lovasroham a hódító ellen
Mohács, 1526. augusztus 29.
Fotó: BAJOR ÁLLAMI KÖNYVTÁR
„Futunk, futunk a látomással, súlyos habot hasít a szánk.
Riadozunk az óceántól, az ér, az ér a mi hazánk.”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Szent Igénk üzenetét 2500 év távlatából olvassuk, nemzetünk drámájának híradást 500 esztendő távlatából olvassuk, de közös bennük, hogy szívünk megrendül, lelkünk megszomorodik, értelmünk zakatol, szavaink elfogynak.
A Mohács felé tartó magyar sereget a király és a hadvezér a Tolna-vármegyei Báta település határában megállított egy kis pihenőre, soraik rendezésére és egy imára.
Sorszerű volt, hogy a haditanács a Szent Vér kegyhelyen tanácskozott és imádkozott Krisztus Urunk segítségét kérve.
Sápadt és hallgatag volt a 20 éves király. Gyermekkora nem volt és már 10 éves korában reá zúdult népének addigi 500 éves krónikája.
Öregembernek érezte magát és annak minden bölcsességével búcsúzott szépséges feleségétől és álom hazájától.
Tomori Pál kalocsai érsek-hadvezér elemében volt. Nagy ívű beszédében rajzolta fel a közelgő csata forgatókönyvét, a magyarok okos taktikáját, a törökök sunyi kiszámíthatatlanságát.
Rövid imával zárta, amire reagálva némán intett a király, hogy rendezzék soraikat, mert indulniuk kell.
Ma már pontosan tudjuk, milyen történelmi fordulópontot jelentett e sorsdöntő csata országunk és népünk életében.
Isten munkába állítja a prófétát
„Kösd azért derekadra övedet, indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok!
Ne ijedj meg tőlük, különben én ijesztelek meg általuk!
Megerősített várossá teszlek ma téged: vasoszloppá és ércfallá az egész országgal szemben, Júda királyaival, vezetőivel, papjaival és az ország népével szemben.
Harcolnak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek és megmentelek!” – így szól az Úr.
(Jeremiás próféta könyve 1: 17-19)
(Trabzon, Oszmán Birodalom, 1494. november 6. – Szigetvár, Magyar Királyság, 1566. szeptember 7.)
I. (Nagy) Szulejmán története
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Forrásaink és megbízható udvari emberek vallják,hogy l. Szulejmán példaképei magyar hadvezérek és királyok voltak.
Előkelő családból származott, nagyszülei és szülei is szultáni tisztséget töltöttek be.
Világuralomra tört fiatal kora óta. Rendkívül olvasott és művelt volt.
Ismerte az ókor klasszikusait, a kora középkor legnagyobb hatású hadvezére a hun király volt, és ő szeretett volna hozzá felnőni, Attila király volt egyik példaképe.
Nagyapja 15 éves korában kormányzati pozícióba juttatta. A Krím félsziget délkeleti partvidékén elhelyezkedő Kaffai szandzsák vezetőjévé nevezte ki.
Apjaszandzsák bégként 20 éves korára Isztambul közelébe hozza Szulejmán fiát és innentől megállíthatatlan.
26 évesen, 1520. szeptember 30. napján az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az Iszlám kalifája, ezzel az akkori világ első számú vezetője lesz 25 millió alattvalóval.
Az Oszmán Flotta ellenőrizte a Földközi és Vörös tengert, a Perzsa öblön túli vizeket.
Hatalmas fegyverkezésbe kezdett az Oszmán Birodalom,melyet olasz, francia, spanyol mesteremberek vezettek.
Amit nem tudtak legyártani, azt hadizsákmányként szereztek meg.
Európai hegemóniára tört, minden erejével a Habsburg hatalmat szerette volna megtörni. Ennek volt első állomása Nándorfehér bevétele, majd Mohács győzelme, végül Buda elfoglalása! Ez után következett volna Bécs bevétele, amire viszont soha nem került sor, köszönettel Magyarországnak.
Pargali Ibrahim legfőbb bizalmasa elárulta, hogy a szultán kalifaként szeretné a lovait bekötve látni a Vatikánban…!!!
gróf Zrinyi Miklós horvát-szlovén bán Szigetvár és az európai kereszténység védelmében 1566 szeptember 7. napján örökre megállította.
„Én vagyok magyarnak legelső királya
Utolsó világrészrül én kihozója!
Én lehetek tehát magyarnak példája
Hírét s birodalmát hogy nyújtsa szablyája”
(Attila)
Atilanac nemzeti
‡ Homérosz szava ráillik „Attila kitűnő dárdavető és népének jó fejedelme. Derék katona, remek vezér, a gőgösökkel szemben kegyetlen, az alázatosokhoz készséges és könyörületes.
‡ Anonymous 1200: „A hét vezér olyan földet igyekezett meghódítani, amelyen lakniok lehet. Választásuk Pannónia földjére esett, mert tudták, hogy az Attila király földje, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád fejedelem apja származott.
‡ Kézai Simon írja a Gesta Hungorumban 1283: „Attila halála után fia, Csaba visszatér Szíktiába apja népéhez, de háromezren a Kárpát-medencében maradnak, akik magukat székelyeknek nevezik. Midőn értesültek arról, hogy a magyarok ismét Pannóinába költöznek, elébük mentek.
IV. Béla király a tatárok elől menekülve vejéhez, a cseh királyhoz vitte Attila király kincseit, melyeket Attila magyar király idejétől fogva Magyarországon őriztek.”
‡ Mátyás király, 1488: „A nagy Attila király viselt dolgainak dicsőségéről hallgattak.
De nem a régi magyarokat kell ezzel vádolnunk.
Attilát az idegennépek gyűlölködése fosztotta meg a hozzá méltó dicsőítő tolltól.”
‡ Szenczi Molnár Albert, 1621: „Magyar népünknek a hadi erény örökké tartó dicséretét fegyvereivel és katonai bátorságával Attila király nyerte el.”
‡ Bessenyei György, 1773: „Ne vegyük el Attilától vitézségét. Keményen bánt Európával ez igaz, de hatalmas és győzedelmes volt.”
‡ gróf Bánffy Miklós, 1913: „A Nagyúr. Nektek barbár az, akit nem ismertek.”
Beigazolódik Nagy Szulejmán számára a történetírás igazsága, és végül magyarok fogják vesztét okozni, akikre titkon mindig felnézett!
Külföldön tiszteletből csak a törökök adnak Attila nevet a fiúgyermeknek, más nemzet nem.
Az 1526. augusztus 29. csatára készülve a három-négyszeres katonai túlerő, az ötszörös pénzügyi-gazdasági fölény sem tette bizonyossá számára, hogy győzni fog.
Albert Ferenc: Attila, a Hun Király
Letűnt korok regéi II.
Kelet csillaga Európa felett
e hatalmas földre
palástot terített.
Népek Krisztusa, élet-halál ura,
behódol Őnéki
Európa, Ázsia.
Atilla Kegyes, ám ha kell, hát ostor,
de megvédi népét
a rabló hordáktól.
Király és bíró, igazságot osztó,
ellentmondást nem tűr,
vesszen, ki áruló.
Asszony és ágyas turbékol óhaján,
és megadnak mindent,
mit uruk megkíván.
Gyermek születik, nem halhat ki vére,
ám Réka a kegyelt,
s frigyüknek gyümölcse.
Réka, szerelmem, napomnak fénye,
Tiéd a föld minden gyengédsége,
áldott a magzatom szíved alatt,
egy ég küldte, isteni ősakarat.
Vezérként tiszteli egykor Hunnia,
és örökkön fent marad neve: Csaba.
Vágtázó Csodaszarvas: Hunok csatája
A CSATA
‡ II.Lajos Magyarország és Csehország királya augusztus végére ért Mohácsra.
Felesleges volt elébe sietni a bajnak, de az urak előtt, akik nem akartak hadba vonulni, így demonstrálta elszántságát.
A királyi had körülbelül 25.000 emberből állt, ami európai összehasonlításban igen jelentősnek számított, és ha lett volna még két hét, egészen hatalmasra növekedett volna.
Brandenburgi György cseh és német csapatai élén tízezernyi emberrel Győr felé közelített, Frangepán Kristóf Zágrábnál járt, míg Szapolyai János 10.000 fős erdélyi hada épp Tordáról tartott Szeged felé.
II. Lajos a királyi had parancsnokául Tomori Pált jelölte ki.
A török had létszámát Tomori 300.000 főre becsülte. Valójában körülbelül háromszorosa lehetett a magyarnak, mintegy 70.000 ember.
A magyar hadseregen az utolsó napokban úrrá lett a győzelembe vetett hit.
Többen követelték a királytól, hogy mielőbb bocsátkozzon harcba.
Azonban néhányakat, így Perényi Ferenc püspököt is balsejtelmek gyötörték.
Meglátod Felség, a nap, amikor megütközünk, 20.000 keresztény vértanú napja lesz, – mondotta.
A csata egyes részleteiről, pontos helyszínéről, illetve a vereség okairól máig vitatkoznak a történészek.
Annyi bizonyos, hogy augusztus 29-én a magyar sereg már kora reggel hadrendbe állt.
Ám az ellenségnek sokáig nyomát sem látták.
Két szélen a lovasság, köztük a gyalogság és a tüzérség helyezkedett el.
A főparancsnok Tomori az első vonalban, a király a második vonalban volt, középen a főpapokkal és főurakkal együtt.
Csaknem egész nap páncélba öltözötten, csatasorban álltak a tűző napon.
Már majdnem délután 15 óra volt, amikor a főemberek egy része úgy vélte, hogy visszavonulót kellene fújatni és visszatérni a táborba.
Amikor Tomori ezt megtudta, tüstént a királyhoz rohant, figyelmeztette, hogy a csatát semmiképp sem szabad elhalasztani, hogy kevésbé veszedelmes most az ellenséges csapatok egy részével megvívni,mint másnap az egész sereggel.
Erre a király parancsot adott a támadásra.
Egy szemtanú leírása szerint Lajos elsápadt, amikor a fejére tették a sisakját.
A csata alig másfél, két óra hosszat tarthatott.
Az első félóra a magyarok sikerét hozta.
A jobbszárny lovassága meglepte a tábort verni készülő ruméliai hadtestet, és diadalmasan tört előre, amire középen a gyalogság, majd a király is előre nyomult.
Amikor azonban a magyar lovasság szemben találta magát a janicsárok sortűzével, megfordult a csata sorsa.
A magyar balszárny nem bírt a sokszoros túlerővel lévő anatóliai hadtesttel.
A gyalogosokat pedig időközben bekerítették, a hadrend felbomlott, rendezett visszavonulás helyett fejvesztett menekülés, majd kegyetlen mészárlás kezdődött.
PATENT – Mohács 1526 – Hogyan éltük túl? A vesztes csatától a „nemzeti tragédiáig”
‡ A csata után öt napig még vesztegelt a csatatéren a török sereg, és lassan haladt Buda felé, nem tudva, hogy győzött.
A Duna mentén vonulva értek el Budára, égő falvak, menekülő nép jajgatása, láncra fűzött férfiak, asszonyok, gyermekek keserves sírása vegyült a győzedelmes ordításba, kegyetlen ujjongásba. Szerencsétlen magyarok tudták, hogy a férfiak janicsárnak kellenek, leányok pedig hárembe kerülnek Konstantinápolyba.
Szeptember 12-én értek fel Budára amit teljesen kifosztottak, majd felégették, Szulejmán szultán beült Mátyás király trón termébe,hol öt évszázad műkincse vette körül. Lélektelenül, durván, kapzsin dobálták és zsákolták be a felbecsülhetetlen Corvinákat, ötvösremekeket, kristályokat.
Több száz hajó vitte a Dunán a zsákmányt Törökországba.
Frangepán Kristóf kis csapatával próbálta védeni Esztergomot, Visegrádot, a Pilist, sajnos kevés eredménnyel.
Öt napig várta Szulejmán, hogy majd a vesztes magyarság életben maradt vezetői deputációban elé vonulnak behódolni.
Azonban ez soha nem következett be, így váratlanul elindultak vissza Nándorfehérvár felé.
A szörnyű csapás következtében 200.000 fővel fogyott az ország lélekszáma, 12 vármegye teljesen fel volt égetve.
‡ A szerencsétlen király, főpapok, főurak, vitézek lelki üdvéért gyászmiséket celebráltak Európa fejedelmi udvarainál, Habsburg központokban.
Burgio pápai nuncius 1527. január 18. napján mondotta: „Nem ünnepelni jöttünk, hanem a kegyelet adóját leróni”
Világosan látszott azonban a háttérben a közöny, sőt a káröröm, hogy a szerencsétlenül járt országot hogyan lehet újra gyarmatosítani.
Perényiné Kanizsai Dorottya a mohácsi csata után összeszedi a halottakat, 1860
1541. augusztus 29. napján a következő hadjáratban elfoglalják újra Budát, és ekkor szakad három részre a Magyar Királyság.
1552-ben egy jól szervezett hadsereggel tovább próbálkozik a török, ezúttal Eger ostromával, de az Egri Csillagok a hős Dobó István várkapitány vezetésével heroikus küzdelemben győzedelmeskednek.
Bécs meghódítása egyre távolabbra kerül Nagy Szulejmán és 12 gyermeke álmaiban.
(Zriny, 1508 – Szigetvár, 1566. szeptember 7.
(A magyar történelem egyik legismertebb hőse, a helytállás és önfeláldozás legnagyobb példaképe, a Zrinyiász ihletője, Zrinyi Ilona dédapja
‡ Már közel 72 éves a szultán, amikor mindent egy lapra feltéve, – Mohács után 40 évvel, – 1566 augusztus hónap 6. napjára 150.000 fős serege élén megérkezik Szigetvár bevételére.
A legendás hős, a világ legtehetségesebb hadvezére 2.700 fős magyar-horvát harcosával egy hónapig tartja fel a háromszoros várárokkal körülvett várat.
Szulejmán mániája beigazolódik, rosszat sejt, ezért a csata előtt a Horvát Koronát ajánlja fel gróf Zrinyi Miklós horvát-szlovén bánnak, magyar arisztokratának, hogy egyezzenek meg, aki azonban nem tárgyal vele!
AZ ÖLDÖKLŐ CSATA 30 NAPIG TART AZ ÖTVENSZERES TÚLERŐVEL SZEMBEN, AMIRE RACIONÁLIS MAGYARÁZAT NINCS, MINT A HIT ÉS HAZASZERETET DIADALA ! – 1566. szeptember 7. NAPJÁN MARADÉKHARCOSAIVAL KITÖR A VÁRBÓL, MAJD FELROBBAN A LŐPORTORONY ÉS AZ AGRESSZOR TÁMADÓ SZULEJMÁN ÉLETE 72 éves KORÁBAN ITT ÉR VÉGET!!! A HŐS VÉDŐ ZRINYI MIKLÓS HORVÁT-SZLOVÉN BÁN VÉRE A MAGYAR KERESZTÉNYSÉG LEGÁLDOTTABB MAGVETÉSE LETT, AMIT ZRINYI ILONA EURÓPA LEGBÁTRABB ASSZONYA, MAJD FIA RÁKÓCZI FERENC IMÁDSÁGBAN VITT NAPONTA ISTEN ELÉ. AZ OSZMÁN BIRODALOM BUKOTT, DE A MAGYAR LEGENDA ÖRÖKKÉ ÉL.
A VILÁG KATONAI SZUPER HATALMAÚGY MEGROPPANT SZIGETVÁR ALATT, HOGY 30 ÉVIG NEM INDULT SZULTÁNI SEREG A MAGYAR KIRÁLYSÁG ELLEN.
Reményik Sándor: Mohács után – Kolozsvár, 1926 augusztus
A király szőke fején a sisak,
Tomory vasmarkában a kereszt,
Maroknyi had halálra szánt szíve:
Irgalmat nem találtak.
Mohács felett olyan csillagok álltak.
Testvér, ne kérdezd, hogy ki volt hibás,
Főúr, főpap, jobbágy vagy köznemes?
Mindenki bűnös volt és senki sem,
Hidegen hirdették a csillagok:
E nemzedéknek nincsen kegyelem.
E nemzedék lelkében meghasonlott,
És azért érett meg a lehullásra:
Teste darabokra vágattassék,
Szegeztessék az idő kapujára.
Órája ütött és napja leszállt.
Éjszaka jön, százötven éves éj.
S ki éjben születik majd, mit csináljon?
Dolgozzék, imádkozzék, tűrjön, várjon,
S a sírba is reménysugárral szálljon,
Ha könnyel sózott kenyerét megette.
Mert változnak a csillagok felette.
Kormorán zenekar – Varga Miklós: Magyar Golgota
1566. augusztus 6. | Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Szigetvár 1566 – Egy napon halt meg Szulejmán és Zrínyi
A dolgozat folytatása a következő, III. részben: MOHÁCS TRAGÉDIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYE
E Turul madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Nt. Dr. Köteles Ágoston mérnök, író, hazafi: Felvidéki tudósítás – Szepsi Római Katolikus Esperesség
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Közös küldetéssel az új tanévben
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Több mint egy kilométeres lövésével világrekordot ért el Mónus József
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Az alábbi elérési címekre kattintva, további ajánlott írásokat olvashatnak:
Ötszáz év után feltárul Mohács titka: egyre biztosabb, hol zajlott a sorsfordító csata
Ötszáz év múltán is üzen Mohács: emlékezés a hősökre és a nemzet talpra állására | Krónika
Lóra magyar, hungarikum a magyar nyereg
Novák Előd – Határozati javaslatban nyújtottam be ma a… | Facebook
Debrecen – Józsa, 2026.szeptember 5.
A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikipedia.org
kirandulastippek.hu
kuruc.info
magyaralkotoknemzetkoziegyesulete.hu
msn.com
nk.hu
nlc.hu
poet.hu
publicdomainpictures.net