Az Ótestamentum isteni rendelése, hogy mindenki, aki vétkezett, vétkéért elégtételt kell adjon. A helyettes áldozat egy ártatlan bárány, szegény ember esetében egy galamb, vagy egy marék liszt elégetése lett a bűn megfizetése. Isten azonban megutálta sok ember bűnbánat nélkül odakínált áldozatát, ezért egy léleknek önként felajánlott áldozatát fogadta és méltatta elfogadható, bűnért való áldozatnak. Erre a csodálatos feladatra lett kiszemelve a Messiás, aki önként adta oda magát ISTEN BÁRÁNYA szerepére.