Párizs, 1920. június 4. – Párizs, 1947. február 10.
Jóvátétel fizetése 200 M USD Szovjetunió, 70 M USD Jugoszlávia, 30 M USD Csehszlovákia javára
„Aki titeket bánt,az ő szeme fényét bántja” (Zakariás próféta könyve 2:8)
„E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én meggyőztem a világot”
(Szt. János apostol ev. 16:33)
„Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk”
Szt. János apostol I. lev. 5:4)
Magyar Testvéreim!
„Növénytanóra kezdődött, Kovách Demjén tanár úr szokása szerint percnyi pontossággal lépett a katedrára.
Levette a térkép tartóból a térképet, felakasztotta helyére, nem nyitotta ki az osztály könyvet, némán nézett maga elé.
Soha nem látta az 54 magyar fiú még ilyen állapotban.
Szikár alakja egészen megtört volt a ciszterci pap-tanárnak.
Kint megszólaltak a harangok, aztán megállt a térkép előtt, kicsit oldalt, hogy láthassa az egész osztály.
Leírhatatlan lágy arckifejezéssel nézte, aztán ősz feje mellére hanyatlott, a csend még jobban erősítette a harangok végtelen zúgását.
„ELVÉGEZTETETT”, – sóhajtotta:
Nem bírtuk tovább: padra borulva zokogtuk NAGYMAGYARORSZÁG keresztre feszítését”
(Padányi Viktor)
„AHOGYAN AZ EMBER SZÍVÉBEN GONDOLKODIK, OLYAN IS. MERT A SZÍV TELJESSÉGÉT SZÓLJAASZÁJ”
A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAINAK POLITIKAI TÉRKÉPE 1910
105 ESZTENDŐ A HATÁR KÉT OLDALÁN MEGTANULTUK EZEN IDŐFOLYAM ALATT,HOGY A BÖLCS EMBER NEM TÉVED El, A BÁTOR PEDIG NEM FORDUL VISSZA TRIANON GYALÁZATÁT ELLENSÉGEINK 907 ÓTA KÉSZÍTETTÉK ELŐ, MEGFELELŐ IDŐRE ÉS ALKALOMRA VÁRTAK, AMIKOR ÉLESÍTIK A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGALJASABB, LEGMOCSKOSABB, LEGSZOMORÚBB MERÉNYLETÉT KÖVETTÉK EL ELLENÜNK A NAGYHATALMAK BÁRMERRE NÉZEK, TRIANONT LÁTOM
MELY IGAZSÁGTALAN, ÉRVÉNYTELEN, JOGTALAN
MEGALÁZOTT LELKEK, MEGSZOMORÍTOTT SZÍVEK, HONTALANNAK NEVEZETT ŐSHONOS LAKOSSÁG, KIFOSZTOTT EGZISZTENCIÁK NEVÉBEN:
AZ ELCSATOLT TERÜLETEK RABLÓ ÁLLAMAI BESZENNYEZTÉK FELSZÍNI VIZEINKET, KRISTÁLY FORRÁSAINKAT, TERMŐFÖLDJEINKET, LEGELŐINKET, LETAROLTÁK ERDEINKET, KIFOSZTOTTÁK BÁNYÁINKAT ELADTÁK SÓVIDÉKÜNK.
TÖNKRETETTÉK MŰEMLÉKEINK ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÉT, FELHÚZTAK ÉLHETETLEN LAKÓ BLOKKOKAT, HAGYMAKUPOLÁS GICCSEKET
Magyar Nemzeti Önrendelkezési Memorandum a gyászos trianoni diktátum 100. évfordulóján – Igei útravaló Hazafiaknak
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
„Fáj a földnek és fáj a napnak,
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar
nem tudja, mi a fájdalom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Wass Albert: Vasakarat
Kárpátia zenekar
Az országhatárral kettévágott magyar falu
Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja
‡ Amikor Burgenlandban lenéz az osztrák akinek dolgozol, az Trianon
‡ Amikor Pozsonyban nem láthatsz magyar zászlót, az Trianon
‡ Amikor Kassán a Szent Erzsébet Dom falain a magyar királyok neve „szlovákul” van feliratozva, az Trianon
‡ Amikor Munkács várának szirtjéről ledöntik az ősi Turul-szobrot, az Trianon
‡ Amikor Beregszászon betuszkolnak az utcán egy buszba és elvisznek meghalni „Ukrajnáért”, az Trianon
‡ Amikor Nagybányán az öt világhírű magyar festőművész szobrának talapzatán csak „román” trikolor lehet, az Trianon
‡ Amikor Nagykárolyban Kölcsey Ferenc szobrának talapzatán a Himnusz első két sorát románul írják fel, az Trianon
‡ Amikor Sepsiszentgyörgy polgármesterét minden március 15. után 1M Ft. (lejre büntetik, mert idegen ország zászlaját viszi, az Trianon
‡ Amikor Fiuméban a Tengerészeti Akadémiát hajóival pusztulni hagyják, az Trianon
‡ Amikor a Maradék nevű szerb faluban a magyar ref. lp. élet-halál harcot vív egy 8 fős óvodáért, az Trianon
És az is Trianon, amikor az anyaország lakóinak egy része nem is tud róla, de nem is érdekli, pedig kerülhetett volna oda ő is.
„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király”
(Arany János: Walesi bárdok)
Áprily Lajos – Halálpatak
Emilia
‡ E drámai szép zsoltár istentiszteleti magaslaton áll.
Igazat mond és Isten igazságos.
Ártatlan az írója, semmi rosszat nem cselekedett, ha talán gondolt is rosszat keserűségében, gonosz nem jött ki száján.
Távol tartotta magát az erőszakosok ösvényeitől, ingadozás nélkül jár a törvény útján.
A zsoltár legszebb része, kincsesláda gazdagsága, mely Isten szeme fényének nevez bennünket, mély és finom Isten-tapasztalás.
Szeretete betakar, mint anyamadár fiait.
Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor
„Amely nemzetnek ilyen lelkes,veszélyt nem ismerő, halált megvető bátorságú fiai vannak, mint az az egyszerű asztaloslegény, az a nemzet nem veszhet el”
(Jeruzsálem angol rendőrkapitánya)
Juhász Gyula: Trianon
Bartók Béla: Trianon
‡ Az álnok I. Lipót császár 1693. április 11. napján emlékezetbe adta híres leiratában, hogy a régen óhajtott kiváltságot, a szabad királyi városi rangot Debrecen számára megadta.
Gondverte életének néhány napra fényt hozott Komáromi Csipkés György professzor, Takács István főbíró, Dobozi István leendő főbíró, Pósalaki János főnótárius életébe.
gróf Zrinyi Péter-gróf Frangepán Ferenc-Nádasdy György országbíró, Bónis Ferenc nemes lefejezése Pozsonyban még közeli emlék volt (22 év)
300 nemes ember kifosztása és bebörtönzése országrészeket tett földönfutóvá, érezte ezt nemes Debrecen Város tanácsa is.
„Feketített gyásszal béborult magyar nép!
Ha elnézem: benned nincsen egy pontnyi ép,
Mert sok gyülevész nép már csak mindenfelől tép.
Ki miatt csak oly vagy, mint senyvedő kép.
Boldogságod hogy nincs, szívem mely igen sír!
Tudom, e fogságban fejem véget ér.
Előmenetelre többé vissza nem tér,
Ezért ma tetőled hív bocsánatot kér.”
(Bónis Ferenc keserve, Pozsony)
A tatár küldött tefterdár Debrecenbe érve a szenátus előtt azt mondta:
„Ha azt akarják, hogy a város békén maradjon, s a had ne költözzék télre a polgárok házaiba, fizessenek azonnal, haladék nélkül tízezer aranyat.
Ha nem, akkor beköltöznek, távozáskor pedig mindent felégetnek”
Tizenkét napig gyötörték a várost, míg összeszedték a tízezer aranyat.
Mellé kellett gyolcs, kelme, bársony, bőr, gulya, ménes is!
A debreceniek jajgattak, sírtak, átkozódtak az utcákon.
Ahogy elvonult a tatár teftedár, másnap megérkezett Váradról a pasa behajtója:
„Fizessenek visszamenőleg négy évre negyvenezer tallér adóhátralékot, különben mindenkit elhurcolnak.
Férfiakat szultán seregébe, fiúkat janicsárnak, asszonyokat, leányokat Sztambul háremeibe!”
Nyomatékul kivégeztek két városi tanácsost.
Tatár, török elvonulása után megérkezett a császári felszólitás Bécsből” Debrecent tekintjük fő hadi bázisunknak későbbi háborúinkhoz, császári seregbe sorozzuk a magyar fiúkat, hadsereg élelmezéséről gondoskodni szíveskedjék a Szabad Királyi Városi Tanács!
1699 re gróf késmárki Thököly Imre kuruc király, és előtte kis nyergében a 13 éves gróf Rákóczi Ferkó éltető levegő, falat kenyér, utolsó korty víz volt a halálra gyötört szerencsétlen magyar nép számára!
Kis Gábor-Borbáth Noémi: Miénk lesz megint
Szkítia zenekar: Trianon 90
64 év után Székely Gyors – az első megérkezés…
‡ Lélekölő gyászunkra vigasztalás igéi hullanak, mely megmutatta, hogy népünk túlélte darabolásának traumáját, és határok fölött határtalan szeretettel református egyház közösségeként képes volt egyesíteni azt, ami mindig is összetartozott.
Nyelvében, hitvallásában, kultúrájában példát adott a politika számára is.
Isten szeme fénye vagyunk, szeretete, oltalma, szárnyai alatt élünk.
Nyomorúságunk el fog múlni, hitünk győzedelmeskedik a világ minden baján.
József Attila: Nem! Nem! Soha!
Előadja Koncz Gábor – Kormorán zenekar
Sajó Sándor: Magyar ének
Kárpátia zenekar
VESSZEN TRIANON
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Hála a megtartó kegyelemért: a református egység ajándék és egyszersmind küldetés
Magyar református egységnap, 2025 (videó)
(Ismétlés Június 1. vasárnap Duna Televízió 11 óra)
Trianon – MOLNÁR V JÓZSEF
Molnár V. József Magyar Örökség díjas néplélek, néprajztudós, grafikus művész előadása Kenderes
Bár voltam rab, de szolga soha! – Bartis Ferencre emlékezünk
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Jézus 12 apostola
Nt. Pótor László lelkipásztor.
Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. május 31.
A kép forrásai: