Ez történt: Felmutatott egy kilencíves kis esszékötetet gróf Bánffy Miklós főgondnok, író, tudós, művészrajzaival az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában!
Magyar fa sorsa – A vádlott Ady költészete
Majd így szólt: „Sub specie aeternitatis! Ez a könyv sem későn, sem korán, hanem éppen idejében érkezett.
Komoly dologhoz komoly ember bármikor szólhat, ha van mondanivalója.
E versben benne van történelmünk, sorsunk, kultúránk. Itt tartunk, ennyire jutottunk egy világ ellenében!
Mi lett volna, ha békén hagynak minket?”
A Héber nyelvű Szentírásban a sheol szó 65-ször fordul elő, mely jelenti a pokolt és a sírt.
A Görög nyelvű Újszövetség fontos helye, mikor Péter apostol az Apostolok Cselekedeteiben így beszél:
„Isten ezért előretekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy nem marad a halottak világában, és teste sem lát elmúlást.
Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi valamennyien tanúi vagyunk.”
(Ap. Csel. 2:31-32)
Az Örökkévaló Isten kifürkészhetetlen akarata, örök titka, örök rendelése, hogy kiválaszt asszonyokat, akikre sokat, elviselhetetlennek gondolt nagy feladatot, roskasztó terhet bíz.
Olyan gyermeket, fíút ad nekik, akik majd felnőve, a lélek és a világegyetem mélységeit bejárva jutnak el Isten trónusáig, hiszen elérték életük célját, az üdvösséget.
Ezek a kiválasztott asszonyok mérhetetlenül bölcsek voltak. Tudtak hallgatni, keveset és okosat beszélni, háttérben maradni, gyermekük útját imádkozva kísérni, végül mindenekért hálát adni.
Még lelkünkben cseng Szent Karácsonyünnepének Angyali Üdvözlete,melyre válaszul megszületett Szűz Mária szívének boldog Himnusza, mely egyetlen „Igenje” által Ő lett a Szentháromság kedvence.
Karácsonyi lelkünk mélyen becsüli Szent József gondoskodó szeretetét a nagy nyomorúságban, elutasításban és a kirekesztés keserű óráiban.
A Szent Család szállást keres sorsa nem csupán népi hitéletünk ima kilencede, de már előre vetítette Keresztelő Szent János mártír halálát, Szent István diakónus megkövezését a zsinagóga népe által, az apostolok üldözését és kínhalálukat.
A magyar karácsonyi népénekek spirituális látása egyedülálló módon érez fel a Mennybéli Felséges Isten égi ajándékára Jézus Krisztusra, és édesanyjára Boldogasszony Anyánkra. Nem vagyunk árvák, van édesanyánk.
Nagy öröm látszott beteljesedni Joachim és Anna életében, hiszen Mária nevű gyermekük élete egy egészen új világ kezdete.
Az angyalok számára felfoghatatlan, az emberekre nézve felséges, örök idők óta elrejtett dicsőséges titok, Anna ölébe oda helyezi az isteni leányzót, a gyermekként hordozott Máriát, kit a minden idők Királyának hajlékául szemelt ki, kihez tiszta szívvel esdünk így kiáltván: „Imádd, mint a kereszténység Szószólója, Fiadat és Istenedet érettünk, hogy üdvözítse lelkünket.”
MENNYBŐL JÖVÖK MOST HOZZÁTOK,
ÉS ÍME, NAGY JÓ HÍRT MONDOK,
NAGY ÖRÖMET MAJD HIRDETEK,
MELYEN ÖRVEND TI SZÍVETEK
