
„Feje felett naponta nőtt a roppant tornyú vár.
Megizzadt izmán ragyogott a déli napsugár”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Megnehezült időkben a születendő gyermek kezéhez azt a tárgyat illesztették a régiségben, amitől reményt,
felemelkedést, boldogságot reméltek.
Károli Gáspár kezéhez Bibliát, hogy istenes ember legyen egész életében.
Bethlen Gábor kezéhez mécsest, hogy világoljon egész életében.
Rákóczi Ferenc kezéhez térképet, hogy szerezze vissza hazája egészét egész életében.
„Olvasták harmadik pátensemet, amit Nyírgyulajon adtam ki?”, – kérdezte a Fejedelem.
Dobozi István Debrecen Város főbírája fejét lehajtva halkan válaszolta Rákóczinak: „Olvastuk”.
„Mi áll benne?”, kérdezte határozottan a Fejedelem:
„Tudja Nagyságos Fejedelem, értem én.
De a várost, a nyugalmat, a biztonságos életet óhajtó várost is meg kell érteni ezekben az időkben.
Élénken él bennünk, hogy kéthetente fosztott ki bennünket a tatár, aztán a török.
Ezer marha, posztó, selyem, gabona, fegyver volt zsákmányuk legjava, – mindez kéthetente a mi keserves munkáinkból forgattak ki.
Nagyságos uram kurucnak mondják magukat, de mi már félünk minden kóbor hadtól, kalandozó jövevénytől.
Tizenhárom gyermekemet egyedül nevelem, három éve, hogy elszólítá az ég mellőlem Komáromi Csipkés Katát.”
Petőfi Sándor: Rákóczi
Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!
Az ügy, melynek katonája voltál,
Nemsokára diadalmat űl,
De te nem lész itt a diadalnál,
Nem jöhetsz el a sír mélyibűl.
Hamvaidnak elhozása végett
Elzarándokolnánk szívesen,
De hol tettek le a földbe téged,
Hol sirod? nem tudja senki sem!
Számkiűztek nemzeted körébül,
Számkiűzve volt még neved is,
S bedőlt sírod a század terhétül,
Mely fölötte fekszik, mint paizs.
Oh de lelked, lelked nem veszett el,
Ilyen lélek el nem veszhetett;
Szállj le hozzánk hősi szellemeddel,
Ha kezdődik majd az ütközet.
Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe,
S vidd előttünk, mint hajdan vivéd,
S másvilági hangon lelkesitve
Erősítsd meg seregünk szivét.
S rohanunk az ellenség elébe,
S ha utánunk nyúl száz drága kéz,
S lesz előttünk száz halálnak képe:
Nem lesz köztünk, aki visszanéz.
S majd ha eljön győzedelmünk napja,
A szabadság dicső ünnepe,
Igy kiált föl millióknak ajka:
Aki kezdte, az végezte be!
(Pest, 1848. április 21.)
Barna Mihály, Czinka Panna nagyatyja: Az eredeti Rákóczi-nóta
Előadja Lugosi Tibor tárogatóművész és a Duna Művészegyüttes Népi zenekara
‡ Hosszan hallgatott Rákóczi, majd így szőtte tovább beszédét Debrecen főbírája lelkébe nézve:
„A KURUCOK JOGFOSZTOTTAK, SZEGÉNYEK, ÁRKON KÍVÜLIEK.
ÉN IS ERRE A KÓBORLÓ ÉLETRE ADTAM FEJEMET, ÉS LÁTJA HOGY ÉLEK EBBEN A SÁTORBAN.
DESZAÁGYON MEDVEBŐR, FEJEM ALJA RÓKABŐR.
ITT VAN HŰ TÁRSAM, BERCSÉNYI GRÓF PÉLDÁJA IS, HASONLÓ HOZZÁM.
PEDIG NEKÜNK NAGY VAGYONUNK, BIRTOKUNK, CSALÁDUNK VAN.
ISTENÉRT, HAZÁÉRT ÉS NÉPEM SZABADSÁGÁÉRT MINDENT ELHAGYTAM.
ÉN AZ ÉSZ, A BELÁTÁS, A HŰSÉG BÉKESSÉGES ALKALMAZÁSÁVAL KÖZELITEK KEGYELMETEK VÁROSÁHOZ.”
Rákóczi, édes vérünk,
Régi híres vezérünk:
Kérd a magyar szenteket –
Ne hagyjanak bennünket.
Nagy Bercsényi Miklós sirdogál magába
előadja Lugosi Tibor tárogató művész és S. Bíró Antal énekművész
‡ A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestárában Rákóczi Fejedelem népi emlékezete Árpád Fejedelem, Szent István, Szent László és Mátyás király szintjén áll.
Erkölcsi nagysága, szentek szintjén álló imaélete és vallásossága, végül száműzetésben töltött utolsó 15 esztendeje mára a legmagasabbra emelte nagyságát.
Kultusza már életében legenda volt.
Személyében testesült meg benne a Zrinyi, Báthori, Frangepán, Rákóczi nemzetség minden nemes vonása.
Európa leggazdagabb családja révén kapcsolatban álltak Európa valamennyi uralkodó házával.
‡ Vallomások c. művében írta le Isten embere, Krisztus Urunk hű tanítványa:
„Szent Ágoston 1-2 könyvéhez hasonlóan: solus loqui – azaz egyedül beszélni, valójában imádkozni fogok.
Az egyes szám második személy, az isteni Jóság áll a művem középpontjában, és minden történés az Úr akaratából megy végbe, és alakul végtelen kegyelme folytán.”
‡ Emlékirataim:
„Egyáltalán nem félek kijelenteni előtted, – Ó Örök Igazság, Akinek ezeket az Emlékiratokat ajánlottam!, – hogy minden cselekedetem kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre,nem is koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem: kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt, és a világi becsület, amelynek forrása természetes nagylelkűségem volt.
Előadták nekem Lengyelországban, a magyar nép végső nyomorát, a kétségbeesést, amely arra kényszeríti őket, hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat meg szánom és bármiféle segítséget ígérek nekik.
Sóban a világ legnagyobb mezője vagyunk, és a magyar ember kenyerére nem jut egy csipetnyi, Bécs kereskedik vele.
Kristály forrásainkat lemérgezi a Habsburg a forrásvidéken.
Zászlót bontok Bercsényi gróffal és Esze Tamás szatmári talpasaival”
Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem a Magyar Költészetben
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Krasznahorka büszke vára.
Lugosi Tibor tárogató, S. Bíró Antal ének
‡ „Emlékezzetek reá, én megmondtam nektek”
Beteltek Jézus szavai aposolain, beteltek Rákóczi szavai kurucain.
Kegyelettel emlékezünk a 350 éve született száműzött Bujdosóra, a janzenista remete szentre, a magyar szellemiségre, amely csodákat fakaszt a lelkekben.
Szilágyi Domokos: Pintye kútja
Sátorhegynek oldalán
bársonyos a pázsit.
Moha-pázsit közepében
Pintye kútja ásít.
Tükre őrzi, őrizi
Pintye Gligor képét:
mikor itt járt, hajló fűszál
jelezte a léptét,
lábát virág csókolta,
arcát ringó lombok;
hogy ne fázzék, a nap izzó
sugarakat ontott;
hőség ellen hűs vizet
az öreg kút adta,
moha-ágyat vetett a rét,
hogy aludjék rajta,
altatódalt a tücsök
cirpelt – senki szebben!
s mikor itt járt: reménység gyúlt
sok szomorú szemben.
Pintye-kútnak a vizét
sok-sok vándor issza.
Csillog a víz… És amikor
belenéznek: Pintye Gligor
nevet rájuk vissza…
(1956)
A román havasi betyár elsőként állt be a kuruc seregbe és javasolta a Fejedelemnek, hogy rohamozzák meg Nagybányán az osztrák kézen lévő pénzverdét, ahol egykoron Mátyás király arany-forintjait is verték.
Elsőként rontott be a vasalt ajtókon, ahol 33 évesen halálos lövés érte.
Rákóczi gyásza és Pintye Grigor hőstette Szilágyi Domokos mártír költő versében irodalmi magasságot nyert.
LEGYEN ÁLDOTT NAGYSÁGOS FEJEDELMÜNK EMLÉKE, HAZAFIÚI NAGYSÁGA, ISTENT-EMBERT SZERETŐ HITE
E Turul – madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Százezrek állnak sorban Szent Ferenc csontjainál Assisiben
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Magyar királylányt tisztelnek boldogként Svájcban: András ismeretlen gyereke volt
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Emlékműavatással tisztelegtek Szentjobbon a helyi honvédek áldozatvállalása előtt
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Petőfi, a sztár és a szabálytalan hős
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Tanúsítvány
Debrecen-Józsa, 2026. március 21.
A képek forrásai:
biharinaplo.ro
civiliek.hu
msn.com
kozepkoritemplom.hu
kronika.ro
publicdomainpictures.net
reformatus.hu
rubicon.hu
sutori.com
szabadfold.hu
















