A mai istentiszteleten emlékeztünk meg Szent Lászlóról, az Árpád-ház talán legszélesebb körben ismert szentjéről. Ehhez a megemlékezéshez kapcsolódva ajánljuk figyelmetekbe a „Sacra Corona” című filmet.
rendezte: Koltay Gábor,forgatókönyv: Nemeskürty Istvánzene: Koltay Gergely
Vannak olyan „jó fiúk”, akik pontosan tudják a leckét, és mindenkor, mindenkinek úgy felelnek, ahogyan éppen kell. Ezek minden helyzetben és rendszerben lefölözik a tejet. A „kegyesek” között szintén vannak ilyen „jó fiúk”, akik az Isten ügyében is pontosan tudják a szerepüket, minden kérdésre megtanulták a feleletet, és ezt pontosan felmondják; de az életük semmiben sem különbözik a világ fiainak életétől (28–29).
A Szentírás tanítja, hogy Istennek az Igében adott minden ígéretének igazságáról a Szentlélek tanúskodik. Az Isten írott Igéjét ihlető Lélek azon is munkálkodik a szívünkben, hogy biztosítsa az ígéretek igaz voltát és nekünk szóló üzenetét. Krisztus a mi Üdvözítőnk. Tudjuk, mert a Biblia mondja, a Lélek pedig igazolja ezt.
„De amikor eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” (Jn.16:13) „A te igéd az Igazság” (Jn.17:17)
A Lélek azért tesz bizonyságot a szívünkben, hogy Isten jelenlétének igazságáról győzzön meg.
Láthatjuk, hogy amikor Krisztust befogadjuk, Isten egy pecsétet tesz reánk. és ez a pecsét egy személy: a Szentlélek. Isten a Lélek jelenléte által ad nekünk biztonságot, és megalapozza a fölöttünk való tulajdonjogát.
Csendes belső mosollyal hallgattam egykori szolgatársam gyors beszédét Tiszadobon, mikor elmondta, „hogy az ő nemzedéke volt még az igazi, ti még kicsit hasonlítotok reánk, de már ez sem az igazi.”
Honnan való Jézus? (23–25) Honnan való Jézus küldetése, felhatalmazása, hatalma? Honnan való mindaz, amit Jézus mond és tesz? Mindezek alapvető kérdések. Jézust Isten küldte, vagy emberek? Jézus isteni hatalommal cselekszik, vagy nem? Jézus személyére nézve a lényegi kérdés így fogalmazható meg: Ő Isten, vagy „csak” egy ember?
Bármit kérünk, megadja nekünk az Úr, ha hittel kérjük. De, aki hittel kér, valójában csak azt kérheti, hogy mindenben legyen meg az Úr akarata (Máté 6,10), aki mindent jól, javunkra és üdvösségünkre cselekszik. Mi egyebet kérhetnénk még, hiszen minden kérésünk annyira emberi, gyarló, vágyainkkal telített és kétségeinkkel gyengített. Az Úr akaratára hagyatkozva azonban bátran megnyílhatunk az Úr előtt emberként is, mintegy megvallva és egyben az Ő színe elé letéve mindazt, ami bennünk hullámzik, feszül… (21–22)