„És hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül” (Szent Márk evangéliuma 9:8)

2026-06-07

Erdély Széchenyije, gróf hídvégi Mikó Imre kormányzó, miniszter, művelődésszervező, történész aki az 1252-ben kapott királyi kiváltságot a Mikó-Mikes családok legszentebb hagyatékát kötelezettségként őrizve, fiához intézett intelmeiben így írt erről 1870-ben Kolozsváron: „A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk. Aki őseitől nagyobb vagyont örökölt,attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint sok mástól, a hazának tett áldozatot.”
907-ben Egyesült Európai Haderő gyűlt össze a bécsi medencében, és német-római vezetéssel szervezték meg az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy: „Decretum, Ugros eliminandos esse”, „Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”
„Ez volt az első Trianon”
(Molnár V. József)

A kor viszonyai szerint is elképzelhetetlen extra erőket vonultatott fel a 100.000 főre becsült egyesült német‑rómaisereg, akiknek élén, a király, fejedelmek, grófok, tábornokok, püspökök álltak.
A Magyar Törzsszövetség 40.000 fős lovas hadsereget számlált, élükön Árpád Fejedelem és fiai, Tarhos (43 éves), Üllő (41 éves) Jutasa (35 éves), Zsolt pedig összekötő hadsegéd volt a négy tízezer fős csapatok között.
A honvédelem, a hit, az ima és a sztyeppei hadviselés a pozsonyi Duna-parton tökéletes katonai sikert hozott 907 július 4-11 között, melynek részletei olvashatók.
Megsemmisült az ellenséges haderő teljes vezetése és a teljes gyalogság is. Árpád Fejedelem katonai zsenialitását máig tanítják a Katonai Akadémiákon.
Határaink az Odera folyó mentéig terjedtekés 130 évre elvette a kedvét a művelt nyugatnak, hogy reánk törjön.

Continue Reading →

„Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek.” (Szent Pál apostol levele Rómába 13:8)

2026-05-30

Pünkösd szent ünnepét követő vasárnap Szentháromság vasárnapja az anyaszentegyház életében.
De hogyan is lehet e hit titkot?, misztériumot?, világot fenntartó erőt érteni, leírni, magyarázni?
Feleljük Lutherrel: „Mit bánom én, ha a bölcselet nem érti ezt! A Szentlélek nekem több, mint Arisztotelész és Platón.”

Énekeljük továbbra is hitből az 1736-ban Debrecenben kelt 174. sz. Dicséretig e hirdetés előtti énekünket, evezzünk vele a mélybe, és kezd csendesedni a víz.

Continue Reading →

„Áldjad, lelkem, az Urat” (Zsoltárok könyve 103:1)

2026-05-23

Elérkezett pünkösd szent ünnepe, a Lélek kitöltetésének áldott ideje, az anyaszentegyház születésének évfordulója.
„Nézzétek, hogy tódulnak Jézus felé a lelkek már feltámadása utáni naptól kezdve”, – mondották a hatalmas Római Birodalom világból összefújt népei.

Péter apostol zokogja: „Te tudod Uram,hogy szeretlek.”
Tamás apostol sebeire nézve kiáltja: „Én Uram,én Istenem.”
Pál apostolhoz azért érkezett Anániás, hogy megteljen Szentlélekkel.
Érkeznek sorra az egyházba a nagy bizonyságtevők.
Szent Ágoston: „A hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi amit még nem lát, Ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz.”
Assisi Szent Ferenc: „Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
Luther Márton ágostai szerzetes, hittudós : „Isten szavának igazát, a szív a dalban éli át.”
Kálvin János jogász, hittudós: „Nincs olyan elvadult nép, melyben ne lakoznék az a meggyőződés, hogy van Isten.”

Continue Reading →

„Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.” (Szent Pál apostol levele Rómába, 10:10)

2026-05-16

A menny Isten lakóhelye, noha az nem szűkíthető le az általa teremtett láthatatlan világra, a szépséges és mélységes, kékséges és tündöklős mennyei világra, hiszen Őt az egek egei sem fogadhatják be (II. Krónika 2:5).
A menny minőségi élet, titok, boldog, maradéktalan örök élet.
A menny pontosan az az állapot, amelyet Isten a teremtés során az Ő eredeti gondolata szerint az Éden kertjében nekünk ajándékozott.
Az emberiség legnagyobb géniuszai, a kiváltságosok jutnak fel csak időnként rövid látogatásra, tapasztalat szerzésre, hogy visszatérve kiteljesíthessék életművüket.
Bolyai Farkas felment összegyűjteni a villámokat, Ludwig von Beethoven ellátogatott az Úr zsámolyához az Örömóda lekottázása előtt, Munkácsy Mihály pedig első kézből akarta tudni, hogy milyen érzés visszanézve feltámadottként élni.

Continue Reading →

„Mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban” (Szent Pál apostol levele Rómába 8:2)

2026-05-08

A Szentlélek kitöltetésének napjára készülünk, amely az Egyház életében Pünkösd szent ünnepe, a Húsvétot követő hetedik vasárnap.
A titokzatos, misztikus Pentekoszté a Lélek ereje, igazsága, tisztasága, szeretete, békessége által valóságos erővé és áldássá tud lenni az Egyházban és a világban.
Általa kiáltjuk Abbá Atyánk, általa létezik a természet szépsége, általa kel életre a művészet valamennyi felbecsülhetetlen és felfoghatatlan értékű területe.
Ahogy Krisztus Urunknak, úgy a Szentléleknek is négy méltóság jelzője van, amely nélkül nincs igaz és tartalmas minőségű élet.
Erre gondolt és hivatkozott egy Afrikában élő tudós, aki Európa szellemi, erkölcsi, gazdasági hanyatlásának okát 3 pontban látja:

Continue Reading →