Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk; János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve 4. részének 8-11. versei:
8, És a négy lelkes állat, a melyek közül mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörül és belül teljes vala szemekkel; és meg nem szűnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendő.
9, És mikor a lelkes állatok dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, a ki a királyiszékben ül, annak, a ki örökkön örökké él,
10, Leesik a huszonnégy Vén az előtt, a ki a királyiszékben ül, és imádja azt, a ki örökkön örökké él, és az ő koronáit a királyiszék elé teszi, mondván:
11, Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek.
Dr. Victor János igemagyarázata:
Isten imádása Káin és Ábel áldozata óta verseng az Isten kereső emberiség azon, hogy is kell imádni Őt? Isten pedig – míg nagy gonddal, félreérthetetlenül adja tudtunkra, hogy mit tett értünk Ő – tág lehetőséget, szabadságot hagy arra nézve, hogy mi mit tegyünk Őérte. Mégis, a mennyei trón körüli szent istentisztelet megmutatja az Ő helyes imádásának két fő vonását. “Szent, szent, szent az Úr!” – zengi a négy Lény. Nézik Istent és kitör belőlük a dicséret, a náluk hasonlíthatatlanul nagyobb, különb, vagyis szentebb iránti “elismerés”. Bennünk, földi lényekben is ezt válthatja ki mindaz, amit Ő magából látnunk enged. “Közönséges” bűnös emberek alázatos vallomása: szent vagy, Uram! S csatlakozhatunk – halandó porszemek – a mennyben elhangzó bámuló dicsérethez, az előtt, Aki örök. Volt, van és eljövendő. “Méltó vagy Urunk…” vallja a huszonnégy vén. Teremtő munkájáért, világnak, embernek életet adó tetteiért adnak hálát. Mi is láttuk, élvezzük cselekedeteit, melyekkel életre hívott, örök életet szerzett nekünk. Helyes hát nekünk is így imádnunk: méltó vagy Uram, hogy hatalmad legyen felettem, dicsőségedre szolgáljanak tetteim. Méltó, hogy egyszer s mindenkorra letegyük Előtte dicsőségünk, megbecsültségünk, öntudatunk minden koronáját.Dicsérni Őt, látva, hogy milyen, hálát adni mindenért, amit értem tett – hát nem méltó, hogy így imádjam?
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu