A kis népeknek mindig és mindenütt azonos a sorsuk.
Ha nagy népek szomszédságába kerülnek, vagy csatlós államokká kell válniok, vagy egyenlőtlen harcban elvérezniök.
Ha kis népek közé dobja a sors szele, mindig új háború és mindig új szövetséges lesz osztályrésze.
A megtörhetetlen magyarság emlékezetébe, szívébe és lelkébe olyan dátumok égtek be, mely végig kíséri egész életében.
A szabadságért, szuverenitásért és állami létéért vívott küzdelmei kivétel nélkül honvédő háborúk voltak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista-rákosista terror elleni forradalma, és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A debreceni és budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23. napján, és október 30. napján a budapesti Pártház elfoglalásával győzött hó tiszta álma.
A felkelő hazafiak fegyveres ellenállását november 11. napján Csepelen törte le végleg a Szovjet Vörös Hadsereg és a „Magyar” AVH terrorja.
A vértanú, a mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért, annak igazságáért áldozza életét, vérével tanúskodik hite, eszméje, igazsága mellett.
A szó a görög martürosz szó nyomán, a latin martyrium közvetítésével jött létre, a vértanú jelentése az újtestamentumi görög szövegek alapján alakult ki.
A keresztény mártír nem védekezik az erőszak megnyilvánulásakor, hitét megtartja.
A keresztény ember úgy tekint Megváltó Urára, mint az első vértanúra.
Krisztus Urunk az Újszövetségben Ábelt említi első vértanúként, akit testvére irigységből ütött agyon a mezőn.
Szent Urunk több beszédében tanította, hogy követőire kereszthordozás, börtön, akár kereszthalál is várhat.
Keresztelő Szent Jánost lefejezték, Szent István diakónust halálra kövezték, Szent Pál apostolt lefejezték, Szent Péter apostolt fejjel lefelé feszítették keresztre, Szent András apostolt andráskeresztre feszítettek,
Szent Bertalan apostolt megnyúzták, majd lefejezték, de elmondhatjuk, hogy Szent János apostol kívételével valamennyi apostol mártír halált halt.
Két világ állt egymással szemben: a honvédőre, a komolyra, a felelősséget vállalóra reá tört a rejtőzködő, a névtelen, az arctalan.
A Magyar Országgyűlés, a Magyar Kormány, a Szent Korona 1848-tól menekül Pozsonyból Pestre, Pestről Debrecenbe, Debrecenből Pestre, Pestről Szegedre, Szegedről Aradra. E másfél esztendő minden kincse a 12 pont, a Nemzeti Dal és a Függetlenségi Nyilatkozat.
Pákozd, Schwechat, Buda, Erdély, Debrecen, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Komárom, Temesvár, Arad vihartépett magyarja élet-halál harcát vívta a honért 193.000 orosz és 66.000 ezer osztrák katona inváziójával szemben.
Isten embereinek meg van a képessége, hogy belenézve az eljövendő idő történelmet hozó sodrásába, féltő szeretettel intenek, óvnak és szeretnek, – őrállóként felelősséget viselve a reá bízottakra.
Ez a levél újszövetségi olvasmányunk szakasza, amelyben Pál apostol az idői és történeti gondolkozáshoz leginkább alkalmazkodott, a Krisztus-hit abszolút voltát, természetét és örök érvényét leghatározottabban kifejtette, s mindezt sok gyakorlati és pásztori tanáccsal gyümölcsözővé tette.
„Krisztus-biztos hit” szilárd alap, gyümölcsöt termő, Lélektől jövő szeretetközösséget ajándékoz a reménységen túl a Kolosséban lakóknak.
Mert nem csak a jövő áll készen, a jelenben is megtartó közösség épül e szilárd reménység köré.
‡ A Debreceni Református Kollégium, majd a Budapesti Theologia egykori nagyreményű csillaga mindenben beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A szilágysági kedves Tasnád szőlő dombjai közül magas hegyekre hívta fel Áldott Urunk.
Szerette a teremtett világ ezerarcú biológia csodáját, növény és állatvilágát, négy évet elvégzett theológusként pedig az emberi közösséget is.
Az ezeréves Millennium lehetőséget biztosított a „világ végére” való kijutásban, hol akkor már Pápua-Új-Guinea középen egy vonallal ketté lett osztva a német-brit gyarmatbirodalmak között. Hermann Ottó bízott hazai egyetemeken szerzett elmélyült tudásában, elhívatottságában, nyelvtudásában.
Kinti hat éve alatt kutatott még Szingapúrban, Jáván, Ausztráliában. hazafelé jövet pedig Ceylonban, Indiában, Ománban és Egyiptomban.
A Néprajzi Múzeum Óceániai Gyűjteményéhez 5600 db. néprajzi tárggyal járult hozzá. 250 állatfaj és 17 állat nem őrzi Bíró Lajos nevét.
Botanikai gyűjteménye 130 új fajt és 14 új alnemet tartalmaz.