Megfigyeltem, milyen ünnepélyesség van azok arcán akik temetési előkészületeket tesznek. A halál a legkomolyabb esemény. Így mentek az asszonyok is húsvét reggelén bebalzsamozni azt, akit szerettek. Elbúcsúzni is szerettek volna, de volt egy gondjuk: a kőajtó, mely bezárja a holtat. Ki hengeríti el? Hogyan férhetünk ahhoz, akit szeretünk? Akadálya van cselekvésünknek, szándékainknak, vágyainknak! De az ajtó el volt téve. Isten hagy szeretni, tenni, éledni.