Magyar Testvéreim!
Mindig Jézusról volt szó, amit mondott és amit tett. Először a Biblia világába állították. A Kijelentéstörténet áldó igéi anyanyelvükön szólalt meg, és mindig szíven találta őket. Azután saját tapasztalataik és emlékeik szólaltak meg. Lassanként ez az utóbbi lett a fontosabb, s ez döntött az előbbivel kapcsolatos kérdésekben is.
Ezzel az apostolok különös tekintélyre tettek szert, s egy új írásértelmezés alakult ki, amely összeszövődött a Jézus tanításaival és tetteivel.
Ez az a nagy ügy, nagy emlék, nagy érdekesség egész életüket átfogó és közösségbe hozta őket egymással is. Közös volt az emlék és az ígéret, az ajándék és az erő, a kenyér és a bor. S annál inkább egyénivé vált, minél erősebben közösségi volt.
A szentek egyessége mindennapi valóság volt közöttük, anélkül, hogy dogmatikai tartalmáról tudtak volna valamit.
Toronyban harangozik valaki, ahol már nincs magyar – „Lesz még egyszer ünnep a világon” (Vörösmarty MIhály: A vén cigány, 1854 július-augusztus)
Tekintsük meg az 1000 éves Őraljaboldogfalva templomának tornyát, melynek harangja áldja és köszöni az ezer esztendőt.
Olvassuk el Bódis MIklós lp. levelét is.
A kenyér megtörése minden lakomának első cselekménye, a keresztyéneknél ez a szokás az Úrvacsora megismétlése volt.
„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” – Csak természetes, hogy ilyenkor mindig érezték a Feltámadott Úrnak láthatatlan, de személyes jelenlétét. Ez a jelenlét mondhatatlan örömmel, háládatossággal és üdvözült ujjongással töltötte el őket, ami buzgó imádkozásokban jutott kifejezésre.
Tekintsük meg a Hazatérés Templom Gyülekezetének gyászistentiszteletét Budapest Szabdság-téren, hova nagyon sokan és sokszor zarándokoltunk örömben és bánatban.
Az ősegyház lelki életének megfelelő volt erkölcsi élete is. Őket még nem tartotta fogva a Mammon mindeneket elnyelő sötét örvénye, mint kései utódaikat egy-egy lelkészi hivatalban. A Jézussal való együttélés kedvéért lemondtak mindenről a világon. Kevés javaikat eladták, mindenük közös volt, és nem volt közöttük szűkölködő.
Ma már ez idea, megmosolyogják, pedig bölcsen mondta valaki: „Keresel 100 forintot, ebből visszavesznek adók, hitelek, rezsi és más jogcímeken 80 forintot. A maradék 20 forint létfenntartáshoz elég a mindennapokra. Akkor is volt annyi, és ma sincs több. A számokat lehet korokhoz igazítani.”
Virágvasárnap reggelén a Mi Urunk belenézett a századokba, és siratta a rombolást, vesztést, szétszórattatást. Mondotta is az Igét: „Jönnek olyan napok, amikor ezekből, amiket itt láttok, nem marad kő kövön, amit le ne rombolnának”
„Jaj a legyőzötteknek!” – TriaNON: Háromszoros NEM a palotának „Vae Victis” drámája Brennus hadvezér zsákmányra éhes mohóságának látomásában, és Vae Victis Szent Urunk szánalomra induló Szentlelkében: – Olvassuk el Magi Zsolt László főiskolai tanár tanulmányát!
(A tanulmányt a képre kattintva olvashatják el)
Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája – Az erdélyi líra csilingelő géniusza így siratta dalba ott fenn a hegyen fájdalmát. – Olvassuk el!
Multunk gonosz volt, életünk pogány,
rabsors ma sorsunk s mégsem átkozom:
jó, hogy nem ültem győztes-lakomán
s hogy egy legázolt néphez tartozom.
Pipacsmező szép Magyarország Abaúj Vármegye könnyáztatta kövein – Tekintsük meg a szép fotót!
Húsvét után 50 nappal az ígéret beteljesedett pünkösdkor. Micsoda nagy nap volt az! A mi gyakorlatias, földhözragadt, tudományos gondolkodásunkkal nehéz elképzelnünk ama nap bámulatos eseményét.
„Megteltek mind Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak” (Ap. Csel. 2:1-4)
Az, akire várniuk kellet: megérkezett!
Egy ilyen világrendítő fontosságú eseménynek a leírásában micsoda különbséget jelent egy szónak a hangsúlyozása. Pünkösd előtt a „kérni” szón volt a hangsúly.
„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad Mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk. 11:13)
Pünkösd után a „kapni” szón van a hangsúly. Péter apostol prédikációjában azt mondta:
„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát” (Ap. Csel. 2:38)
Trianon öröksége: jaj a legyőzötteknek! – Hunyadi Attila Gábor történész a párizsi békediktátum létrejöttének körülményeiről
Olvassuk el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusával készült beszélgetést!
(A tanulmányt a képre kattintva olvashatják el)
Beregszászi Olga: Igazságot Magyarországnak – Hallgassuk meg az egyik legszebb hangú énekesnő tradicionális dalát!
A jó hír az, hogy tovább nem kell várnunk a Szentlélekre. Ő vár reánk! Többé már nem az ígéret idejében élünk, hanem a teljesedés napjaiban.
Az ősegyház tagjai ismerték a Szentlélek erejének valóságát, teljesen megváltoztak. A pünkösd napján tapasztalt sodró erő jellemezte azt a kort, amely az Újszöveséget adta nekünk.
A Szentlélek megígértetett, az ígéret beteljesedett, a tanítványok megváltoztak. Számunkra az a dicső, hogy ő ma is jelen van minden igaz hívőben. Tehát ereje elérhető ma is.
A Brit korona várományosa Háromszék megye (Kovászna) Málnás – Miklósvár – Zalánpatak színmagyar településein szép kis archaikus házakat vásárolt, amit aztán tájba illő és korhű stílusban felújíttatott. Károly herceg sokszor elmondta, hogy a táj lelke és a székely nép lelke itt olyan egységben van, amit sehol nem tapasztalt a világon, pedig bejárta, a felét meg ural/ta/ja. Minden esztendőben egy hetet tölt erdélyi birtokán, ahol a hit, remény, szeretet mellé jófajta hazaival is ellátják, miközben már magyarrá nemesült erdőszentgyörgyi Rhédey Klaudia ük-ük unokája.
Tekintsük meg a magyar táncot tanuló Trónörököst a csűrben! Ez is a Lélek munkája!
Van világunknak egy sokak által irigyelt országa, hol már az evilági materiális javak egyre inkább háttérbe szorítják a régen még értéknek hitt és alkotmányba is foglalt szabadságot, demokráciát, jogegyenlőséget. A gonosz lelkek uralják a piacokat, tőzsdéket, utcákat. A még tradícionális értékekben hívő régivágású amerikaiak félve riadnak vissza otthonaikba, és a hollywoodi médiagyárak mételyeibe szédülve már feladták, hogy valaha is megismerhetik az igazság és gazság közötti különbséget.
Bogár László: Polgárháború újratöltve – Hallgassuk meg professzor úr tanítását!
KI ez a személy, akit Krisztus megígért, hogy önmaga helyett küldi el a földre?
Ki ez, akit az emberi természet átformálására használ?
Ki ez, aki természetfölötti erőt adhat neked, hogy szembenézhess bármiféle válságos helyzettel?
Ki ez, hogy egy Trianon átkától, igazságtalanságától, gyűlöletétől súlytott vérző Magyarországot bekötözhet?
Kosztolányi Dezső: Vérző Magyarország
Magyar írók Magyarország területéért – Olvassuk a műveket!
(A képre kattintva megtekintheti, vagy letöltheti pdf formátumban a 236 oldalas művet)
A Szentlélek ajándéka és ereje bennünk van, ha hit által kérjük. A reménytelen dolgok valósággá, a mélységek magasságokká, a szomorúság örömmé válik egyéni életünkben.
Lesz még magyar falu Bukarest, szokták mondani magunkfajták, ami muzsika füleinknek. Legyen áldott emléke Magyarosi Árpádnak, aki szerette cserélni a zászlók színeit Erdélyben!!!
Illesse köszönet a Magyar Gárda Hajdú-Bihar megyei szervezetét a méltóságteljes Trianon-gyásznap megszervezéséért, a rendíthetetlen hűséges szolgálatért!
Addig szóljon egy prózaibb muzsika: E. F. Nemzetünk lándzsahegye – Hallgassuk meg!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. június 13.
A képek forrásai.
hu.wikipedia.org
haon.hu
erdelyinaplo.ro