A szél tényleg viharos volt, a hullámok valóban magasra csaptak, de Péter eleinte nem látta ezt. Nem számolt velük, egyszerűen csak megismerte az Urat és kilépve a hajóból, járt a vízen. Amint elkezdett a valóság tényeivel számolni, azonnal süllyedni kezdett. Miért ne tudta volna az Úr arra is képessé tenni, hogy járjon a víz alatt éppúgy, mint a víz színén? Sem az egyik, sem a másik nem volt lehetséges az Úr Jézus megismerése nélkül.
Az egyik angliai klinikán olyan vizsgálatokat végeznek az áldott állapotban lévő asszonyokon, melyek számtalan rendellenességet felfedezhetnek a magzat fejlődésében, és adott esetben azokat orvosolhatják. Mondanom sem kell, hogy több ezer eurós elemzésekről van szó, melyeket – akik tehetik – igénybe is vesznek, az édesanya álma ugyanis az, hogy egészséges gyermeknek adjon életet.
Ha szolgálnunk, vagy szenvednünk kell, összeszedjük minden erőnket, mégis úgy találjuk, hogy az kevesebb, mint gondoltuk, és kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne. De amíg olyan ígéretünk van, mint ez a fenti Ige, amelyre valóban építhetünk, ne csüggedjünk, mert ez biztosít minket arról, hogy megkapjuk mindazt, amire szükségünk van. Isten ereje kimeríthetetlen; és ezt az erőt velünk is közölheti; és megígérte, hogy közölni is fogja.
Hányszor, de hányszor nem arra használjuk a nyelvünket amire kellene…, mindnyájan sokképpen vétkezünk. De jó meghallani azt, ha valaki beszédben nem vétkezik; az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.
Sehol sem található az Újszövetségben panaszos, maga körül forgó, beteges imádság, amely mindenáron bizonygatni igyekszik, hogy „nekem van igazam”. Maga az a tény, hogy igazolni próbálom magam Isten előtt, mutatja, hogy a váltság ellen lázadozom. „Uram, megtisztítom a szívemet, ha meghallgatsz; becsületesen élek, ha megsegítesz.” Én nem tudok rendbe jönni Istennel, nem tudom az életemet tökéletessé tenni: csak akkor jöhetek rendbe Istennel, ha az Úr Jézus Krisztus váltságát ingyen ajándékként elfogadom.