Magyar Testvéreim!
Három világvárosban, Londonban, Párizsban és New Yorkban állították fel az ókori Egyiptom parádés obeliszkjeit – ezeket hívják Kleopátra tűinek.
A londoni oszlop egyiptomi hieroglifái II. Ramszesz fáraó katonai győzelmeiről emlékeznek meg.
A 21 méter magas gránit obeliszket eredetileg az egyiptomi XVIII. dinasztiából származó III. Thotmesz fáraó állíttatta Heliopolisz városa elé.
Háromezer év alatt megcsodálta sok-sok fáraó, Mózes, vonult előtte Bonaparte Napóleon, míg végül Egyiptom és Szudán uralkodója Mohamed Ali 1819-ben felajánlotta
a Brit Birodalomnak, ami aztán máig ható jogi és diplomáciai bonyodalmat okozott.
Az angolok azt mondták „Most van jó helyen, ők jobban tudnak vigyázni reá mint egykor hazájában, ahol megalkották”.
1878-ban talapzata alá helyezték a huszadik század üdvözletét az ötvenedik századnak
A londoni telefonkönyv, újságok, pénzérmék, súlyok mérőeszközök12 női arckép, és szépítőszerek pihentek a talapzat szelencéjében lezárásra várva. Valaki pedig így szólt: „Mielőtt végleg elhelyezzük az obeliszket a talapzaton, küldjünk egy üzenetet a huszadik századból az ötvenedik századba, hogy majd ha eljön annak január 1. napja, olvashassák a világ legismertebb 250 nyelvén a világ legnagyobb örömhírét, az EVANGÉLIUMOK EVANGÉLIUMÁT!
Mert ebben az egyetlen Igében benne van: ki az Isten? miért jött Jézus a földre?, kikhez jött a földre?”
Kleopátra tűje obeliszk – London 1878
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”
(Szt. János apostol evangéliuma 3:16)
‡ Ha magára az ószövetségi és az újszövetségi egyház létére gondolunk, választottságára és kihívására, szárnyalására és nyomorúságaira, konzervativizmusára és reformációjára, az Istennel való szövetséges viszony különböző dimenzióit élte át a történelemben az üdvösség útjára lépve.
Eszerint rendezte újra át egyéni, társadalmi, politikai, – egyszóval egész fizikai és szellemi – életét.
Érthető, ha ezt a három embertípust termelte ki: az Istennel való élet három nagy művészét: prófétát, papot, apostolt.
‡ A próféta az Istennel való személyes viszonynak az embere. Az Isten konkrét rendelkezéseit fogja fel és adja tovább.
A próféta egy rendkívüli élményben közvetlenül veszi Isten gondolatát és akaratát.
A prófécia mint Isten üzenete vigasztaló, biztató, feddő vagy fenyegető.
A sors, élethelyhelyzet, kortörténelem döntően meghatározza stílusát.
Fő jellemvonása a szabadság, az esetlegesség, az igazság. Törvényadó, újat kezdő, működése a jövőre vonatkozó.
‡ A pap az Istennel való intézményes viszonynak a technikusa. A kultusz termi, és szolgálata a kultuszba ömlik vissza.
Fő jellemzője a kötöttség,az állandóság,a formaiság,egyszóval a liturgikus jelleg.
Tulajdonképpen törvény alkalmazó és hagyomány folytató.
‡ Az apostol az ősegyházi hagyományban közvetlenül az Úr Jézus Krisztus által elhívott személy, akikkel megossza Isten Országa közöttük és bennük lévő közvetlen titkait, elhívja követésére, majd feltámadása és mennybemenetele után megbízza missziói parancsban az Evangélium hirdetésére a föld végső határai.
Reményik Sándor – Ferenczi Attila színművész: A fordító
Luther Márton: Erős vár a mi Istenünk
‡ A reformációt hagyományosan emlékünnepélynek szoktuk nevezni.
Az igazi ünnep mindig időszerű: a jelen valóságába emeli a múltat.
Örök folyamatosságában a reformáció mindig jelenvaló esemény.
Hálaünnep és emlékezés egyszerre.
Miért ad hálát a próféta, a pap, az apostol népe?
A SZABADULÁSÉRT
A mindenkori Babylon fogságából történő szabadulásért, megszabadulásért, akár felszabadulásért.
Nagy-Babylon mint a gonosz gyűjtőfogalma is a Szentírásban.
A Mennyei Jelenések könyve nevezi „veres fenevadnak”, „részeg a szentek vérétől”, „maga a Sátán, ki a világra szabadítja a bűn és pusztulás nyomorúságát”.
Történelme során sok kis nép megjárta a magyar babyloni kálváriáját, kanosszáját, vesszőfutását.
Isten Ó és Újszövetséges népe földi zarándokútján folyamatosan járja babyloni kálváriáját, kanosszáját, vesszőfutását.
„Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat”, – mondja igéjében Jeremiás próféta (Jer. 31:3)
Ady Endre: Jön az Isten
Oszlik lelkemnek barna gyásza:
Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségim leigázza.
Az arcát még titkolja, rejti,
De Nap-szemét nagy szánalommal
Most már sokszor rajtam felejti.
És hogyha néha-néha győzök,
Ő járt, az Isten, járt előttem,
Kivonta kardját, megelőzött.
Hallom, ahogy lelkemben lépked
S az ő bús „Ádám hol vagy?”-ára
Felelnek hangos szívverések.
Szívemben már őt megtaláltam,
Megtaláltam és megöleltem
S egyek leszünk mi a halálban.
A szabadulást maga a Szabadító Krisztus hozta el a világra, ki maga a testté lett Ige, és Igeként mutat Istenre, mint a végső megoldásra.
A reformáció áldásairól, kincseiről, értékeiről olvasunk és tudunk Martin Luther, Ulrich Zwingli, Fülöp Melanchton, Jean Kálvin műveiből, valamit Nagy-Magyarország örök és halhatatlan életművet örökül hagyó lánglelkű tudós prédikátorairól, püspökeiről, nyomdászairól.
De ne csak könyveikben, szobraikban, egyetemeikben, templomaikban legyen bezárva a fénylő szellemi kincs, hanem éljen szíveinkben az öt sora!
Sola sciptura – Egyedül a Szentírás
Sola fide – Egyedül a hit
Sola gratia – Egyedül a kegyelem
Sola Christus – Egyedül Krisztus
Soli Deo gloria – Egyedül Istené a dicsőség
Gondolatok a reformáció emléknapja előtt
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nagyrabecsüléssel köszönjük Zamfir Korinna ékes, objektív és mégis szárnyaló írását!
Főtiszteletű Ravasz László nagy püspökünk írása számunkra örökre aranyalma ezüst tálcán, a mennyország előszobája, akár egy kedves templom.
E gondolatokkal a Reformáció napjától továbblépve emlékezünk a Mindenszentek és Halottak napján azokra, akik előttünk jártak hitben, példában, szeretetben!
Arany János sírja, – később a Margitszigetről oda ültetett tölgyfák alatt
Fiumei-úti Nemzeti Sírkert, Budapest
‡ „A Szent Gyülekezetnek éppen az a kiváltsága, hogy ígéretben hit által bírja azt, amit valóságban majd ott és akkor nyer el.
Ama napon jelenti a echsatont, de jelenti a mindennapot is.
„Imé, az Úr az én szabadítóm!”
Az eredeti szöveg héberben és görögben azt mondja: szabadításom, üdvöm.
Az üdv eredeti szóképe a tágas hely.
Ez a tágas hely erős vár, menedék maga az Úr!
Természetes, hogy ez kizár minden félelmet!
Micsoda biztonság, kizár minden minden rabságot!
Micsoda szabadság, ez maga az öröm, a kibeszélhetetlen üdv.
„ADJÁTOK TUDTÁRA A NÉPEKNEK NAGY TETTEIT! EMLÉKEZTESSÉTEK ŐKET, HOGY NEVE MAGASZTOS”
(Ézsaiás próféta 12:4)
Mindenszentek litániája – Pécsi Székesegyház – Bazilika
Misztrál: Turáni induló
Szuhanics Albert: Kőangyalok a sírkertben (Debrecen, 2012. október 25.)
A csend képei ímé szoborképek,
mint az idő, ha megállani kész.
A pillanat, mely jéggé dermede,
zöld mohába, enyészetbe vész.
Megáll minden, a csendnek hangja szól,
ugye hallod, most hogyan beszél?
Rezzen az ág, míg szellő válaszol,
ráérzel te, csak csendben legyél!
Itt az idő kőbe zárva múlik,
mely néma mind, de messzire kiált.
Kiáltása múltba vissza hullik,
pedig az ő hangja messze szállt.
Oh halld meg ember az idők szavát!
ha azúr háttér Isten kék ege.
De akkor is te hozzád szólana,
ha néha mégis szürkét old bele…
Kőangyalok az elmúlást siratják,
számukra mit hozhat a jövő?
Őrizik a szeretteink hantját,
amíg rajtuk virág, s moha nő…
Mert minden sír egy reményteli élet,
ki ott nyugszik, sorstól mit kapott?
Boldogság és szeretet kísérte?
mesél a csend, amíg hallgatok…
A csend hangjait kegyelet őrizi,
benne zendül mély harmónia.
Aki hallja a temetők csendjét,
hallgatni azt gyakran jár oda…
E Turul – madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Kiálts, város! – Szabó Magda örök debrecenisége
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Egyház és közösség – énekesek a gejzírek és vulkánok földjén
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az agyagfalvi nemzetgyűlés üzenete: „kölcsönt” adott a székely nép a magyar nemzetnek
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Szárazajta tragédiája
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Világhírű, itthon mégsem ismerjük Rózsa Miklós zeneszerzőt
(Az írás a képre kattintva, pdf-ben új lapfülön olvashatják!)
Tabu és hagyaték: 1956 mint zsidó ellenes felkelés
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen – Józsa,2023.október 28.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu
romkat.ro
reddit.com
gyongyszemek.network.hu
reformatus.hu
szekelyhon.ro
3szek.ro
kuruc.info
publicdomainpictures.net