„Az Úr Lelke van énrajtam, mert felkent engem” (Szent Lukács ev. 4:18)

Magyar Testvéreim!

Az Örökkévaló Isten kifürkészhetetlen akarata, örök titka, örök rendelése, hogy kiválaszt asszonyokat, akikre sokat, elviselhetetlennek gondolt nagy feladatot, roskasztó terhet bíz.
Olyan gyermeket, fíút ad nekik, akik majd felnőve, a lélek és a világegyetem mélységeit bejárva jutnak el Isten trónusáig, hiszen elérték életük célját, az üdvösséget.
Ezek a kiválasztott asszonyok mérhetetlenül bölcsek voltak. Tudtak hallgatni, keveset és okosat beszélni, háttérben maradni, gyermekük útját imádkozva kísérni, végül mindenekért hálát adni.

‡ A Szűzanya legáldottabb gesztusa volt, mikor előbb a szolgákra nézve, majd Szent Fiára, a Mi Urunk Jézus Krisztusra mutatott: „Bármit mond nektek, tegyétek meg” (Jn. ev. 2:5)
Magának semmit nem tart meg, csak Jézust jelzi. Mária tudja, hogy az Úr mindenki szívéhez szól, és kéri, hogy e szót váltsák tettekre és döntésekre.
Ő mindenki másnál jobban tudta ezt megélni és cselekedni, hiszen édesanyaként jelen volt Jézus Krisztus életének minden döntő pillanatában.

„Hogyan lehetséges ez?” – kérdésére időben megkapta a választ a Szentlélek által.

Szent Gyermeket hordozott szíve alatt
Szent Gyermeknek adott életet Betlehemben
Szent Gyermeket vittek bemutatni a Templomba
Szent Gyermekkel menekültek Egyiptomba
Szent Gyermeket neveltek a galileai Názáretben
Szent Gyermek tanította 12 évesen a tudósokat a Templomban Atyja dolgairól
Szent Gyermeke tanított, gyógyított és csodákat tett
Szent Gyermeke szenvedett és meghalt a kereszten
Szent Gyermeke halottaiból feltámadva, mennyei testben folytatta életművét
Szent Gyermeke a 40. napon felemeltetett az Ég felhőibe az Atya jobbjára

BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA – Lélek legmélyebb fájdalma

Dvihallyné Oszusko Sarolta: Szent László utolsó csodája

Szent László rég meghalt,
Már vagy kétszáz éve,
Mikor tatár sereg
Támadt székely népre.

Hiába gyűjtötték
Egyre a sereget,
Ellenség számának
Negyede lehetett.

Fohászuk így zengett:
– Szűz Mária, segíts nekünk!
Szent László királyunk,
Most harcolj mivelünk!

Hatalmas vitéz állt
Székelyek élére,
Fején a korona,
Buzogány kezébe`.

Hullott is a tatár,
Akár mint a pelyva,
Harcosok követték
Kissé elámulva.

Szűz Mária látta
Az égből csatájuk,
Küldötte áldását
Egyre csak reájuk.

Győzelem után a
Derék vezér eltűnt,
Ez még egy elfogott
Tatárnak is feltűnt.

Váltig állította,
Nem a székely győzött,
Hanem a szent király,
Ki a sírból feljött.

1. Szűz Mária, Jézus Krisztus Megváltó édesanyja
2. Hrúz Mária, Petőfi Sándor költő édesanyja
3. Maria Ratzinger, theologus, emeritus pápa édesanyja

Szűz Mária, Isten anyja
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Szabadság, szerelem! – Petőfivel napról napra

Búcsú XVI. Benedek emeritus pápától

„Mindig keressétek Isten arcát” (Zsoltárok Könyve 105:4)
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

‡ Szüleinek egyszerű népi katolicizmusa, a 105. Zsoltár 4. verse, Szent Ágoston püspök magyarázata végigkísérte Jozef Ratzinger theologus, emeritus pápa életét.

„Ez a buzdítás nem csak erre az életre szól, hanem az örökkévalóságra éppúgy érvényes”
(J. Ratzinger)
„Isten arcának fölfedezése soha nem ér véget.
Minél mélyebben elmerülünk az Isteni szeretet ragyogásában,annál szebben folytatódik a keresésünk.
Amilyen mértékben nő a szeretet, olyan mértékben növekszik annak keresése, akit megtaláltunk”

(Szent Ágoston hippói püspök)

Az Örökkévaló Isten mosolyog a Gyermek Jézus arcán
Az Örökkévaló Isten mosolyog Petőfi Sándor arcán
Az Örökkévaló Isten mosolyog Jozef Ratzinger arcán

‡ Közös bennük, hogy születésüket követő napon részesednek a szent keresztség sákramentumában, újév volt és húsvét volt
‡ Közös bennük, hogy az egyszerűség paraszti világából, a föld szeretetéből, a nép szeretetéből emelkednek a világ tetejére
‡ Közös bennük, hogy már életükben halhatatlanok lettek, egy világ példaképei, zsenialitásuk megélt korszakos egyszerűségében
‡ Látni a lengyel pápát és hallgatni a német pápát
‡ Látni Jókait és hallgatni Petőfit
‡ Látni egy hazában Fiumét és Kovásznát

„Ez esztendőt áldással, Ez esztendőt áldással, Koronázd meg, Úr Isten”

Budai Ézsaiás (1766-1841) Szilágypérből induló egykori polihisztor tudós püspökünk kegyes hitvalló éneke ma is élő Ige.

‡ 200 esztendeje, 1823 január havában „Új időknek új dalaival” a kegyelmi idők különös együtt-hatásában megjelent az Ég három nagy magyar küldötte.
Kiskőrös bölcsőjéből üstökösként szárnyaló költőt királlyá koronázza a magyar nép lelke!
Szatmár-Cseke fehér falú kis kúriája hűvös csöndjében őrzi a világ legszebb nyelvén íródott legszebb Himnuszt, éneklésre, vigaszra, győzelemre készen!
Alsó-Sztregova lugasa már látja Az Ember Tragédiája c. dráma színeit, mely árnyékba tolja később a nagy Goethe német büszkeségét!

Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom ez esztendőnk első igei útravaló honlapját két nagyszerű tanulmánnyal jutalmazta és gazdagította.
Nagyon jól kezdődik, mondaná a székely atyafi, és ami jól kezdődik, az nagyszerűen is végződik.

Olvassuk szeretettel

ÚJÉVI EMLÉKEZÉS

„Óh, mely sokan elaluvának a múlt esztendőben”. Új esztendő első napi református istentiszteleten szól így az ének. „Akik nálunk jobbak valának, szálltak temetőbe”- folytatódik az ének számvetése. Mert számvetés alkalma egyebek mellett az esztendő váltása. Emlékezünk az előző évben elhunytakra. Ebben az emlékezésben több a hálaadás, mint a szomorúság. Hálát adunk Istennek elköltözött értékes szeretteinkért, amiért adta nekünk őket Isten, hogy együtt élhettünk velük. Aztán azért, hogy éppen bennünket, akik az újévi istentiszteleten az idézett éneket énekelhetjük, megtartott, erőt adott és alkalmat, hogy az újév első napján templomban lehetünk, gyülekezet közösségében énekelhetünk, Igét hallgathatunk és imádkozhatunk, úgy indulhatunk az új esztendőbe. Igen, mi tervezhetünk, jövőt láthatunk magunk előtt, mert nem mi aludtunk el a múlt esztendőben. Ez a felismerés, ez a hit erőt ad, bátorsággal tölt el. A holnapot nem ismerhetjük, de azt érezhetjük, hogy Isten kegyelmes hozzánk. Megtartott, erőt és ösztönzést adott, hogy templomba menjünk, hogy énekeljünk, számot vessünk. E számvetésünk lehet, hogy tartalmaz negatív tételeket. Bizonyára voltak kudarcaink. Voltak sikertelen próbálkozásaink, lehettek betegségeink, akár most is tart még a testi-lelki gyötrelem, de azzal, hogy erről számot tudunk adni, különösen, ha templomban tudjuk ezt megtenni, az már biztató. Megértük az új évet. A keresztyén hit megbékít a halállal is. A szeretteinkével is és a sajátunkkal is. Hisszük, hogy a halál sem választhat el Isten szeretetétől, mert „akár élünk, akár halunk, az Úréi vagyunk”. Ennek a karácsonyi örömhír a bizonyossága, hogy Isten egyszülött Fiát adta a világért, értünk, „hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. A keresztyének nem a meghátrálás emberei, hogy elvesszenek, hanem az Istenben gyökerező reménységé, hogy éljenek.

Csohány János

Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János: PETŐFI-REJTÉLYEK
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Petőfi Sándor

Köszönjük szépen Professzor Úr dolgozatait, eredeti kutatásait, Isten áldása kísérje életét jó egészségben, alkotói gazdagságban!

Petőfi Sándor – Bács Ferenc: A szabadsághoz

Petőfi Sándor-Latinovits Zoltán: Szeptember végén

„Az Úr Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el, hogy a szabadulást hirdesse ma foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyilását, hogy szabadon bocsássam a megkinzottakat, és hírdessemaz Úr kedves esztendejét”
(Lk. ev. 4:18-19)

E Turul-madárszárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Róma „lelke”
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Jézus igazi trónja a jászol és a kereszt
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Elhunyt Duray Miklós, a felvidéki magyar közösség meghatározó alakja
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

IFJABB JOHANN STRAUSS: ÉLJEN A MAGYAR!
(A Gondola Kulturális Magazinnak)

Bizonyára sokan vagyunk – velem együtt – akik izgatottan várjuk január 1-én a Bécsből közvetített újévi koncertet. Ilyenkor a televízió jóvoltából a világ számos országának népei megcsodálhatják Bécsnek azt a speciális zenei arcát, amelyet a Strauss család korabeli tánczenéje képvisel. (Ifjabb Johann Strauss1825-1899.)  Közös töténelmi múltunk okán mi magyarok kiemelt érdeklődéssel, érzékenységgel együtt ünnepelünk az illusztris közönséggel. A helyszin, az esemèny, a hagyománnyá vált két ráadásdarab (a Kék Duna keringő és a Radetzky induló) hallgatása is gondolatokat indíthat el bennünk.  Mindannyiszor meghívott sztár karmestetek dirigálják a világ egyik legszinvonalasabb zenekarát a Bécsi Filharmónikusokat. Úgy mondják, a belépőjegyek már hosszú hónapokkal korábban elfogynak.

Valamelyik éven hallgattam a programjukban az „Éljen a Magyar!” gyorspolkát, amely akkor kissé „kakukktojásnak” tűnt. Azóta többször eszembe jut a cím; próbálom történelmünk megfelelő szituációinak tükrében keresni az üzenetét. Kezdve a Pozsonyi csatától (907) a Kiegyezésig (1867), de akár napjainkig. 

Nézem illusztrációnk videóját, a nagyszerű tánckart. Magával ragad a pompás zene, miközben jut eszembe Kallós Zoltán erdélyi népzenésznek, a Corvin-lánc tulajdonosának mondása: „Addíg vagyunk magyarok, amígmagyarul énekelünk és táncolunk!” A háttérben fölfedezem fővárosunk történelmi Hősök terét. Árpád vezérünk lovsszobrát, a háttérben két ívben Árpád-házi királyainkat, történelmünk legfénylőbb „Csillagait”. Ezen a vidéken nőttem föl, ifjúkoromban hányszor szívtam ennek a patinás „mágneses erőtérnek” lélekerősítő levegőjét…

Ez a január elseje nemzetünknek pirosbetűs ünnepe, Petőfi Sándor 200. születésnapja! 1848-ban írta az Élet vagy halál című versét, amelyre Kodály Zoltán komponált hatalmas férfikari művet 1947-ben. Emlékezzünk költő óriásunkra a vers számomra legkedvesebb, klasszikus mondatával, amely kiteljesíti Strauss említett zenekari tételének üzenetét:

„Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén!”

Küldte kedves olvasóinknak Tisztelt Berkesi Sándor Karnagy úr

Érmelléki óévbúcsúztató szokások
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Boszorkányszombat Davosban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2023. január 7.

A képek forrásai:
mul-kor.hu
hu.wikipedia.org
romkat.ro
kronikaonline.ro
erdelyinapolo.ro
szmm.substack.com
publicdomainpictures.net