Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 10. részének 9. verse:
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
Horváth Loránd lelkipásztor (Detroit) gondolatai:
Amikor egy ajtó előtt vagyunk, az a szándékunk, hogy bemenjünk azon. Remélünk ott benn biztonságot, örömöt, bajainkra meghallgatást, esetleg megoldást, szerető szíveket, felüdülést. Mindezek benne vannak magasabb fokon abban az egy szóban, hogy üdvösség. Isten az övéinek ezeket a javakat mind kínálja és a legdrágább ráadást; az önmagával való közösséget. Jézus az az ajtó, akin keresztül mindezt elérhetjük. Ő a közvetítő, közbenjáró, a kikerülhetetlen, aki egész életét arra szánta, hogy e közösséget az Atyával lehetővé tegye. Minden más út; jócselekedetek, önsanyargatás, lefizetés célra nem vezet az üdvösség elnyerése érdekében. Isten rendelte el és “nem adatott más név az ég alatt erre.” (ApCsel. 4,12)
Az üdvösség, vagy annak időszakos része, a lelki közösség Istennel; csodálatos élmény. Aki benne részesül, mindent megkap, amit az élet adhat. Bővölködik, vágyai legfelsőbb fokon betelnek. Sajnos folyamatosan nem élvezhetjük ezt a közösséget. Testünk is van, azt táplálni kell, munkálkodnunk is kell az eledelért és pihennünk is kell. De ha ezeket is Jézussal együtt és akarata szerint tesszük; életünk beteljesül. Az isten-közösségből kijárva harcunk győztes, munkáink eredményesek, pihenésünk kellemes lesz. Érdemes Jézusra bízni életünk irányítását is.
A világ tele van veszélyekkel. A farkasok szeretnének megölni, a tolvajok kirabolni. Senkiben sem lehet bízni igazán, csak benne, aki “életét adta a juhokért”, és akik az ő lelkületével bírnak. A Jézustól áthatott lelkek önzetlenek, míg a többiek csak béresek, akik a végveszélyben saját maguk mentésével vannak elfoglalva. Ezek nem is törekednek teljesebb ismeretre társaik felől. Akit nem szeretünk meg, azt lehet könnyen kifosztani. Viszont akit szeretünk, azért készek vagyunk a legnagyobb áldozatra. Ebben mutatott nekünk örök példát Jézus.
Istenünk! Te a képedre formáltál minket. Köszönjük, hogy adtál észt, erőt, sőt vizsgálódó lelket is, hogy felismerjük akaratod. Add, hogy lássuk meg minden nap, hogy mit is kell tennünk. Légy velünk, hogy életünket minél tartalmasabbá tudjuk tenni, s add, hogy mások számára is áldás lehessünk. Ámen
338. dicséret: Lelki próbáimban, Jézus, légy velem…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu