„Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük” /Szent Máté apostol ev.2: 10/ – „Mert meglátták szemeim üdvösségedet” /Szent Lukács ev.2:30/

Diego Valazquez: A három királyok

Magyar Testvéreim!

„Valamikor volt a tett,
abból lett a gyűlölet,
ebből pedig szeretet
s a világnak vége lett.”

József Attila halhatatlan, örök igazságot és őslátást hordozó sorai négy sorban örökül hagyják, hogy a Világot, a Nemzetet, az Anyaszentegyházat Isten szava tarthatja meg.

A karácsonyi történetben sokan szerepelnek. Augusztus császár, Cirénius helytartó, Heródes fejedelem, katonák serege, pásztorok közössége, napkeleti bölcsek.

E sok ember közül egyedül csak a napkeleti bölcsek látták meg Jézus csillagát ragyogni Betlehem fölött. A Jupiter és Saturnus bolygók együttállása előzetes matematikai számításaikat igazolta. De több volt itt ettől. A csillag tündökölt mindenki számára láthatóan, és mégsem látták. Vajon miért?
Mert nem voltak csillaglátó emberek, mert mással voltak elfoglalva.
Augustus császár a Római Birodalom térképét tanulmányozta.
Cirénius helytartó Sziria geopolitikai helyzetét elemezte.
Heródes fejedelem Júdea megtartásán helyezkedett.
Katonák serege zsoldjaik értékéről tájékozódtak a Római Birodalom végtelenségét vizionálva.
Pásztorok közössége lenézett sorsán kesergett.
Napkeleti bölcsek az egek végtelenjét pásztázták.

A mai embert is sokszor ugyanazok a földi, evilági, rögtől szakadt problémák kötik le, mint a régieket 2000 esztendeje.
Nagyon leköt bennünket a Birodalom, a helyzet, a helyezkedés, a fizetés, a keserűség sok-sok gondja. Már nem nézünk az ég felé, nem nézünk Istenre, nem nézünk a mennyei seregekre.
A csillaglátó keleti bölcsek ebben a kétfelé szakadt világban mentek boldogan Jézus felé. Nagy utat tettek meg ezer bajtól és veszedelemtől kísérve, de nagy örömmel megáldva.
„BEMENTEK A HÁZBA, MEGLÁTTÁK A GYERMEKET ANYJÁVAL, MÁRIÁVAL, ÉS LEBORULVA IMÁDTÁK ŐT. KINYITOTTÁK KINCSESLÁDÁIKAT, ÉS AJÁNDÉKOKAT ADTAK NEKI: ARANYAT, TÖMJÉNT ÉS MIRHÁT.”
(Mt. 2:11)

Íme Szent Karácsony titka, misztériuma, bizonyságtétele itt áll előttünk a maga nemes egyszerűségében, nemes Betlehemnek városában.
Szent Urunk szeretett csillagát ma is csak azok veszik észre, akik figyelik, akik várnak reá, akik találkozni szeretnének vele.

Wass Albert – Karácsony igaz története – Olvassuk el a Karácsony zseniális dogmatikai leírását mély exegézisre építve!

„Ez itt a mennyország”, Isten Országa. Közöttük és bennük Jézus.
Koncz Zsuzsa – Bódi László: Csodálatos világ – Hallgassuk meg a művet 5.250.000 megtekintés után!

„Mivel azonban kijelentést kaptak álmukban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba”
(Mt. 2:12)

Vajda János: Hajón – Olvassuk el a filozofikus művet nagy költőnktől! – „Mi megyünk csak, ő marad? …”

Ülök a hajófödélen.
Száll a füst, zúg a kerék.
Haladunk vígan, serényen.
Fut mögöttem a vidék.

Ringatózom e csalképen
A keringő táj felett.
Hogy sietnek szembe vélem,
S tűnnek el fák, ligetek.

Így foly egybe mult, jövendő;
És a lelkem révedez:
Idő, idő, örök idő –
Nem-e a te képed ez?

Hátha nem is az idő múl,
Ez csak úgy tetszik nekünk.
Örök a lét innen és túl;
Elmuló csak életünk?

Hátha csak látásunk téved?
Az idő áll, mint a nap,
S csak a hátán bolyg az élet,
Fölszinén a sugarak?

Hátha az a mulandóság,
Mit mi annak képzelünk,
A valódi állandóság?
S csak a lét játszik velünk?

Hátha úgy van, hátha úgy van…
Az idő is, mint a part,
Változik, de mozdulatlan…
Mi megyünk csak, ő marad?…

Jézusban teljesedett be az Ótestamentumi prófécia, az Advent reménye, minden váradalom. Izrael törvényes királya már ekkor Jézus életére tör, s a főpapok és írástudók a nép hivatott vezetői Heródes kezére játszanak. A Messiást Izrael elveti, ezért az Úr halálával és feltámadásával egy más népet, az Egyházat választja magának.
Nem látják meg Benne a felmagasztalás állapotát.

Kodály Zoltán: Esti dal – Hallgassuk meg nagy zeneszerzőnk ikonikus bibliai művét!

A videó megtekintése: Kodály Zoltán: Esti dal

Szentek között a legnehezebb az igazi szentség frissességét és rendkívüliségét fenntartani. Simeon próféciája is ilyen. Ő vallja, hogy a Messiás nem csak Izraelé, hanem az egész világé.
Szent József és Boldogságos Szűz Mária Jézus szülei, kik mikor a Törvény előírása szerint elviszik a Gyermeket bemutatni a Templomba, teljesen megdöbbennek az agg Simeon próféta szavain. Karjába veszi a Gyermeket, áldja Istent, és lát, mint a napkeleti bölcsek egy hónappal korábban!

A próféta tudta, átélte a megrendítő kegyelmi pillanatot, hogy miközben tartja a Gyermeket, Az tart fenn minden létezőt Mennyen és Földön, amit majd Szent Pál apostol így fogalmaz meg Isten kijelentése nyomán a kolosséi levélben:
„Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának Országába, Akiben van megváltásunk, és bűneink bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képe, a teremtmények között az Elsőszülött, Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár királyi székek, akár uradalmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden érte és általa teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn. Ő a feje a Testnek, az Egyháznak, Ő a kezdet, az Elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben Ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy Benne lakjék”
(Kolossé 1:13-19)

„MERT MEGLÁTTÁK SZEMEIM ÜDVÖSSÉGEDET, AMELYET ELKÉSZÍTETTÉL MINDEN NÉP SZEME LÁTTÁRA, HOGY MEGJELENJÉK VILÁGOSSÁGUL A POGÁNYOKNAK, ÉS DICSŐSÉGÜL NÉPEDNEK, IZRAELNEK.”

Kicsoda ez a Gyermek?, – hogy Istennek ez az embere az Ő hatásának területét kiterjeszti azokra a roppant birodalmakra, amelyek most a világ uralmáért küzdenek?, s közülük egy elnyomva tartja Júdeát: De az agg Simeon nemcsak a nagyságról, hanem a harcról és a szenvedésről is jövendöl.
Jézus személye az a jel, amelyet sokan elfogadnak, és sokan elvetnek.
In hoc signo vinces – E jelben győzni fogsz.
Ebben a hitben és engedelmességben áldja meg Simeon Máriát, s az így megáldott fej fog egykor Fia keresztfája alatt a porba hajlani.
A próféta látja, és Jézus kezdetektől tudta, hogy a szenvedés, megpróbáltatás, testi-lelki fájdalom sejtjeiig fog hatolni. A Gecsemáné-kerti vért verítékezve imádság a rettenetes kereszthaláltól való félelem legdrámaibb apoteózisa amit valaha ismert a történelem.
Francia tudósok számitógépen elemezték, hogy a három órán át tartó haldoklás, mikor négy darab százhúszas szög tartja a kereszten megroskadt testet, hogyan zihál a levegő után, de már nincs ereje felegyenesedni, milyen fájdalmat válthat ki a sejtekben?
Mindezt végignézte Édesanyja, aki Szent János apostol karjaiba omlik, az ő lelkét is így járta át a beszélhetetlen fájdalom. Beteljesedtek a próféciák.
Eme Isteni-áldozat és megváltás titkát a legnagyobbak tudták műveikben visszaadni, Bach, Beethoven, Handel, Velazquez, Rembrandt és Munkácsy.

Áprily Lajos: Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek – Olvassuk el az erdélyi líra egy géniuszának bizonyságtételét!

Tudom, hogy hull a nap,
örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
sírdombok mállanak.
Egy-egy kéz, drága kéz,
mindegyre elereszt,
mindennap vereség,
mindennap új kereszt.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis: ne remegj –
nem maradsz egyedül.

Ködödben csillag ég,
gondodból fény terem:
vers-lelkek lengenek
nyomodban ezeren.
Zászlós és halk csapat,
elszánt és bús-szelíd
vers-lelkek, viharos
vad korban tetteid.

S szűkülő kör mögött,
halkuló ház körül,
mélyülő bú felett
hűség áll őrödül.
Jó lelkek, annyian,
árvák és elesők,
szépséget szomjazók,
kútfődet keresők.
Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet.

Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszu ág,
szélvert és remegő.
Mentésre ingatag,
tartásnak nem elég –
síkon át, hegyen át
kinyújtom tefeléd.

Örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
vén sírok mállanak,
estébe hull a nap.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis – ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül.

„Hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata” – Tóth Endre: Valaki véd – Olvassuk el a szép költeményt!

Valaki véd mindig engem,
mióta csak megszülettem.

Köröttem jár láthatatlan,
újra más és más alakban.
Vigyázott rám ezer bajban,
pedig néha majd meghaltam.
Ha üldöztek, jól elrejtett,
s jelezte a csapdát, vermet.

Mikor álltam bírák előtt,
Ő adott szavamnak erőt.
Ha nehéz volt munkám, dolgom,
Ő segített ezer módon,
s nem engedte semmiképpen,
hogy gyalázat, szégyen érjen.

Valaki véd, szeret engem,
pedig talán nem érdemlem.

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. december 28.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
arcanum.hu

Vélemény, hozzászólás?