Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 8. részének 41-44. versei:
41, Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
42, Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.
43, Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
44, Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
Fodor Lajos lelkipásztor (Halmi) gondolatai:
A keresztyének közül olyan büszkén vallják sokan, hogy azért gyakorolják vallásukat, mert őseik is ezt tették. Gyermekkorban velük jártak Isten házába, beleszoktak az istentiszteleteken (miséken) való részvételbe. Ahogy nagyszüleik, szüleik is zsoltárokat énekeltek, imádkoztak, ők is ugyanezt cselekszik, mert így látták otthon, így tanulták a szülői házban. Megtartják ami jó, tovább viszik az “istenes” életet, ők is tovább adják gyermekeiknek, unokáiknak. Ez az ősök szokásainak a megtartása és továbbadása az utódoknak.
A keresztyén élet több, mint a megszokott, vagy átvett vallásos gyakorlat. Naponta kell megújulni, odavinni egész valónkat Krisztus elé, hogy Ő szentelje meg életünk minden percét. Élő kapcsolatban kell élni az Isten Fiával.
Ebben az igeszakaszban Jézus arról beszél, hogy nem elegendő csupán azt hangoztatni, hogy a zsidók Ábrahám magvából valók, az azóta eltelt időszakban annyira elfajultak a nemzedékek, hogy egyenesen az “ördög atyától” valónak nevezi őket. Már nem számít az igaz Isten tisztelete, már nem létezik sem becsület, sem szeretet, sem jóság, semmi, ami krisztusi, csak annak hangoztatása fontos, hogy ők ki(k)től származnak.
A mának élő nemzedék minek, vagy kinek él? Önmagának, vagy az Istennek? Senkit sem akarok sértegetni, sem megbántani, de amennyiben a mában Krisztusnál valamit, vagy valakit előbbre helyez, hasonló a Krisztus korában élő zsidókhoz, akik meg akarták ölni az Isten Fiát.
Kemény szavakat használ Jézus ebben az igeszakaszban, megítéli azokat, akik nincsenek az Istentől, csak emberi érzelmeik, gondolataik, céljaik vannak. Azok felett mond ítéletet, akik csak önmaguknak akarnak élni. A minőségi élet nem csak annyit jelent, hogy szép ruhát öltök magamra, alaposan megfésülöm a hajam, modorommal talán megnyerő is vagyok. “Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják” (János 4,24). Ma is lehet és be kell vállalni a másságot, még akkor is, ha ezért megszólnak vagy kiközösítenek. Krisztusért és az Ő anyaszentegyházáért.
36. zsoltár: A gonosztévőnek dolgán…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu