Pedig a fájdalom ellen egyetlen győzelmi lehetőség a vigasztalás. Nem lehet a fájdalom ellen úgy küzdeni, hogy ignoráljuk, nem veszünk róla tudomást. Aki a valóságot ignorálja, legfeljebb Don Quijote lehet; hősiesség ez is bizonyos fokig, de mindig reménytelen és mindig nevetséges. Vannak emberek, akik könnyelműen túl tudják tenni magukat a fájdalom nagy tényén. Bújócskát játszanak e hatalmas és haragos rémmel és azt hiszik, hogy győznek. Pedig léhává válnak, a lelkük megüresedik és belepusztulnak nevetéseikbe. Nem lehet a fájdalom ellen érzéketlenséggel sem küzdeni.
Isten dicséretére hív fel lelkes és lelkesítő szavakkal a zsoltár mindenkit, de leginkább a gyülekezetet, Isten népét. Isten dicséretének indokait abban látja, hogy az önmagában is jó, lelki gyönyörűség. Énekelni, Istent magasztalni, magát az embert olyan kellemes hangulatba hozza, hogy már csak azért is jó. De illendő is. Isten meg is érdemli. És itt elsorolja Isten tetteit, érdemeit. Mit tett Jeruzsálemmel, a várossal és néppel? Romjaiból megépítette, az elűzötteket, a szétszórtakat, a foglyokat összegyűjti, megtört szíveket gyógyít, sebeket kötöz be. Isten kegyelmének megtapasztalásáról az embernek, Isten gyermekének valóban áldott emlékei vannak a távoli, vagy közeli múltból, a jelenből és ilyen tapasztalatai lesznek a jövendőben is.
‡ Deák Ferenc előfizetője és olvasója volt a Jelenkor c. lapnak, tisztelte és olvasta gróf Széchenyi István műveit.
Zala Vármegyében birtok szomszédok is lettek, hiszen a kehidai Deák bírtok szomszédságában lévő pölöskei uradalmat megörökölte édesapjától gróf Széchenyi István, így többet tudtak találkozni, beszélgetni és gyötrődni a haza sorsának jövője felett.
‡ Időközben két másik óriás, a két Lajos, Pozsonyban talált egymásra, hol az Országgyűlésben, hol az elegáns pozsonyi sétatéren, máskor főúri erkélyeken tűntek fel egymás társaságában.
gróf Batthyány Lajos Dunántúl kedves szelídségét vágyta vissza napi küzdelmeiben, Kossuth Lajos Zemplén hiányát és csodás borait emlegette, mikor látja és mikor kóstolja újra Monok,Tállya, Golop pincéiben?
‡ Az idő horizontján Pesten Vasvári Pál, Irinyi János, Szacsvay Imre jogász zsenik a törvényeket bújva már a 12 pont, az Áprilisi Törvények, majd a Függetlenségi Nyilatkozat téziseit formázgatták hevesen gesztikulálva, lelkendezve, Bécs felé mutogatva.
‡ Volt a frontnak egy negyedik dimenziója is, melyről semmit nem tudott a Habsburg mint ahogy a pápa sem a jezsuiták gondolatairól, vagy a ferencesek kóborlásairól. Hol járkál éppen Petőfi Sándor és Jókai Mór? Miről ír Arany János és Vörösmarty Mihály? Miről kottáz Liszt Ferenc és Erkel Ferenc?
A tíz bélpoklos közül – kiket Jézus meggyógyított, egy jött vissza, hogy hálát adjon neki. Három körülmény teszi ezt a hálaadást különösen értékessé. – Ez az ember jött, pedig a szükség már nem kényszerítette. Első jövetelét az Úrhoz betegség okozta. Ez azonban már megszünt. Ő mégis visszajött Jézushoz. – Hányan vannak akik nem keresik már a magányos és a közös imádságot, mihelyt a baj elmúlt. Az első világháború kezdetén tódultak az imaórákra. Mikor az első győzelmi hírek megérkeztek, sokan távolmaradtak.
Bartimeus az a jerikói vak koldus, aki bibliai párhuzam szerint túlhaladja a honfoglaló Józsuénak meteorológiai Nap-megállítási csodáját, miszerint: egy döntő csatában az esti sötét beállta ellehetetlenítette volna a honfoglalók győzelmét, de Józsué imádságos szavára: „Nap, állj meg Gibeonban!” – a nappal meghosszabodott az ún. Halo-jelenség által: a kitörő szubtrópusi jégeső sűrű függönye a láthatár fölé sugározta továbbra is a lemenő nap egyébként eltűnő fényét.