„Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét” (Szent Pál apostol lev. Galatákhoz 5:5)

Teleki-kastély Koltón

Magyar Testvéreim!

Mikor az élet megkezdődik, már el van döntve sorsa. Minden emberi lény annyi milliárd lehetőségnek a keveréke, amennyit, amennyit kitesz minden ősében feltalálható változatosság. És ebben a milliárd lehetőségben soha nem változó mintát, alkatot jelent az illető ember egyénisége, amelyet nem ő szerzett meg, amelyet nem neveltek belé, hanem magával hozott.

‡ Írja az apostol: „Fölötte nagy titok ez”

‡ Írja prof. Dr. Czeizel Endre professzor egy nekem dedikált régi könyvében: „Igazat ír a Biblia: hetedíziglen örökítjük őseink génállományát” – Hét nemzedék 200 esztendő!

‡ Elmondta nekem kisfia keresztelője után Dr. Béres Judit genetikus Tiszadadán, hogy magyar őstörténetünk kutatása során milyen boldoggá tette Czeizel mellett falujából vitt ősi hite, az a bizonyosság: „Mert tudom, kinek hittem” (II. Timotheus 1:12) – Mosolyogva folytatta: „Tudod, Svédországban jó angolsággal elmondtam ugyanezt mikor kint tanultam, értették tökéletesen a szöveget, de az üzenetből nem értettek meg semmit. Mert mi magyarok úgy tudjuk a tudnivalót, mint senki más”

Petőfi Sándor: Szeptember végén – Hallgassuk meg a világirodalom legnagyobb költőjének legszebb gyöngyszemét, melyet a Színészkirály szaval a legszebb nyelven!

Élete kezdetén, amikor még csak mikroszkóp alatt lehetett volna meglátni, már benne volt ez a minta, mint jellem, sors, eleve elrendelés.

És százéves korában mikor a koporsóban széthull, még mindig benne van ez a minta, mint jellem, sors, eleve elrendelés.

Boldog vagyok, hogy újszövetségi napi igénk tanítását olvasom és elemzem, mert jó Lélek által hitből várni az igazság reménységére.

‡ Jó visszagondolni Czeizel professzor zseniális látására, mellyel erősítette hitünket.

‡ Jó visszagondolni Béres Imre Bátyám szép nemes szőlőjére Tiszadada szélén, hol a kis Juditkának magyarázta az oltás titkát, az örökítés tudományát.

‡ Jó visszagondolni a keresztelő utáni beszélgetésre szép szobájukban, hol a kis Petikében már akkor láttam ősei minden erényét, melyet az eltelt 30 év igazolt is.

A platóni eszme, az arisztotelészi kép, a goethei ősminta lényünk és létünk általános törvényszerűségét adja törvényben, evangéliumban, szokásban.

Szép hazánk egyik varázslatos szeglete Máramaros vidéke Erdélyben, hol az aranyat, ezüstöt rejtő Bányavidék találkozik Kővárvidékkel a Míszt, Lápos, Tisza és Szamos folyók mentén.

Nagybánya a központ, melytől 30 km-re található Misztótfalu, 55 km-re Máramarossziget, 10 km-re Koltó.

Nagybánya látképe – Tekintsük meg e mesevilág központját, hol még a román diktátor is emelt egy andalúz stílusú kastélyt, hol aztán egyszer sem volt!

A Máramarosi és Radnai havasok által határolt Cibles és Gutin dombság nemzeti műveltségünk egyik legáldottabb bölcsője.

Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702 március 20.) Misztótfalu-Kolozsvár

A világ egyik leghíresebb betűmetszője és nyomdásza, ki Misztót, Nagybánya, Nagyenyed kiváló iskolái után érkezik meg Amszterdamba, hol műhelye előtt állnak sorba Lengyelország, Németország, Itália, Anglia, Svédország, Grúzia, Örményország, Kína Vatikán leghatalmasabb uralkodói, hercegei, főpapjai, kereskedői.

Amszterdamban kiadta saját költségén 3500 példányban Aranyos Bibliáját, majd az Újszövetséget 4500 példányban, aztán a Zsoltárok Könyvét.

Hazatérve Kolozsvárra közöny és ellenségeskedés fogadta, a Református Zsinat megvádolta szöveghamisítással, melybe bele betegedve sírba vitte élete delén.

Házsongárdon várja Jézusát, Szent Urunk olvasta MENTSÉG c. Munkáját, csak az a kérdés ezek után, kapnak-e Jézustól mentséget, akik halálba kergették Kis Miklóst?

Nagyságos Rákóczi Ferenc Fejedelem (1676. március 27. – 1735. április 8.) Borsi-Rodostó

Nagybánya szeretete Rákóczi Fejedelem mellé áll. A Zazar partján a vaskos falak biztosítani fogják a kuruc szabadságharc anyagi hátterét.

Már 1664-ben tízdukátosokat vernek. Hogy mekkora volt az ereje?

Egy Rákóczi-korabeli pénzváltó-táblázat szerint egy dukát hat rénes forintot ér, egy rénes forint 20 garast, vagy 60 krajcárt, vagy 120 dénárt.

Hunyadi Mátyás királyunk országlásának anyagi bázisát 1490-ig szintén Körmöcbánya, Selmecbánya, Nagybánya biztosította. A világ legértékesebb aranyfedezettel bíró valutája volt a magyar aranyforint. A Fugger Bankház V. Károly császárral összejátszva jobbnak látta, ha ők maguk veszik kézbe a FELVIDÉK ARANYKINCSÉT.

ÁLDOTT FEJEDELMÜNK ugyanebbe a harcba állt bele, de már a HABSBURGGAL szemben.

Pintye betyár, havasi román vitéz (1670. február 25. – 1703. augusztus 14.) Hollómező-Nagybánya

Grigore Pintea az igazság és a szegények mellett mindig kiálló havasi betyár egyre elviselhetetlenebbnek érezte a Habsburg elnyomást a vidéken, hol már a puszta ivóvíz forrást is el akarták zárni a szegény nép elől. Szíve, lelke, bátorsága Rákóczi zászlaja alá hajtotta, hol kiváló esze folytán a kapitányságig vitte.

Ezt írta róla a Nagyságos Fejedelem: „Pintye, hogy hozzám való hűségét megmutassa: Nagy Bánya város alá szállott. Nevemben vagy erővel elfoglalni, vagy pártomra téríteni akará a várost”

1703. augusztus 14. napján Pintye betyár a felkelt kurucok nevében az arany és pénz erődjét akarta bevenni. A havasok népe indult rohamra a kevély gazdagság ellen.

Az ostromot maga Pintye vezette, át is vágta a kaput, hol meglövetett.

Egész Nagybánya a kuruc Fejedelem hűségére állt!!!

Leövey Klára 1821. március 25. – 1897. április 8. (Máramarossziget-Budapest)

Leövey Klára

Az elszegényedett arisztokrata család leánya színművészi, tanári tehetségénél csak szíve-lelke volt nagyobb.

Budapestre kerülve Teleki Blanka sorstársával Nőnevelő Intézetet alapítottak, a legkiválóbb hazafiakkal tartották a lelket a magyarságban a világosi fegyverletétel katasztrófája után.

Könyveket osztottak, Petőfit és Kossuthot éltették, amiért Teleki Blankát 10 év, Leövey Klárát 5 év fegyházra ítélte a Haynau táborszernagy.

Gúnyosan jegyezte meg: „Örüljenek, hogy kegyet gyakoroltam, hiszen fel is akaszthattam volna őket. Kufstein fűtetlen szikla cellájában gyorsan fog telni a kiszabott büntetés” 400 oldalas Emlékiratában tudósította az utókort Kufstein drámájáról.

Hollósy Simon 1857. február 2. – 1918. május 8. (Máramarossziget-Técső)

Hollósy Simon: Önarckép

Fiatal koromban elolvastam valamennyi világhírű francia impresszionista festőművész életrajzát és már akkor tudtam, hogy őket egy még nagyobb tehetség, tudás, hit, alázat és hazaszeretet képes megelőzni.

Munkácsy Mihály és Paál László a Párizs-melletti Barbizonban már törték az utat a bécsi és müncheni akadémiai festészet zárt világából.

Jelszó: „Ki a szabadba, ki a természetbe” Plain-air – Fény-levegő.

Szinyei Merse Pál, Hollósy Simon, Czóbel Béla, Iványi-Grünwald Béla és sokan mások Nagybátyán megalapították a Magyar Barbizont. Életművük a hazai táj szépségében, a magyar emberek haza szeretetében, sorstársaik sorsában teljesedett ki!

Hollósy Simon: Tengerihántás (Szerelmesek) – Tekintsük meg a néplélek szép harmóniáját!

Németh László 1901. április 18. – 1975. március 3. (Nagybánya-Budapest)

Az író óriás és orvos egész életműve a legnagyobb alkotók közé emeli.

Tanárnője feljegyzi róla, hogy 1918-ban 17 évesen visszatérve Nagybányára a nyári szünetekben, hogy mélyedt magába a háború tragédiája után és Trianon-átka előtt.

Hat leányát példamutatóan nevelték, kettő kicsi korában meghalt.

Sajnálatos, hogy református vallású írófejedelmünk életműve kezd feledésbe merülni. Nem hallok felőle az egyházi közéletben semmilyen szinten!

Juhász Gyula 1883. április 4. – 1937. április 6. (Szeged-Szeged)

Milyen lehetett az iskolai, tanári élet abban az iskolában? hol Juhász Gyula magyart és latint tanított.

Költőfejedelem beszél a költészetről, latintanár Senecáról és Horatiusról!

Juhász Gyula nagyon szerette Máramarosszigetet 1906-1907 években.

Hajszolt sorsában talán e két év, és rövid váradi időzése volt a legboldogabb.

Juhász Gyula: Máramarossziget – Olvassuk el e nagyszerű költeményt!

Magyar Kelet bazárja volt e város,
Fajok tanyája, ódon és kies,
Közel az éghez s a magyar határhoz
S a vándorló költőhöz is szives.

Kegyes atyáknál öreg iskolában
Magyart, latint oktattam itten én,
Párizs felé szállt akkor ifjú vágyam,
Fiatalságom ódon Szigetén.

Párizst kerestem és könyvekbe bújtam,
Míg az idő szállt – ó én drága múltam –
Örökre meddőn és múlasztva múlt.

Egy fiatal lány szeme átvilágol
Felém e fényből, mint a másvilágból
És vissza, vissza nem visz oda út.

Szilágyi Domokos 1938. július 2. – 1976. november 2. (Nagysomkút-Kolozsvár)

„Mindig egyedül bolyongott, soha nem játszott társaival, magába merülve nézte a Lápos vizét”, Jegyzi fel róla tanítónője.

38 éve e varázslatban maga volt a varázslat.

Lángelméje űzte-hajtotta szerte Erdélyben.

Szatmáron érettségizik, Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetemen a legjobbak között találjuk: azonban nem fejezi be tanulmányait.

Kudarcos élete során tengődik, Hervay Gizella költőnőtől elválik, Attila fiúk (Kobak) örökli a zsenialitást, ő 15 évesen hal meg Bukarestben a nagy földrengéskor 1977-ben!

Házsongárdon nyugszik apa-fia, Hervay Gizella Budapesten hunyt el 48 éves korában!

Szilágyi Domokos: Pintye kútja – Olvassuk el a verset Nagyságos Rákóczi Fejedelem magyarrá nemesült vitéz harcosáról!

Sátorhegynek oldalán
bársonyos a pázsit.
Moha-pázsit közepében
Pintye kútja ásít.

Tükre őrzi, őrizi
Pintye Gligor képét:
mikor itt járt, hajló fűszál
jelezte a léptét,

lábát virág csókolta,
arcát ringó lombok;
hogy ne fázzék, a nap izzó
sugarakat ontott;

hőség ellen hűs vizet
az öreg kút adta,
moha-ágyat vetett a rét,
hogy aludjék rajta,

altatódalt a tücsök
cirpelt – senki szebben!
s mikor itt járt: reménység gyúlt
sok szomorú szemben.

Pintye-kútnak a vizét
sok-sok vándor issza.
Csillog a víz… És amikor
belenéznek: Pintye Gligor
nevet rájuk vissza…

(1956)

Kárpátia zenekar: A Költő üzenete – Hallgassuk meg a dalt!

Minden esztendő szeptember hónap utolsó szombatján hazavár Koltó – Nagybánya – Máramarossziget, hogy emlékezzünk dicső eleinkre, akik Aranyos Bibliát nyomtattak népüknek saját pénzen, aranypénzt vertek a Rákóczi-szabadságharcnak, Pintye vitézt követtek a halálba, harangot gyűjtöttek Kossuthnak, hogy folytassa a harcot ágyúival, 28 verssel gazdagították Petőfi által a magyar irodalmat, ragyogó képeket festettek, melyek előtt ámul a világ a Múzeumban, verseket és könyveket írtak, mely az emberi szellem legragyogóbb teljesítménye között őrködik a Parnasszus csúcsán.

KOLTÓ – NAGYBÁNYA – MÁRAMAROSSZIGET AHOL 1991 őszén örökre belétek szerettem, mikor szolgálatom először hozzátok szólított

MI UGYANIS A LÉLEK ÁLTAL, HITBŐL VÁRJUK AZ IGAZSÁG REMÉNYSÉGÉT

E Turul – madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Báthory István emlékezete a lengyel-magyar barátság tükrében
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Egy letűnt világ feltámasztása Szilágysomlyón
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Nyírbátor Református Templom – ecsedi Báthori István erdélyi vajda építette 1480-tól a török felett aratott győzelme emlékére Isten dicsőségére hálából
„Aki látta, magasztalta szépségét”

Felszentelték a reformátusok és unitáriusok közös templomát Fiatfalván
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Vendégünk volt Józsán Szaniszló Ferenc Testvérünk, kiváló hazafi, az egykori Panoráma c. műsor főszerkesztője
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Magyarok nélkül nem létezne Temesvár: elkezdődött a bánsági nagyváros magyarságának ünnepe
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Megújult a dálnoki református műemlék templom
(Az írás a képre kattintva, külön lapfülön olvasható!)

Waszlavik László: Kossuth – téri induló

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. szeptember 25.

A képek forrásai:
mult-kor.hu
turistamagazin.hu
hu.wikipedia.org
privatefamilyresearch.blogspot.com
pim.hu
magyarulbabelben.net
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro
szekelyhon.ro
3szek.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük