Napi ige és dicséret (2023. március 10.)

A feltámadásnak talán a tanítványokban bekövetkezett gyökeres változás a legerősebb bizonyítéka, mégpedig azért, mert teljesen mesterkéletlen. Önmagukra nem hívják fel a figyelmet úgy, ahogyan rámutatnak az üres sírra, az érintetlen leplekre és az Úrra, akit láttak. A változás enélkül is szembeszökő. Az evangéliumok lapjain szereplő tanítványok a Cselekedetek könyvében új emberek. Krisztus halála csüggetegen, csalódottan és csaknem kétségbeesetten hagyta őket.

Continue Reading →

„Rejtsd el az elűzötteket, ne jelentsd föl a bujdosókat!” (Ézsaiás próféta 16:3)

Laborfalvi Róza szinész-királynő székely szíve az aggodalomtól és a bátorságtól hajtva kísérelte meg a lehetetlent.

1849. augusztus 31. napja a XIX. század ünnepelt zsenije, fékezhetetlen sztárja számára most az élet jelentette drámai színjátszásának hátterét és szereplőit.
Az augusztus 13. világosi fegyverletétel után Ferenc József császár bekérette a 32 legjelentősebb magyar író és költő névsorát, akikre kimondta Bécs a halálos ítéletet.
Jókai Mór írófejedelem krisztusi lelke, átható tekintete, szépséges arca hajszoltan és csapzottan érkezett meg Dédestapolcsány mellé Tardona völgyébe.
Most nem Munkácsy Mihály Honfoglalás festményén tündökölt, hanem a tündöklő völgy nézett reá óvó szeretettel. Ne félj, mi vigyázunk reád!
A helyi református lelkipásztor lelkére kötötte a démoni színésznő, hogy erősen bújtassa férjeurát, míg ő Pesten menti a többi bujdosót a kötél elől.

Continue Reading →

1848. március 15. hősi korszaka

Ezeregyszáz éves hazánk korszakfordító újjászületésének ünnepén kegyelettel, büszkeséggel teli csodálattal és hálával emlékezünk 1848-49 hőseire. 1847 novemberében ült össze Pozsonyban az utolsó reformországgyűlés. Nem kevesebb, mint az ország rendi alkotmányon nyugvó királyság helyett polgári alkotmányos királysággá alakítása volt a Batthyány Lajos és Kossuth Lajos vezette ellenzéki párt célja. Ehhez meg kellett változtatni a politikai, társadalmi és gazdasági rendszert.

Continue Reading →