Kategória: Igei útravaló hazafiaknak

Mire gondolhatott e dal szerzője? – amikor történelmi tapasztalatát, a gazdag Zürich magyarjának magányát, Ungvár halálra szánt magyarjának sorsát filozofikus mélységet járva papírra vetette!
300.000 magyar népdal született századok alatt, melyet őriz a kotta, a múzeum, a hanglemez, az emlékezet, a sors. Egy kis egyszerű vers, mely nem költő műve, de a hegedű húrjai varázsolták tovább a magyar sorsot valahol, és megszületett a sokadik csoda,egy népdal.

Sallay Mihály: Este, ha lefekszik, álmodozzon rólam

„Este ha lefekszik, álmodozzon rólam.
Aranyhal leszek egy elátkozott tóban.
Eressze hálóját a tó fenekére.
Halásszon ki engem, hálás leszek érte.
Szívből kívánom, hogy legyen szerencséje.

Holnap este újra álmodozzon rólam.
Prímás leszek majd egy fényes mulatóban.
A legszebb nótánál könny hull a vonóra.
Nem gyógyít meg engem, csak a maga csókja.
De reggel,ha felébred, ne meséljen róla.

Holnapután már csak azt álmodja rólam.
Koldusszegény vagyok, akár csak valóban.
Éjfél után várom, hangos ima szóval.
Bánatos utcában, nádas vityillóban.
De ha nem jön többé, ne álmodjon rólam.

Éjfél után várom, hangos ima szóval.
Bánatos utcában, nádas vityillóban.
De ha nem jön többé,ne álmodjon rólam.”

Continue Reading →

Az Úr 1492. évének október 12. napján értek partot az Újvilág (San Salvador) vizeinél Kolumbusz Kristóf hajói.
Azt gondolta számításai alapján, hogy Indiába érkezett, ezért nevezte el az őslakos bennszülött törzseket indiánoknak.
1943. január havában indult vissza az admirális mesés kincsekkel rakodva Spanyolországba, hol a királyi udvar nemzeti hősként ünnepelte, majd megbízta újabb expedíciók szervezésével, hármat még teljesített is.
Felfedezése megnyitotta az utat a spanyol világbirodalom előtt,amit aztán rövidesen követett a portugál, francia, angol, holland hajóhadak sokasága.
Az emberi bűn gyarlósága, mohósága, kapzsisága, rablása, pusztítása soha nem látott szenvedést hozott el az őslakos népesség számára, akik addig egyszerű, természetes tisztaságban élve felfogni is alig tudták, hogy a „Nagy Fehér Varázsló” mire képes.
Az újkori „honfoglalás” és államalapítás között eltelt 283 esztendőt nevezik „prekolumbián” kultúrának is, vagyis a Kolumbusz előtti világ tanulmányozása egy rendkívül izgalmas munka, hiszen láthatjuk az őslakos indiánok mély bölcsességét, a maják teraszait és templomait Mexicoban, az inkák lenyűgöző gazdagságú arany mívességét Peruban.
A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 250. évfordulóját ünnepli az USA, hiszen a 13 gyarmati terület képviselőiből álló Kongresszus elfogadta a Brit Koronától való elszakadásról szóló Nyilatkozatot.
Egy szoborcsoport örökíti meg a négy legnagyobb elnököt: George Washingtont, Thomas Jeffersont, Ábrahám Lincolt, Theodore Rooseveltet ábrázolja.
Ott élő kétmillió honfitársunk századok alatt szorgalmas munkájával nagyban hozzájárult az ország sikeréhez, amit G. Bush elnök megköszönt 1956. ötvenedik évfordulóján.

Continue Reading →

Odalent a jurták között mozgolódás támadt, az emberek kisereglettek a sátrak elé.
Egy kisgyerek megfeledkezve a gondjaira bízott állatokról, a lovasok felé futott.
Az út szélén álló emberek akkor már kapkodták le süvegeiket.
A fiú apját kereste, aki ott állt a többiek között levetett süveggel, a fiára pillantott.
„Le a süveggel fiam, jön Attila fejedelem.
Ő lesz a világ ura, megálmodta az anyja.”

A hírvivő lovas tajtékos paripáját megállította a tanács dombon, s a négy égtájnak jelentette az örömhírt, hogy: „Magor fia Bendegúz, kinek vére Attila hun fejedelem.
Mi itt fiai és unokái vagyunk mindahányan. Egy keleti nép legnyugatibb ága, bástyája, fénye. Attila jurtája a világ legnagyobb jurtája, mely kifejezi a hadtörténet legnagyobb géniuszának emberi nagyságát, miközben marcona külseje egy művelt, nemes lelkű, egyszerű, szerény, mértékletes, alázatos, emberséges szívet takar, kinek zsenialitása birodalmat emelt, amelynek most örökösei vagyunk a Kárpát-hazában.
Eurázsia végtelen sztyeppéi őrzik a régi álmot, melyet a Himalája, a Kaukázus és az Alpok ölel körbe.
Csaba királyfi csillagösvénye mutatta az utat, hogy Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi Ópusztaszeren szerét ejtse az ország sorsának Árpád Fejedelem oltalma alatt.
Priszkosz rétor nyolc kötete igazat írt, a festmény jobb oldalán fehér ruhában tartja kezében a História pergamenjét.

Continue Reading →

A népvándorlás és tatárjárás dúlta elnéptelenedett Dél-Erdélybe II. Géza király 1141-1161 között szászokat, flamandokat és vallonokat telepített a mai Németország és Franciaország területéről. II. András, majd II. Endre ezt a törvényt megerősítette, majd kibővítette azzal, hogy földet kaptak, adómentességet élvezhettek és építkezhettek.
Szent László apostoli lovagkirályunk 1092-ben Zsinatot hívott össze a szabolcsi Földvárba, ahol egyházi és világi törvényeket alkottak határaink, népünk, özvegyek, árvák, jószágaink védelmében. Ebbe a körbe már helyet kaptak a szászok, flamandok és vallonok is, sőt azok az eljövendő népek is, akik majd esetleg fogságunkba esnek.
Egyetlen szabály van csak beilleszkedésükre nézve: „Tartsák be Krisztus és a magyar nép törvényeit, írott és íratlan szabályait.”
Árpád-házi Károly Róbert (Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) nagy királyunk 34 éves uralkodása tovább építette lelkekben és várakban a jövőt, hiszen 1367-ben hivatalos okmányokban szerepel: CIVITAS SEGESVÁR
A magyarok tiszták, becsületesek, leleményesek, mondották a szászok, flamandok és vallonok, és megépült a meseváros 14 őrtoronnyal, mely a városépítő művészet igaz remekei. A késő gótika, a barokk és a biedermeier stílus jegy egyszerre tudott megjelenni.
A Kovács-torony, Csizmadia-torony, Szabó-torony, Szűcs-torony, Mészáros-torony, Kötélverő-torony, Ónműves-torony, Tímár-torony virágzó kézművességre vall.
A 64 méteres Óra-torony a Városi Tanács székhelye, amelynek órája a XIV. századtól mutatja a múló idő ballagását, halványítja a fájdalom emlékét, virágozzék az élet szépsége.

Continue Reading →

Magyar históriánk krónikása jegyzi, amit mindenkinek tudnia kellene, hogy az Árpád-ház, a Rákóczi-ház és a Báthory-ház volt a legtöbb vezetőt adó rangos dinasztia, amely abban a szinte reménytelennek tűnő helyzetben tartotta fenn a magyar államiságot Erdélyben a Mohács utáni időkben, amikor minden összeomlani látszott, elvetve a jövendő talpra állás magját a Duna-Tisza vidék számára is.
Hitünk hősei és népünk verítéke az eljövendő közel 500 esztendőben úgy tudta újra közép hatalommá tenni a Magyar Királyságot, hogy soha többé már nem lehetett magyar királya a királyi Magyarországnak.
Isteni küldetéssel felruházott lelkek voltak Fejedelmeink, meggyötört, magányos, sokszor különc géniuszok, hiszen Bocskai fejedelem, majd a Rákóczi-ház felemelkedése 1688-1711 között, aztán az 1867-1918 közötti magyar idősikere meg érlelte ellenségeink lelkében a második Mohács kárhozatát, vagyis Trianon katasztrofális gyalázatát, amely az ország halálos ítélete volt.
Sírunkat megásták, de a népek millióinak szemében már nem gyászkönny ült, hanem gonosz káröröm.

Continue Reading →