„Mert megjelent az Isten kegyelme minden ember üdvösségére” /Szent Pál apostol levele Titushoz 2:11/

Szabolcs község temploma, épült 1010 esztendeje

Magyar Testvéreim!

A XX. század profetikus erejű költő-óriása drámai mélységekkel, és sötét örvényekkel terhelt életének egy pillanatában visszanézett az Idő kezdetére, villanásnyi látása kinccsé nemesült értő népének lelkében:

„Valamikor volt a tett,
abból lett a gyűlölet,
ebből pedig szeretet
s a világnak vége lett”

(József Attila)

Szent János apostol mennyei prológusa utolérhetetlen hittel, zseniális látással, tanítványi hűséggel sasként járja be a kezdetek ormait, a megváltás kegyelmét, a megszentelt élet üdvösségre vezető útját:
„Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága, A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be”

(Jn. ev. 1:3-5)
Az apostol fénylő elméje és Krisztus jobbját hordozó szíve mutatja tovább az utat a szenvedő magyar költőnek, aki az élet legbelsőbb titkát, a Logosz értelmét szerette volna megérteni és versben himnusszá kanonizálni.

„Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot”

(József Attila)

Kezdetben nem biblikus és nem költői mélységet fejtett fel a legendás amerikai Apolló-program egyik űrhajósa egy interjúban, végül mégis modern hithős lett belőle!
Neil Armstrong 1969 július: „400.000 km távolságra keringtünk az űrben a Földtől mérve. Egy golflabda nagyságú volt az életet hordozó kék bolygónk. Drámai hatást tett rám a tudat, hogy a teljes emberiséget hordozza az idő kezdetétől, leírhatatlan szép és magányos volt a végtelen térben. Engedélyt kértem a parancsnoktól, hogy készíthessek néhány fotót. Az űrkabin ablakából azonnal exponáltam, és csodálatos felvételeket sikerült csinálnom abból a szögből. Nem értettem, hogy ha mindezt a csodát ajándékba kaptuk Istentől, akkor miért nem szeretjük Őt jobban, és miért háborúzunk mindig egymással? Isten szeretete ott látható a jászolban egy öl szalmán.
Egy Gyermek, akinek élete és jelenléte a világ minden bajára és gondjára megoldást hozott”

Omega zenekar: A Föld árnyékos oldalán – Hallgassuk meg a művet az apostol, a költő és az űrhajós bizonyságtétele nyomán!

Tompa Mihály: Az esztendő végén – Felvidék 50 esztendőt élt népi-nemzeti irodalmi irányzatának egyik legjelentősebb képviselője, Arany és Petőfi kortársa, barátja, református lelkipásztorként harcolta a hit nemes harcát, népének szabadságharcát, patrióta lelkének szomorúságát az elveszett szabadságharc sírhantja fölött.
Olvassuk el biblikus versét!

Mint habja a sebes folyónak
Sietve zúg alá,
És nincs erő, mely a lezajlót
Visszafordítaná:
Nap nap után elment, betöltve
A megszabott határt,
S mi érezzük, hogy életünkből
Egy év megint lejárt.

És oh mily év volt ez! hozott ránk
Bút, gondot és sanyart…
Fejünkre gyászt tőn és szemünkből
Kínos könyűt facsart;
Mély csügedésbe ejtve gyakran
S hálót vetett elénk…
Ah, csuda volt, hogy el nem estünk
S meg nem emészteténk!

És mely nekünk vajmi kevés jót,
De sok gonoszt adott:
Rideg szóban említsük-é a
Lefolyt órát, napot?
Az évre hangos, terhes átkot
Kiáltva szertelen:
Emléke is legyen szivünkből
El-kitörőlve…? Nem!

Kényeztet a jó sors; – kevéllyé
Tesz, bűn- s bukásba ránt;
A bajt, nyomort ösmérje keblünk
Gondos kertész gyanánt!
Ennek keze gyomlál ki onnan
Nagy-sok mérges gyomot,
Mely annyi szép erény-virágot
Növésben elnyomott.

Az Úr bölcs, jó, ő adja nékünk
Az édest, keserűt;
Amazt fogadd hálaadással,
Ezt gyáván ne kerűld!
Ő hordja e roppant világnak
Örök nagy gondjait…
Öröm- s búban, élet- s halálban
Kössön hozzá a hit!

Hangozzanak fennen szivedben
Az erkölcs szavai,
Légy, a magas célt nézve, ember,
Keresztyén s hazafi!
Áldozz, hogy a szent láng ezer szív
Fagyát olvassza fel,
Tudj hatni, tűrni és szeretni,
Meghalni is, ha kell!

Igy semmi nem szülhet sziveden
Aggályt, réműletet,
Lábad oroszlányokra, s áspis-
Kigyókra vetheted!
Jöhet jó s rosz év; – bú, baj árja,
Amely feléd rohan:
Megállhatsz minden rázkódásban
Nyugton és boldogan!

Ravasz László nagy püspökünk mondta: „Ha a karácsony nem lesz a mindennapok erkölcse, ünnepi romantika marad csupán”
Régi hagyomány a történelmi egyházak hitéletében, hogy az elmúló esztendő utolsó napján is hálaadó alkalmakat tartanak a gyülekezetek. Sok helyen még szokás fekete abrosszal leteríteni az Úrasztalát és a Szószéket. A liturgia és az énekek komoly fenséget, mély pátoszt kölcsönöznek az ünnepi istentiszteleteknek.

– Gyermekkorom minden ünnepe családunk közösségében szorosan kapcsolódott Újfehértón a református egyház életéhez. „Belőle nőttem én” (Radnóti)
A hatalmas műemlék templom zsúfolva volt, 20-25 gyermeket kereszteltek, az úrvacsoraosztás óráig eltartott. Ott a népegyház még hitvalló egyház volt, a néhány pártitkár pedig a szomszéd városba menekült másik templomba, ahol nem ismerték.
A mi családi padunkkal szemben mindig ott ült egy szálfaegyenes tartású és jellemű atyánkfia, aki olthatatlan szeretettel hallgatta és élte a két nagyszerű lelkipásztor tanításait. Méltóság és fenség ült arcán, ma is előttem van 50 év távlatából. CSOMA GYÖRGY volt a neve. Akkor ott számunkra megközelíthetetlen volt.
Aztán később két lelkipásztor fiában Györgyben és Zoltánban, majd azok gyermekeiben láttam növekedni, és a régi igei magvetés sokszorosát gazdag gyümölcsként beérni azokban a közösségekben, ahová állította őket Isten.
– Nagy megtiszteltetés érte Igei útravaló hazafiaknak honlapunkat ez úttal is, hiszen kérésemre Csoma Zoltán lelkipásztor Testvérem ajándékozta meg népes olvasóközösségünket ó-esztendei prédikációval.
Isten kegyelme gazdagon megáldotta az Ő életét is, hiszen mintegy 15 esztendőt Szatmári gyülekezetekben szolgált, majd 35 esztendőt Nyírbogáton, aztán nyugdíjba vonulása után is sok felkérést kap szolgálatok végzésére. Egész háza népe élete Isten dicsőítésében, és népünk szolgálatában telik ma is.
Isten gazdag áldása kísérje Nagytiszteletű Úr és Családja további Életét, Szolgálatait, Szeretteit.
– Fogadjuk és olvassuk szeretettel tanítását, krisztusi bizonyságtételét!

Textus:   Titus   2:  11-14 Ének:    280:  1,2,3

Kedves Testvérek!

Ilyen veszélyes,  szorongatott helyzetben a második  világháború óta  nem voltak az emberek, és ez egész ember világunkat  jelenti, mint 2020-as évünk hónapjaiban.Az év végére, nagy fájdalmunkra felfokozott mértékben. Olyan mindnyájunkra kiható, veszély tört ránk, amivel az emberiség eddig nem találkozott. Hónapok óta
félelem és szomorúság tölti be a világot.  Ezrével pusztulnak az emberek, és  ki tudja, hogy megtalálja-é az ember a veszedelem hathatós ellenszerét.Ilyen helyzetben érkeztünk az Adventbe, Karácsony közelébe. Milyen jó, hogy közel volt a Karácsony és emlékeztetett bennünket arra, hogy halálosan veszélyes helyzetünkben Isten nem hagyott magunkra bennünket.Neki biztos orvossága van minden halálos veszedelmünkre és ezt a drága orvosságot ingyen kegyelemből adja nekünk. Szomorúságunkat eloszlatja, helyette örömmel  akarja betölteni a szívünket, olyannal, melyet senki el nem vehet. Hallgassuk mi is, amit a betlehemi pásztorok hallottak az angyal / Isten szolgája/   ajkáról:  “Ne féljetek, mert  imé
hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:  Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele:találtok egy kisgyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.”  / Luk.ev: 2:10-12/Ez a kisgyermek felnőtt, és elvégezte  a mi szabadításunkat.  Ez az igazi öröm:  Ő Úr minden veszedelem, még a halál felett is. S ez az öröm mindenkié lehet. Ma is mindenkinek fel van kínálva. Rajtunk múlik befogadjuk-e vagy máshol keressük-é a szabadulást. Ne dobjuk el magunktól a lehetőséget, mert az írás szerint nincs más név az Isten Fián  Jézus  Krisztuson kívül, mely által kellene  nekünk megtartatnunk.

Az angyal szól, miénk a felelősség.  Vegyük nagyon komolyan, hogy ne a szomorúság, hanem az öröm legyen és maradjon örökre életünk jellemzője.Ilyenkor a múló esztendő utolsó napjaiban, különösen az utolsó napján már erősen foglalkoztat  bennünket::   milyen lesz az új esztendő, mit hoz számunkra, mit hoz a világ számára.A minden napra szóló igei üzenet egyik számában a  Mai igében találtam egy jelző lapot, amin a következő írás olvasható: ” Nem az a feladatunk, hogy ismerjük a jövőt,  hanem,hogy bízzunk Istenben, aki a kezében tartja!  ” Teljes mértékben  egyetértek vele, ott  van az íróasztalomon, minden nap elolvasom.  Aki a kezében tartja, Fia által, nem is
akármilyen és akármeddig tartó jövőt akar nekünk, hanem az írás szerint olyat amilyet szem nem látott, fül nem hallott  és embernek szíve meg sem gondolt s mindezt örökre.Ezért megismétlem: az angyal szól, miénk a felelősség. Vegyük nagyon komolyan,hogy ne a szomorúság, hanem az öröm legyen és maradjon örökre életünk jellemzője.A félelem az aggódás helyett az öröm és a meg nem szűnő hálaadás töltse be a szívünket Istennek nekünk adott kimondhatatlan ajándékáért, Jézus Krisztusért, akire szálljon dicséret, dicsőség,tisztesség és hálaadás mindnyájunk szívéből a jövő esztendőben is és mindörökké.  Ámen

Ének:  280:  4-5

Hajdúhadház 2020. december 29.

Csoma Zoltán ny. lelkipásztor

Kívánunk nagyon  boldog  új esztendőt  Isten gazdag áldásával  a Családnak!

Esztendő utolsó estéjére
Tóth Endre: Valaki véd – olvassuk el a nemes verset!

Valaki véd mindig engem,
mióta csak megszülettem
Köröttem jár láthatatlan,
újra más és más alakban.
Vigyázott rám ezer bajban,
pedig néha majd meghaltam.
Ha üldöztek jól elrejtett,
s jelezte a csapdát vermet.
Mikor álltam bírák előtt,
Ő adott szavamnak erőt.
Ha nehéz volt munkám, dolgom,
Ő segített ezer módon.
s nem engedte semmiképpen,
hogy gyalázat szégyen érjen.
Valaki véd, szeret engem,
Pedig talán nem érdemlem.

„Nagymagyarország te sosem maradsz árva, mindig szívünkben élsz szeretetbe zárva.
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta, ősi országunkat együtt vesszük vissza.”

– Ez esztendő utolsó napján fájó szívvel búcsúzunk azoktól, „kiket elszólított tőlünk az ég” (Petőfi) Isten nyugtassa őket a feltámadás reményében, szeretteiknek adjon megvigasztalódást az Ő Lelke által.

– Ez esztendő utolsó napján hálaadással a szívünkben köszönjük meg mindenkinek a munkáját, segítségét, bátorító szeretetét, akik honlapunk fejlődéséhez hozzájárultak.
Építették földi országunk szép mezőit a láthatókra nézve, és építették Isten Országát a láthatatlanra nézve.

– Ez esztendő utolsó napján olvassuk el Zrinyi Miklós költő, hadvezér életét, aki Magyarországért élt, halt. 2020 Zrinyi év méltó kifejezése munkánknak is.

(A képre kattintva olvashatják az írást!)

– Ez esztendő utolsó napján olvassuk el és hallgassuk meg a Hazajáró: Számvetés a magyarságról, hazáról, nemzetről c. összefoglaló tanulmányát.

– Ez esztendő utolsó napján olvassuk el a Hazatérés Templomának sok áldott igei tanítását. Hallgassuk meg szeretettel Hegedüs Zsuzsanna lelkipásztor – énekművész
szolgálatát a Budapest  Cimbalom utcai gyülekezet Templomából !

– Ez esztendő utolsó napján olvassuk el Mélyen Tisztelt Mónus József Fehér Farkas Testvérünk Testamentumát, világraszóló sikereinek kedves bemutatását.

Kedves Laci!

Minden békével a szívében élő embernek kívánok áldott karácsonyi ünnepeket!
Őseink 24.-én ünnepelték a fény születését, a fény ünnepét.

Az emberek képesek világra hozni a fényt saját lelkükben is!
Ezt tették Atilla gyermekei, Árpád harcosai és mi is.

Legyen már végleg béke a földön! A mi Őseink ezért harcoltak!k

A magyar ember számára kívánom, népünknek legyen holnap is ereje a zászlónk őrzésére.
Legyen hitünk megvédeni a múlt harcosainak küldetését.
Legyen erőnk megvédeni történelmi földjeinken is mindent, ami magyar!
Akarjunk akkor is bátrak lenni, amikor jogainkat meg kell védeni.
Akarjuk minden betolakodót, minden népünk ellen tevőt kellően visszatartani.
Akarjunk bármerre is él magyar, ha módunk van segíteni azt.
A magyarságért egy boldog mosollyal is lehet tenni!

A magyarság jövőjéért ma és holnap is tenni kell!

Tennünk kell!
Félre kell dobni az önzőségeket, a kicsinyességeket!
Egymás mellé kell állni ahogyan 907-ben Árpádék tették Pozsony alatt is!

Nem kell másra várni, hanem magunknak kell az úton elől menni!
Mert a zászlónknak lobogni kell!
Egy nép vagyunk a sok közül, de ez a nép mi magunk vagyunk!
Ez a nép a mienk, akinek szent a piros-fehér -zöld szászló!
Amig ember él a földön!

Na erre kell vigyáznunk!

Boldog, áldott ünnepeket kíván Nektek a Farkasok csapata!
Ani, Kiara, Laci és a Farkas!

Ezek vagyunk mi, akik Tőletek egész évben elképesztő szeretetet, lelket kaptunk, hitet kaptunk!
Mi a magunk módján, világversenyeken győztünk le eddig mindenkit a világon, ha kell szétszakadva is, annyi munkával amit nem tudnék kellően érzékeltetni!
Boldogan tettük!
Értetek, a Magyar Zászló becsületéért!
Nagyon szépen köszönjük!

Barátsággal a Farkasok!

Az én hitvallásom szerint mi magunknak kell a mában történelmet írnunk a múlt tiszteletéért!
Én ezt teszem a kilőtt nyílvesszőimmel!
Íjaimmal harcolva a múlt tiszteletéért, a Zászlónk becsületéért!

Isten kegyelméből szóljon: Vörösmarty Mihály – Erkel Ferenc — Kárpátia zenekar: Szózat – Hallgassuk meg a művet!

Hálával telt szívvel köszönjük meg a múló idő örökkévaló folyamában Áldott Istenünknek Édes Hazánkat, Drága Szeretteinket, Hűséges Népünket!

Jó egészségben, békességben megáldott boldog új esztendőt kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. december 31.

A képek forrásai:
mek.iif.hu
hu.wikipedia.org
publicdomainpictures.net_.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük