Ha mi is olyan lelki táplálékra vágyunk ami éltet minket, ma is Jézust kell „magunkhoz vennünk”, Tőle kell kérnünk eledelünket, és akkor megelégíttetünk. Bizonyára tapasztaltad már testvérem, ha bölcsességre volt szükséged; egy-egy irodalmi alkotás, egy-egy könyv, festmény, kiállítási anyag csak ideig-óráig adott kérdéseidre feleletet. Ugyanakkor egy igehirdetés után érezhetted, hogy maga az Ige megelégítette éhező lelkedet; útbaigazítást kaptál akkor, amikor már semmi más nem mutatta az utat. Lássuk be, hogy életünk kenyere, tápláló ereje egyedül Jézusban van, minden más csak pótlék, vagy részleges falatocska.