Kategória: Igei útravaló hazafiaknak

Keresztény élet becsületben és örömben

Fárasztó olyan emberrel beszélgetni, akinek alaphangulata az elégedetlenség, a panaszkodás, a zúgolódás.
Itt semmi nem jó, minden rossz, mindig mindenről más tehet.
Mindig sóvárog valamire, valakiére, ami számára persze elérhetetlen, ettől pedig frusztrált és stresszes az élete, hiányzik belőle az öröm és az elégedettség.
Kishitűség, hitetlenség, pesszimizmus okozza ezeket.
A megkeseredett lélek szomorú, nem tud örülni szeretteinek, a világnak, az életnek.
Újszövetségi napi igénk szerzője Pál apostol emberileg nagyon nehéz, mondhatnánk kilátástalan helyzetben van.
Ártatlanul börtönben sínylődni beszélhetetlen balsorsos iga.

Continue Reading →

Filippi városát nem Nagy Sándor atyja Fülöp tette fel az Újszövetség és a világ térképére, hanem Pál apostol e kedves, hitvalló levele által. Augustus császártól pedig megkapták a ius Italicum jogot, a legnagyobb kiváltságot, amit város kaphatott.
Az apostol nem sokáig időzhetett e szép görög kulturális központban, hol megalapította Európa első keresztény gyülekezetét.
Igehirdetése megkorbácsoltatást, börtönt és gyors száműzetést hozott reá. A háttérből fanatikus zsidók inspirálták az eseményeket,a hajszát, a káoszt.
Ez a gyülekezet állott az apostol szívéhez legközelebb: „ti én örömem és én koronám”.
Az apostol Kr. u. 58-60 között az efézusi börtönből írja mély és személyes hangú levelét az áldott életű közösségnek a Via Egnatára.
A Szentlélek megtölti, így válik életadó üzenetté, isteni szóvá, jövőbe mutató evangéliummá.

Continue Reading →

A vértanú szó olyan embert jelöl, aki hitéért, meggyőződéséért, elveiért az élete feláldozása árán is hajlandó kiállni, tanúskodni.
A görög martüsz szó egyik jelentése ez.
Az Ószövetségben is voltak ilyen emberek, de a fogalom nem fordul elő.
Az Újszövetségben elsőként István diakónusra alkalmazza az Írás az Apostolok Cselekedetiben, majd a Mennyei Jelenések könyv több fejezete írja le a vértanúk seregét, akik megölettek Isten beszédéért.
Keresztelő Szent János Zakariás pap és Erzsébet asszony gyermekeként mint az utolsó és legnagyobb próféta Krisztus Urunk út készítője börtönbe került.
Egyik igehirdetésében megrótta az ifjú Heródes fejedelmet házasságtörő kapcsolata miatt.
Heródiás, a hírhedt Salome a fejedelmi élettárs bűntársként követelte a próféta lefejezését.
Az uralkodó korábban szavát adta a szépasszonynak, hogy bármit kér, teljesíti.
Ő Keresztelő Szent János fejét kérte egy tálcán.
Tanítványai eltemették, majd vitték Jézusnak a szomorú hírt.
A hitehagyó Julianus császár idején még a sírját is feldúlták.

Continue Reading →

Úgy születik a magyar ember a Szent Korona jegyében, mint más halandó az ég csillagképei alá.
Koronánk kijelöli helyünket a teremtésben, dolgunkat a világban.
A Szent Korona a biztosítéka a magyar alkotmányosságnak, a magyar nemzeti szuverenitásnak és a magyar szabadságeszménynek.
A magyar történelmi alkotmány a teljes közjogi látóhatárt nyitja meg a természetjogi elvek szerinti élethez, intézmény alkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva.

Continue Reading →

Augusztus 15. napja az Egyház számára magasztos és hálaadó alkalom, ezen a napon ünnepli Szűz Máriának a mennyországba történt csodálatos és dicsőséges testi felvételét.
Jeruzsálemben még elbúcsúzott a világ misszióba induló apostoloktól, majd elszenderedett.
A szakadatlan, az ősegyház legrégibb hagyományaihoz visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó röviddel halála után feltámasztotta Édesanyját, és magához emelte mennyei dicsőségébe.
Az egyház kezdettől ünnepli Jeruzsálemtől kezdve Rómán áta Dormitio Sanctae Mariae, Szűz Mária elszenderedésének ünnepét.
Csodás szép görögséggel különbözteti meg az igeidő, a Szentírás és a hagyomány, a menetel és az emeltetés közötti döntő különbséget.
Áldozócsütörtök: Krisztus Urunk mennybemenetele ünnepe
Augusztus 15. Szűz Mária mennybe emeltetése ünnepe

Continue Reading →