Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 5. részének 30. verse:
És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
John R.W. Stott gondolatai:
El kell hagynunk a bűnt. Röviden megfogalmazva ez a bűnbánat. Ez a keresztyén megtérés első lépése, és ez semmilyen körülmények között nem mellőzhető. A bűnbánat és a hit összetartozik. Nem követhetjük Krisztust anélkül, hogy el ne hagynánk a bűnt. A bűnbánat azt jelenti, hogy egész határozottan hátat fordítunk minden gondolatnak, szónak, tettnek vagy szokásnak, amiről tudjuk, hogy rossz, helytelen. Nem elég a sajnálkozás felettük, vagy az, hogy egyszerűen elnézést kérünk Istentől miattuk. A bűnbánat alapvetően nem érzelem és nem szavak dolga – belső hozzáállásunknak kell megváltoznia, ez vezet azután viselkedésünk megváltozásához.
Ezen a téren nem alkudhatunk meg. Lehet, hogy olyan bűnök vannak életünkben, amelyekről azt gondoljuk, hogy sohasem fogunk tudni hátat fordítani nekik. De miközben Istenhez kiáltunk szabadulásért, meg kell, hogy legyen bennünk a hajlandóság ezeknek a bűnöknek az elhagyására. Ha nem vagy biztos abban, mi helyes és mi helytelen, minek kell hátat fordítanod és mi az, ami ellen Istennek nincsen semmi kifogása, ne igazodj túlságosan ahhoz, hogy keresztyén ismerőseid körében mi a szokás és a gyakorlat. A Biblia világos tanítását vedd mérvadónak, valamint lelkiismereted hangját, és Krisztus fokozatosan előbbre vezet majd az igazság útján. Ha ő rámutat valamire az életedben, akkor azt hagyd el! Lehet, hogy valami barátság lesz az, vagy szórakozás, valamilyen olvasmány, vagy talán büszkeség, irigység, féltékenység, neheztelés vagy meg nem bocsátó lelkület. Ne bánj túl finoman az ilyen dolgokkal! Emlékezz arra, mit tanított Jézus: “jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.”
Bizonyos esetekben a bűnbánatot jóvátételnek is kell kísérnie, minthogy bűneink nemcsak Istent érintik, hanem embertársainkat is. Minden bűnünk megsebzi Istent, és ezeket a sebeket mi nem tudjuk begyógyítani, akármit teszünk is. Erre csak Megváltónk, Jézus Krisztus engesztelő halála képes. Amikor azonban bűneinkkel embertársainkat bántottuk meg, akkor időnként van lehetőség a jóvátételre, és ha ez a lehetőség fennáll, akkor élnünk kell vele. A vámszedő Zákeusnak befizetett pénzből bizony szép összeg a saját zsebébe vándorolt. Amikor Jézust megismerte, kamatostul megfizette ügyfeleinek a jogtalanul beszedett pénzt, és azt az ígéretet tette, hogy vagyona felét a szegényeknek adja, feltehetőleg azért, hogy jóvátegye azokat az eseteket, ahol már nem tudta visszafizetni a pénzt. Nekünk is követnünk kell példáját. Lehet, hogy nekünk is pénzt vagy időt kell visszafizetnünk, igaztalan híreszteléseket kell helyesbítenünk, vissza kell adnunk, ami nem a mienk, bocsánatot kell kérnünk azoktól, akiket megbántottunk, illetve rendeznünk kell viszonyunkat egyes embertársainkkal.
467. dicséret: Mily jó, ha bűntől már szabad…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu