít, hogy én kit tekintek alkalmasnak, hanem az, hogy ki felé kapok lehetőséget a szolgálatra, és hogy jól használom e az erre kapott kegyelmi időt.
JÓT, JÓL, JÓKOR: EZ A NAGY TITOK
AZ ÍRÁSOK ÉS SZENT URUNK példáján: PRÓFÉTÁK, APOSTOLOK, NIMRÓD, HUNOR, ATTILA, CSABA, ÁRPÁD mind tudták és látták a keskeny út végét!
A példázat mondanivalója világos: mindenki a felebarátunk, aki szükséget szenved.
Az irgalmas samaritánus hitből fakadó cselekedete tökéletes volt.
Nincs mit hozzátennünk.
Amit csak tehetett, mindent megtett a számára ismeretlen emberrel.
„A vaknak én szeme voltam, a sántának lába, az ismeretlennek ügyét is jól meghánytam‑vetettem”
(Jób 29:15-16)
A hit által való élet nem kényelmesség, hanem a leghatalmasabb emberi erőfeszítés közreműködését igényli.
A témát megragadó legnagyobb festőművészek zseniális képein is látszik a cselekvő szeretetben áradó erő, harmónia, szépség.
Juhász Gyula: Szimpozion
Valahol lenni kell egy lakomának,
Hová hivatalos, kit idelenn
Halálba űzött az éhség, a bánat,
A reménytelen szerelem.
Valahol lenni kell egy palotának,
Hová bejáratos, kit idelenn
Minden örömből és fényből kizártak
S elhullt a rögös útfelen.
Valahol lenni kell egy orgonának,
Melyen majd egyszer befejezhetem
A dallamot, mely itt halálba bágyadt
S amely az életem nekem!
Fehér Ibolya: Dal a szeretetről
‡ A kétszínű, a Tórán tájékozódó farizeusok szokásuk szerint csapdát akarnak állítani Jézusnak egy feltett kérdéssel: „De ki a felebarátom?”
Pedig olvasták és tudták a III. Mózes 18:5 ben megírt igét:
„Tartsátok meg az én rendeléseimet és végzéseimet, amelyeket ha megcselekszik az ember, él azok által”
Egy mindennapi, egyszerű, szinte banális megtörtént történetet mond el nekik Jézus:
„Egy ember ment lefelé Jeruzsálemből Jerikóba és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan ott hagyva elmentek.
Történetesen egy pap ment lefelé azon az úton, de amikor meglátta, elment mellette.
Amikor egy lévita is ahhoz a helyhez ért, és meglátta, ugyancsak elment mellette.
Egy samaritánus pedig, aki úton volt, amikor odaérkezett hozzá és meglátta, megszánta, odament,
olajat és bort öntött sebeire, és bekötözte azokat.
Aztán feltette őt saját barmára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.”
(Szt. Lk. ev. 10:30-34)
MIT GONDOLSZ, E HÁROM KÖZÜL KI VOLT A FELEBARÁTJA ANNAK, AKI A RABLÓK KEZÉBE ESETT?”
Az útszélen félholtra vert és kifosztott zsidó kereskedő mellett közönyösen elmegy a rabbi, a lévita vagyis a fajtája, mondhatnánk mai szóval: a hivatalos egyház.
Meglátta, megszánta, odament viszont az idegen, a zsidók által lenézett „pogány” samáriai származású ember, és tette amit tett.
Nevét soha nem tudta meg a világ, de talán nem is fontos.
PEDIG EGY NAPOT ELVESZTETT, KÉT DÉNÁRT REÁ KÖLTÖTT, TOVÁBBI KÖLTSÉGET VÁLLALT AZ „ŐSI ELLENSÉG” GYÓGYULÁSÁRA
Viszont példája testet öltött intézményekben, szervezetekben. különösképpen is becsüli a katolikus egyház.
Úgy mint: Irgalmas Rend, Betegápoló Irgalmas Rend, Budai Irgalmas rendi Kórház.
Benedek Elek: Dal a szeretetről
Hol ringott bölcsőd: palotában,
Vagy kis kunyhóban, sose kérdem,
Itt vagy ott, egy az valójában,
Ez nem szégyen, az meg nem érdem.
Más, amit kérdek tőled, gyermek,
Nézz a szemembe s úgy felelj meg:
Van-e szívedben szeretet?
Köztünk barátság így lehet.
Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
Jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
Csöpp szeretetért én tengernyi
Szeretetet adok cserébe.
Nincs gyűlölség, ahol én járok,
Be van temetve minden árok,
Mely embert s embert valaha
Egymástól elválaszt vala.
Ahol én járok, gazdag ember
Nincs, ámde szegényt sem találtok;
Kedve és tudás kit hova rendel,
Ott dolgozik, s nem hallasz átkot.
Erős a gyengét gyámolítja,
Senki a másét nem áhítja:
Kinek munkán a tenyere,
Mindég puha a kenyere.
Ahol én járok, teste, lelke
Tiszta öregnek s ifjú népnek;
Nagy és kicsiny versenyre kelve
Munkára minden jónak s szépnek.
Gyűlölség szennyét kisöpörvén,
Szeretet itt a legfőbb törvény:
Egyetlen lánc, mely megmaradt–
–Nyomán egy csöpp vér sem fakadt.
Szeretet lánca! Kössed egybe
Szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
Hírét se halljuk létednek!
Ez országnak minden lakója
Egymást szeresse, védje, ójja:
Naggyá ország csak így lehet – –
– Csudát művel a Szeretet.
Pink Floyd: Wish You Were Here
London, 2020. augusztus 7.
1912. április 10.
‡ A Titanic a technológia csodája volt a maga korában, az elsüllyeszthetetlen csúcs termék, a gazdagok luxusa.
A transz-atlanti trió második hajója, a Belfast hajógyárának csillaga, New York-ba tartva első útján 1912. április 14. napján vasárnap 23.40-kor jéghegynek ütközött és április 15. napján hétfőn 2:20 perckor kettétörve elsüllyedt.
A hajón önfeledten bulizó 2207 ember közül csak 1178-nak volt hely a mentőcsónakokban.
Sem a tisztek, sem a legénység nem volt felkészülve a nehézségekre, nem tudtak a mentőcsónakokkal bánni, melyek két oldalon sorakoztak a hajón.
705 ember élte túl a katasztrófát, akik újszövetségi napi igénk példája nyomán Isten után magyar embereknek köszönhették meg,hogy nem fúltak a jeges Atlanti óceánba ,közel az amerikai partokhoz.
Kétségbeesve adták le az S.O.S. jeleket a parancsnoki hidról, azonban a környéken tartózkodó egyetlen brit ,francia, spanyol jelzésű hajó sem segített !!!
KIVÉTEL A CARPATHIA NEVŰ MAGYAR GŐZÖS, MELY FIUME ÉS NEW YORK KÖZÖTT BONYOLÍTOTTA A FORGALMAT.
NEW YORK KIKÖTŐJÉBŐL INDULVA MÁR SZEMBE JÖTT, VETTE A JELEKET, ÉS IRGALMAS SAMARITÁNUS LÉLEKKEL MENTETT
A mentést Arthur Rostron kapitány vezényelte le nagy szakértelemmel, így mentve meg 705 ember életét, köztük egy akkor két hónapos csecsemőt, aki 2009. május 31. napján hunyt el, örökre imába foglalva a magyarok nevét hosszú életéért.
A samaritánus történetének képe halvány emlékeztetője annak, Aki nem csak segített, de helyettünk nyújtotta hátát a verő korbácsnak, kezeit a szögeknek, oldalát a dárdának.
Ki az én felebarátom? – Mindenki, aki rászorul az én segítségemre.
Ki a felebarát? – Éppen az, aki előttem áll.
Arany János: Ágnes asszony
Elmondja Sinkovits Imre
Kati és a Kerek Perec – Titanic – 1979
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Dr. Köteles Ágoston Szepsi – Felvidék: A pozsonyi sortűzről még most sem beszél a város történelme
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az erőforrás átok: Hogyan veszített el Ukrajna trillió értékű, Nyugat által áhított természeti vagyont
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nathan Evans : Wellerman
A déli harangszóval és a csárdással bővült a hungarikumok listája
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Bolyai Farkas géniusz 250 éve született
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt.Pótor László lelkipásztor: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. február 15.
A képek forrásai:
mutargy.com
hu.wikipedia.org
magyarulbabelben.net
magyarhirlap.hu
titanic.fandom.com
ma7.sk
vdtablog.hu
kronikaonline.ro
felvidek.ma
erdely.ma
publicdomainpictures.net