Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol Timótheushoz írt 2. levele 4. részének 2. verse:
Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.
Oswald Chambers gondolatai:
Közülünk sokan szenvednek abban a beteges hajlamban, hogy csak „alkalmatlan” időben állnak elő az Igével. Ez a kifejezés nem az időre, hanem miránk vonatkozik. „állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben„, azaz akár van kedved hozzá, akár nincs. Ha csak azt tennénk meg, amire hajlamot érzünk, akkor sokan soha semmit sem csinálnánk. Szellemi területen is vannak munkanélküliek, szellemileg gyengék, akik vonakodnak bármit tenni, hacsak meg nem kapnak rá természetfeletti módon ösztönzést. Istenhez való helyes viszonyunk próbája éppen az, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, akár érzünk ihletést, akár nem.
A szolgáló testvér legveszélyesebb csapdája, hogy bálványt csinál ritka pillanataiból. Amikor Isten Szelleme az ihletettség és a belső látások idejével ajándékoz meg, ezt mondod: „Ezután Isten kedvéért mindig ilyen leszek”. Nem, nem leszel ilyen, Isten gondoskodik róla, hogy ne légy mindig ilyen. Az ilyen pillanatok teljesen Isten ajándékai. Nem akkor ragadhatod magadhoz őket, amikor akarod. Ha azt mondod, hogy mindig olyan akarsz lenni, amilyen legjobb perceidben vagy, akkor Isten számára kibírhatatlan kölönc leszel és sohasem teszel semmit tudatos ihletés nélkül. Ha istenné teszed legjobb pillanataidat, maga Isten eltűnik az életedből és nem is tér vissza addig, amíg el nem végzed legközelebbi kötelességedet és meg nem tanulod, hogy ne csinálj bálványt ritka pillanataidból.
396. dicséret: Ébredj, bizonyságtévő Lélek…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu