Kedves Testvérek!
Olvasásra ajánlott újszövetségi igeszakasz: Apostolok cselekedetei, 4. részének 1-22. versei
Mai újszövetségi igénk: Apostolok cselekedetei 4. részének 19-20. versei:
19, Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajjon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg!
20, Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.
dr. Gyökössy Endre lelkipásztor (Újpest-Újváros) gondolatai:
A béna koldus meggyógyításának következménye lett. Nem az bántotta a főpapokat, Annást, Kajafást és a többit, hogy Péterék gyógyítottak, még az sem, hogy tanítottak, hanem az, hogy az élő Jézus, a feltámadott Jézus Krisztus nevében gyógyítottak és tanítottak! Akiről ők úgy gondolták; végképp elintézett ügy, Jézus pere le van zárva, nincs többé. És követői egyszercsak hirdetik: Jézus él! Mindenütt azt híresztelik, hogy ezt a béna embert nem ők, hanem Jézus Krisztus gyógyította meg, az Ő neve állította talpra.
Elfogatják tehát és börtönbe csukják őket. Kínos a helyzetük.
Mit érezhetett Péter, amikor ugyanazon az udvaron vitték őt fogolyként a Nagytanács elé, amelyen előtte néhány hónappal Jézust? És itt tagadta meg az Urat… Kajafás, Annás ugyanazok a főpapok, és még két másik, az udvaron talán ugyanazok az őrök és szolgálólányok, akik akkor is itt voltak… Talán újra felismerik Pétert, aki akkor gyáván tagadott.
Most Péter megy vádlottként, felemelt fejjel. – Tökéletesen más a szituáció. Miért? – Mert Pünkösd után vagyunk! Péterben ott működik a Lélek, és most is teljesedik, amit Jézus jövendölt: „Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogy miképpen vagy mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok” (Máté 10,19-20). – Ott van benne a Lélek; miért is félne?
És megkezdődik a per, vagy a kihallgatás. Még nem tudjuk, mi lesz az ítélet.
Nos, ha közülünk indulna Péter és János, mit tanácsolnánk nekik, hogyan viselkedjenek? Mit súgnánk oda egy utolsó mondattal?
Csak két véglet létezik: mártírium és óvatos mérlegelés, kompromisszum? Más lehetőség nincs?
Van még egy. – Figyeljük meg, mit tett Péter és János. Elkerülték mindkét végletet. „Na most asztalra csapunk a főpap előtt!”… – vagy: „Mentsük, ami menthető!” – Egyiket sem tették.
Péter és János nem támad, nem ügyeskedik – hanem bizonyságot tesz. Örömmel, nyugodtan, határozottan, félreérthetetlenül. Elmondják, hogy Jézus meghalt, feltámadott, és mintegy ajtót nyitnak a sanhedrin, a nagytanács és a főpap előtt vallomásukkal: Jézuson kívül „nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk”. Mintha azt mondanák: Látjátok főpap uraim, ez nektek is szól, ezen az ajtón ti is beléphettek, mert Ő a Messiás.
Semmi kérkedés, semmi kihívás: hívogatás az, amit Péter mond. Ha olykor nem tudunk dönteni, vagy bizonytalanok vagyunk, akkor lássuk meg, hogy Isten Szent Lelke által van harmadik út: az alázatos, de határozott bizonyságtétel útja!
373. dicséret: Jövel, teremtő Szentlélek…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu

