Hitünk hősei, halhatatlanjai (1.): Luther Márton

Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész
Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész

Kedves Testvérek!

Luther Márton 1483-ban Eislebenben, bányász családban született. A család szándéka szerint jogásznak taníttatták, így került az erfurti egyetemre. Tanulmányait sikerrel végzi; akadémiai fokozatot kap, majd 1505-ben magiszter lesz. Egészen váratlanul (a legenda szerint egy vihar során történt látomásának hatására) szerzetesi fogadalmat tett, belépve az  Ágoston-rendbe. Új életének teljesen átadja magát, a szabályokat, előírásokat maximálisan betartja, elmélyül a Biblia tanulmányozásában, értelmezésében. Az erfurti egyetemen tanul teológiát, majd már mint a teológia doktora kinevezést kap a Bölcs Frigyes által nemrég alapított wittenbergi egyetem bibliai tanszékének vezetésére. 

A rend megbízásából Rómába utazik; itt szembesül először az eddig jóhiszeműen tisztelt pápai állam valóságával, az erkölcsök és a hitélet romlottságával, a „szimóniával” (pénzen vett tisztségek, egyházi és lelki javakhoz pénzen való hozzájutás) ami mélyen lesújtja. 

Rómában, ebben az időszakban épül a Szent Péter Bazilika (az építkezés több, mint 2 évszázadig tartott), óriási összegeket fordítottak rá, a költségek egy részét úgy fedezték, hogy „bűnbocsátó” érméket, cédulákat bocsátottak ki. Az akkori „reklám” szerint, ha valaki ilyen érmét, cédulát vesz egy elhunyt léleknek, ez a lélek kiszabadul a tisztítótűzből.

Bölcs Frigyes szászországi választófejedelem ugyan nem engedte be országába a cédulákat árusítókat, de Luthert, ez a keresztény hitet, erkölcsöt megcsúfoló szándék tettekre ösztönözte. 1517. október 31-én levelet írt egyházi elöljáróinak ezzel kapcsolatban, valamint 95 tételét, amit vitaindítónak szánt ebben a kérdésben.

Ugyanezen a napon e 95 tételt kiszegezte a wittenbergi templom ajtajára is.

A tételek kinyomtatott formában nagyon gyorsan ismertté váltak nemcsak a német területeken, hanem Európa több részén is. A kor több jelentős tudósa, fejedelmek is egyetértésüket fejezték ki vele, de a pápai kúria elutasította, sőt megbízta az „eretnek-bíróságot” az ügy kivizsgálásával. Luther ekkor letisztázza, és egységbe foglalja nézeteit, amivel elhatárolódott a hivatalos Rómától. 1520-ban elindítják ellene az eretnek-pert. Luther reakciója igen látványos volt: 1520 decemberében elégette a kiátkozással fenyegető pápai bullát, erre a pápa rövid időn belül kiátkozta. 

V. Károly császár meghallgatásra idézte Wormsba, a birodalmi gyűlés elé. Útja odafelé szinte diadalmenet volt. Az érintett városokban ünnepelve fogadták, több helyen prédikálhatott is. Wormsban kétszer is meghallgatta őt a császár, a felszólításokat tanai visszavonására mindkétszer visszautasította: „Itt állok, másként nem tehetek, Isten legyen segítségemre.”  Menlevele érvényességével élve elhagyta Wormsot. Távozása után azonban a császár birodalmi átokkal sújtotta, ami szerint bárki bárhol szabadon megölhette volna. A visszafelé vezető úton támogatója, Bölcs Frigyes fejedelem elraboltatta, titokban Wartburg várába vitette és ott álnéven rejtegette. Ezt az időszakot arra használta fel, hogy német nyelvre lefordította az Újszövetséget.

1522-ben tér vissza Wittenbergbe, ekkor a birodalmi átok még életben volt, de a reformáció gondolata már annyira erőre kapott, hogy letartóztatása gyakorlatilag lehetetlen volt. Munkássága arra irányult, hogy keresztyén tanítását a gyakorlati életben is meg tudja valósítani.

A népnek szóló tanítását a Kiskátéban, Keresztelési Könyvecskében és az Esketési Könyvecskében foglalta össze, míg a papoknak szóló tanításait a Nagykátéban.

1525-ben megnősült, házasságából 7 gyermeke született.

1530-ban elkészül az Ószövetség fordításával is, a teljes bibliafordítás 1534-ben kerül kiadásra. Ez nemcsak teológiai szempontból érdekes, hanem úgy is, hogy gyakorlatilag ezzel (az alapvető német nyelvjárások ötvözésével) megteremtette az egységes német nyelvet. 

Luther mint énekszerző is jelentős volt; énekei tömörek, teológiai tanításait népszerűen adják vissza.

1546-ban adta vissza lelkét teremtő Istenének.

A wittenbergi templom kapuját bronzból öntötték újra, díszítése a 95 tétel. 

„Dr. Luther Márton, a szabad művészetek és a teológia magisztere és rendes tanára Wittenbergben, kész megvédeni az alábbi tételeket:…”

    Kedves Testvérek!

    Szeretettel ajánlom a Luther életéről és koráról szóló film megtekintését: 

    390. dicséret: Erős vár a mi Istenünk…

    Áldás, békesség!
    Hegedűs Lóránt

    A kép forrása:
    hvg.hu