Napi ige és dicséret (2024. december 27.)

A csillogó fehér homok találkozott a tejszínű habokkal. Ragyogott a napsugár, az ég felhőtlen kék volt, ez, együtt a tenger azúr kékjével; csodálatos látványt nyújtottak. Szállodám ablakából gyönyörködtem Ausztrália egyik gyönyörű tengerpartjában. Hamarosan azonban tömegével érkeztek az emberek, feldúlták a sima homokot. Aztán este, amikor eljött a dagály, a víz átmosta a partot; újra szép, tiszta és sima lett minden.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2024. december 24.)

Az Ő történelmi születése.”Azért a születendőt is szentnek hívják; Isten Fiának” (Lukács 1,35). Jézus Krisztus beleszületett ebbe a világba, de nem volt innen való. Nem történelmi fejlődés következtében lett. Kívülről jött bele a történelembe, Jézus Krisztust nem mondhatjuk „a legjobb embernek”, hanem Ő olyan valaki, aki egyáltalán nem az emberi nemzetségből származott. Jézus Krisztus nem Istenné vált ember, hanem testet öltött Isten. Isten jött bele az emberi testbe, kívülről jött.

Continue Reading →

„Üdvözítő született ma nektek, az Úr Krisztus, a Dávid városában” (Szent Lukács ev. 2:11 v.)

„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.
A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek felett.”
Szeretetemből történt, szeretve történt, szeretteimért történt.
E grandiózus jelenésre, a nyitány szimfóniájára, a prológus teremtő erejére a természet, a történelem, az üdvtörténet borult le és zsoltárokat imádkoztak, énekeltek, himnuszos szívvel.
Az idők teljességében Isten keresésére egyetlen hatalmas IGENNEL válaszoltak a hívő királyok, hűséges próféták, az Isten emberei, az apostolok seregei, az egyház szentjei, a szerzetesrendek áldottai.
Egy különleges éjjelen Gabriel angyal Isten Igéjével látogatta meg előbb Máriát, majd Szent Józsefet Názáretben:

Continue Reading →