HÚSVÉTI PRÉDIKÁCIÓ

Alapige: 1Thessalonika 4,13-14. „Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységök. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a Jézus által ő vele együtt.”

Continue Reading →

Hitünk hősei, halhatatlanjai (1.): Luther Márton

Luther Márton 1483-ban Eislebenben, bányász családban született. A család szándéka szerint jogásznak taníttatták, így került az erfurti egyetemre. Tanulmányait sikerrel végzi; akadémiai fokozatot kap, majd 1505-ben magiszter lesz. Egészen váratlanul (a legenda szerint egy vihar során történt látomásának hatására) szerzetesi fogadalmat tett, belépve az  Ágoston-rendbe. Új életének teljesen átadja magát, a szabályokat, előírásokat maximálisan betartja, elmélyül a Biblia tanulmányozásában, értelmezésében. Az erfurti egyetemen tanul teológiát, majd már mint a teológia doktora kinevezést kap a Bölcs Frigyes által nemrég alapított wittenbergi egyetem bibliai tanszékének vezetésére. 

Continue Reading →

1848. március 15. hősi korszaka

Ezeregyszáz éves hazánk korszakfordító újjászületésének ünnepén kegyelettel, büszkeséggel teli csodálattal és hálával emlékezünk 1848-49 hőseire. 1847 novemberében ült össze Pozsonyban az utolsó reformországgyűlés. Nem kevesebb, mint az ország rendi alkotmányon nyugvó királyság helyett polgári alkotmányos királysággá alakítása volt a Batthyány Lajos és Kossuth Lajos vezette ellenzéki párt célja. Ehhez meg kellett változtatni a politikai, társadalmi és gazdasági rendszert.

Continue Reading →

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. 1823. január 22-e szerepel Kölcsey Ferencnek a Himnusz kéziratán, ezért az ünnep dátuma. Az ünnepen, a legkülönfélébb helyeken rendeztek megemlékezéseket. Szatmárcsekén, a Himnusz szülőhelyén ökumenikus istentiszteletet tartottak.

Continue Reading →

Emlékbeszéd a 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófájának évfordulóján

Hősökre emlékezünk ma, azokra a magyar honvédekre, akik a Don-folyó mellett 1943. január 12-én kezdődött szovjet támadás hősei és áldozatai voltak. Német követelésre küldte ki a magyar kormány az előző évben a 2. Magyar Hadsereget. Többhónapos előnyomulás után érték el a Don vonalát. Közben súlyos harcokra is sor került. A legsúlyosabb harcokat azonban a Donnál vívták különösen három helyen, Korotojak, Uriv és Scsucsje helységek térségében, ahol a keletre kikanyarodott folyót nem sikerült menetből elérniük. Heves harcokkal a szovjet katonák e hídfőkben megvetették a lábukat.

Continue Reading →