A keresztyének közül olyan büszkén vallják sokan, hogy azért gyakorolják vallásukat, mert őseik is ezt tették. Gyermekkorban velük jártak Isten házába, beleszoktak az istentiszteleteken (miséken) való részvételbe. Ahogy nagyszüleik, szüleik is zsoltárokat énekeltek, imádkoztak, ők is ugyanezt cselekszik, mert így látták otthon, így tanulták a szülői házban. Megtartják ami jó, tovább viszik az „istenes” életet, ők is tovább adják gyermekeiknek, unokáiknak. Ez az ősök szokásainak a megtartása és továbbadása az utódoknak.
A mi Urunk Jézus Krisztus nem hiába halt meg. Halála áldozat volt: helyettünk halt meg, mert halála a mi bűneink büntetése volt, és mivel értünk hozott áldozatát Isten elfogadta, megszabadította azokat, akikért életét áldozatul adta. Halálával olyanná lett, mint a gazdagon termő gabonamag. Jézus Krisztust gyermekei sokasága követi. Ő az „örökkévaló Atya”, és ezt mondja majd egyszer: „Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem”
„Ép testben ép lélek”, vallották az ókorban a rómaiak. Szerintem rosszul gondolták…, mert mi van, ha a lélek beteg az ép testben? Hány ember él körülöttem, s körülötted, aki nem testben beteg, de a lelke sem ép. Babonák világában él, tévképzetei megkötik, szabadulni nem képes. Fogja a bűnnek vasmarka, mert istentelen s Isten nélkül „él”. Ismertem, ismerek olyat is, kinek a teste „megfáradt”, de lobogott, élt benne a Lélek, s hiszem él ma is pedig teste porrá lett.
Dr. Obrusánszky Borbála történész, néprajzkutató, orientalista, diplomata, hazánk nagykövete Mongóliában eddigi életműve megkoronázásaként hazahozatta a 2500 éves HUN áldozati öntöttvas üstöt, melyet Budapesten fogadott prof. Dr. Kasler Miklós orvosprofesszor, valamint Dr. Horváth‑Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet igazgatója, aki őstörténetünk legjelesebb kutatója.
Az Ő egyedülléte velünk. Amikor Isten magához von minket szenvedés, bánat, kísértés, csalódás, betegség, meghiúsult vonzalom, összetört barátság vagy új barátság által, amikor már teljesen egyedül vagyunk vele, mi pedig – mint a villámsújtottak – egyetlen kérdést sem merünk feltenni neki: akkor kezd Ő magyarázni. Figyeld meg, hogyan neveli Jézus Krisztus a tizenkettőt: maguk a tanítványok döbbentek meg, nem a kívülálló tömeg. Folyton kérdezgették, Ő pedig folyton válaszolt; mégis csak akkor értették meg szavait, amikor vették a Szentlelket