Amikor az apostol Isten és az Úr Jézus Krisztus hű szolgájaként előbb arám, majd ékes görög nyelven is papirusz tekercsre rótta az igéket nem gondolhatta, hogy egyszer majd egy vetélkedő tárgya lesz a legnagyobbak számára.
Látszólag egyszerű volt a képlet: „Ki az az ember?, akinek hite és cselekedete tökéletesen lefedi egymást? Ha hite együttműködik cselekedeteivel, abból lesz teljessé a hite.”
Ő lesz méltó, hogy Isten szent színe elé járuljon.
‡ Üstökös jelent meg az égbolton 1811. október 22. napján Doborján fölött, és a cigány asszony azt jósolta, hogy üveghintón fogja bejárni a világot a csodagyermek.
Beethoven csókját megelőzte a Múzsa csókja, mely Gibraltártól Szentpétervárig letörölhetetlen maradt homlokán 74 éven át.
Hector Berlioz Fantasztikus Szimfóniájának bemutatója volt Párizsban. A két fiatal muzsikus egész életre szóló barátságot kötött.
A csodagyermek Lisztet elbűvölte Berlioz zenéjének forradalmi újszerűsége,a mód, ahogyan a zenével történeteket, cselekményt, drámát akart és tudott kifejezni, ahogyan Beethoven a VI. szimfóniában a természet jelenségeit ábrázolja.
Berlioz azért szerette meg Lisztet, mert az megértette egyedülálló zsenialitását és a világon csak ő volt képes a nagyzenekari művet zongorán előadni ugyanazzal a hatással, és jobban szólt mint zenekarral. Berlioz magán kívül volt, 28 éves, Ferenc pedig 20.
Liszt megígérte neki, hogy a jövőben mindenhol fogja játszani a Fantasztikus Szimfóniát, hogy népszerűsítse, és ezzel anyagilag is segítse a koldus szegény barátját.
Ezt az emberfeletti teremtő alkotást végzi már évek óta. Zongorára átírta, valósággal újraalkotta Bach, Beethoven, Chopin, Schubert, Mendelssohn, Paganini, Weberműveit. Népszerűsítette őket a világ leghíresebb koncert termeiben, hol csillogó köntösbe öltöztetett varázslatok segítették elő megismerésüket, népszerűsítésüket, halhatatlanságukat.