Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk a bibliaolvasó kalauz szerint: a Korinthusbeliekhez írt második levél 8. részének 1-15. versei.
1 Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Makedónia gyülekezeteinek adott.
2 Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett.
3 Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak,
4 és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek.
5 És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.
6 Úgyhogy bátorítottuk Tituszt, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését.
7 Ezért ahogyan mindenben bővelkedtek: hitben és igében, ismeretben és minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek.
8 Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát is kipróbáljam.
9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.
10 Tanácsot is adok ebben az ügyben, mert ez hasznos nektek, akik nemcsak a cselekvésben, hanem tavaly óta a szándékban is elöl jártatok.
11 Most pedig a cselekvést is vigyétek véghez, hogy amilyen készséges volt a szándékotok, olyan legyen a véghezvitele is, erőtökhöz mérten!
12 Mert ha megvan a szándék, az aszerint kedves Istennek, amitek van, nem aszerint, amitek nincs.
13 Ugyanis azért, hogy másoknak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúságotok. Ellenben az egyenlőségnek megfelelően
14 a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen;
15 amint meg van írva: „Aki sokat szedett, annak nem lett többje, és aki keveset, annak nem lett kevesebbje.”
STEINBACH JÓZSEF IGEMAGYARÁZATA
Nem tudok betelni ennek a bibliai fejezetnek a gazdagságával! Jézus Krisztus a menny gazdagságát ajándékozta nekünk megváltó szeretete által (9), ezért Isten népe és benne az egyes hívő ember is bővelkedő nép.
Bővelkedünk hitben, Igében, ismeretben, igyekezetben, szeretetben, adni tudásban (7).
Mindent megkaptunk az Úrtól, örök életünk van, ezért nem lehetünk olyan szegények, hogy abból ne tudnánk adni valamit másoknak is. Amikor adunk, Isten iránti hálával adunk, örömmel és önként; valamikor erő szerint; rendkívüli helyzetekben pedig erő felett. Ez a bővelkedő élet szeretetszolgálata (2). A hitben bővelkedő ember ad a látható egyház számára is, adakozik, fenntartja a gyülekezetét, mert neki szívügye a Krisztus ügye, annak látható egyháza. Ez a bővelkedő élet egyházfenntartása (3).
Folytathatnám, hogy ennek a mennyei gazdagságú Igének kincseit előhozzam. De tíz sorban nem írhatom le azt, amiről eddig, egymás utáni vasárnapokon, hét igehirdetést mondtam. Viszont egy kérdést nem feszegettem ezekben az igehirdetésekben: Meddig adhat az ember?
Először is akkor teljes az életünk, ha adhatunk, mégpedig nem várva érte semmit. Ez a krisztusi szeretet. Aki ad, az felüdül (Példabeszédek 11,25).
De egy ponton túl, ha én magam nem kapok, akkor nem lesz mit adnom sem. Az adásban mindig van egy szent kölcsönösség, ami nem üzleti viszony, hanem egymásra szoruló szeretet, Krisztus rendelése szerint.
Van-e olyan pont, amikortól kezdve már nem tudok adni, csak arra szorulok, hogy kapjak? Igen, lehetek beteg, tehetetlen, amikor látszólag már én szorulok másokra. Itt el kell mondanom, hogy súlyos betegek, haldoklók adtak nekem a legtöbbet, pedig ők erről nem is tudtak.
Ne kérdezd, mit adhatsz másoknak, csak imádkozz, hogy megmaradhass a hitben; és hited krisztusi gazdagsága, minden élethelyzetben túlcsordul majd mások felé.
234. dicséret: Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A képek forrásai:
hvg.hu