„Amikor a »Hazám, hazámat« éneklem, néha az erő is kimegy a lábamból annyira fáj, annyira fontos. Mielőtt bemennék a színpadra énekelni, azt érzem, hogy nyilvánosan fogok imádkozni. Olyan imát mondok el, amit a szerzők áldott pillanatban hoztak létre. Éppen ezért hatalmas felelősség a közvetítése. A »Hazám, hazám« nemcsak azért kedvelt mű, mert szép a dallama és szép a szövege: slágerré válhatott azért is, mert eléri a célját.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig
eltelt több mint másfél évtized.
A magyar szabadságharc vértanúinak emléknapja október 6-a. Szomorú, de felemelő ünnepnap. Nem piros betűvel áll a naptárban, de fekete betűje nekünk azt mutatja, hogy gyásznap. 1849. október 6-án a pesti Újépület udvarán kivégzőosztag puskacsöve elé térdelt az első felelős, polgári magyar kormány miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos. Ugyanaznap Aradon tizenkét honvéd tábornok: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagy Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és gróf Vécsey Károly, valamint Lázár Vilmos ezredes halálos ítéletét hajtották végre. Kilencükön kötél által a vár melletti kaszálón, négyükön „kegyelemből” golyó által a vár árkában. És utánuk mások is következtek ott és másutt.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.
Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére.
Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült.
A nyugat-európai keresztyén állam- és egyházszervezet kialakítása, az önálló magyar állam és latin rítusú egyház nemzetközi elismertetése, majd megvédése fűződik első királyunk, István nevéhez. Hazai és nemzetközi megbecsülését, tekintélyét az emelte a legmagasabb szintre, hogy 45 évvel halála után szentté és Magyarország égi patrónusává, védőszentjévé avatták. I. László király, – aki később szintén a szentek sorába emeltetett – 1083. augusztus 20-án nyittatta fel István koporsóját és Róma, valamint a magyar püspökök jóváhagyásával a szentek közé iktatta. Ünnepét augusztus 20-ában állapította meg. 1092-ben a szabolcsi zsinat munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.