Kedves László, 2023-as évtől búcsúzva, a CitizenGO-nál nem kezdhetjük az új évet anélkül, hogy ne fejezzük ki mélységes hálánkat Önnek!…
Az újév küszöbénA számadás és a tervezés napjai egybeesnek az óév végén és az újesztendő küszöbén. Mert bár együtt forgunk…
Kimondom és jönnek az illatok, velük pedig az érzések. Ezekben az illatokban egyvalami biztosan nincs: rohanás. Most már együtt vagyunk. Karácsony van. Ragadjuk hát meg minden pillanatát, csakis egymásra figyeljünk, legyen ez a MI ünnepünk. Nem mindenkinek adatik meg a szeretteivel való gyakori találkozás, ezért fontos, hogy az együtt megélt perceket őrizzük meg szívünkben. Ezek olyan értékek, melyek évről évre visszatérő, kedves történetekké válnak.
Ezen a címen kaptam egy verset karácsonyi üdvözlésként. Alföldi Géza volt költőjeként megadva. Indítja a karácsonyi történetet úgy, ahogy ismerjük. Megtudjuk, hogy egy roskadt istállóban szülte meg Mária az Úr egy Fiát. „Nem volt, aki szálást adjon nekik,/ Barmok lehelték rá a meleget./ Nem volt pólyája, egyetlen takarója.” Aztán merészen vált a költő és a továbbiakban azt mondja el, hogyan történt volna a Messiás születése, ha Cegléden vagy Kecskeméten, vagy a Hortobágyon született volna. Tényleg hogyan történt volna?
Az adventi időszaknak kettős várakozása van: l. a karácsonyra készülés, és 2. a Krisztus visszajövetelére készülés, hiszen maga az advent szó eljövetelt, a mi értelmezésünkben Krisztus második eljövetelét, vagyis visszajövetelét jelenti. Mi szüntelenül a Krisztus visszavárásában élünk, de ez egy meghatározatlan időpontban bekövetkező eseményre történő várakozás. A karácsonyra való várás viszont meghatározott időpontra való várakozás. A karácsony ugyan egyszeri eseménye a világtörténelemnek, ám mi évről-évre csupán emlékezünk az első karácsonyra, mivel az annyira döntő esemény volt.