„Vigasztalást keresve bánatom,tudós zenéjű dallal altatom”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Odalent a jurták között mozgolódás támadt, az emberek kisereglettek a sátrak elé.
Egy kisgyerek megfeledkezve a gondjaira bízott állatokról, a lovasok felé futott.
Az út szélén álló emberek akkor már kapkodták le süvegeiket.
A fiú apját kereste, aki ott állt a többiek között levetett süveggel, a fiára pillantott.
„Le a süveggel fiam, jön Attila fejedelem.
Ő lesz a világ ura, megálmodta az anyja.”
A hírvivő lovas tajtékos paripáját megállította a tanács dombon, s a négy égtájnak jelentette az örömhírt, hogy: „Magor fia Bendegúz, kinek vére Attila hun fejedelem.
Mi itt fiai és unokái vagyunk mindahányan. Egy keleti nép legnyugatibb ága, bástyája, fénye. Attila jurtája a világ legnagyobb jurtája, mely kifejezi a hadtörténet legnagyobb géniuszának emberi nagyságát, miközben marcona külseje egy művelt, nemes lelkű, egyszerű, szerény, mértékletes, alázatos, emberséges szívet takar, kinek zsenialitása birodalmat emelt, amelynek most örökösei vagyunk a Kárpát-hazában.
Eurázsia végtelen sztyeppéi őrzik a régi álmot, melyet a Himalája, a Kaukázus és az Alpok ölel körbe.
Csaba királyfi csillagösvénye mutatta az utat, hogy Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi Ópusztaszeren szerét ejtse az ország sorsának Árpád Fejedelem oltalma alatt.
Priszkosz rétor nyolc kötete igazat írt, a festmény jobb oldalán fehér ruhában tartja kezében a História pergamenjét.
Dutka Ákos: Kárpátok dala
Zene, ének: Godzsa Béla
Vágtázó Csodaszarvas: Ének a csillagokig
Grandpierre Attila fizikus, csillagász, sámán, író, énekes, dalszerző: „Eurázsia mágikus népzenéjét játsszuk.”
Kellő szerénységgel szemléljük, és tárjuk a művelt világ elé, hogy Magyarország történelmi alkotmányának tömör története magyar jogtörténeti szempontból három szakaszra osztható:
‡ Kr. e. III. évezredtől Kr. e. I. évezred közepéig tartott a nemzetiségi korszak
‡ Kr. u. V. VI. századig a törzsi korszak
‡ Kr. u. VI. századtól Kr. u. IX. századig törzsszövetségi korszak
Szent László
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Tóth István szobrászművész alkotása Nagyvárad főterén: Árpád-házi Szent László király
Felszentelése 1893. szeptember 10. – Szent László király halálának (1095) 800. évfordulóján
Himnusz Szent László királyról latin és magyar nyelven
Regis Regum civis ave 1192
Áve, égi király híve,
királyoknak gyöngye, éke,
László, mennynek sorsosa!
Ég királyát hűn követted,
országunkat védelmezted,
légy hazánknak bajnoka.
Menedéke magyaroknak,
Örök-társa angyaloknak,
Égi kegynek eszköze:
Üdvözlégy, ó, kiváltságos,
híres-neves, igazságos
jó ítélet hírnöke.
Vigadozzál, magyar nemzet,
harsonáljad, énekeljed,
új királynak új dalod.
Boldog Várad, szálljon híred,
Növekedjék dicsőséged,
Visszhangozzák századok.
Krisztus, földről himnusz szárnyal
hozzád, aki keresztfáddal
magadhoz vonsz népeket.
Szentek útja te vagy égbe,
hitvallóknak dicsősége,
Néked áldás, tisztelet.
Amen.
Ének Szent László királyról
(Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.)
‡ Isten a történelem Ura, belenézve a századokba látta, hogy milyen szükség lesz Szent Lelke erejére, bölcsességére, világosságára a gyász és veszedelem idején.
„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk.
Az Isten árvaságra teve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat három óra után reggel.
Ma nagypéntek lévén mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk.
Az Isten mára halasztotta halálát urunknak, azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével,aki megholt érettünk.
Amicsoda életet élt és amicsoda halála volt.
A pap kérdette tőle,akarja-é felvenni az utolsó kenetet? – Intett szegény,hogy akarja.
Láttuk, hogy szemeiből könnyhullatások folytanak.
Bőséggel hullassuk mi is könnyeinket, mert a keserűségnek ködje reánk szállt.”
Ő SZEGÉNY ÁRVASÁGRA HAGY A BENNÜNKET EZEN AZ IDEGEN FÖLDÖN.
ITT IRTÓZTATÓ SÍRÁS-RÍVÁS VAGYON KÖZÖTTÜNK. AZ ISTEN VIGASZTALJON MEG MINKET.”
(Rodostó, 1735. április 8. Törökországi Levelek)
(„Ma velem leszel a Paradicsomban”, mondta Jézus, idézte Mikes)
‡ A Szent Korona-tan a középkori magyar hagyományból kialakult jogelmélet, amely a király személyétől független államiságot hangsúlyozza.
„Eszerint a magyar állam nem csupán a királyból áll, hanem a koronából és a nemzetből, azaz a nemesi osztályból is, akik együtt alkotják a Szent Korona egész testét.” (Werbőczy István: Tripartitum, 1514)
A tan lényege, hogy a király hatalmát nem saját jogán gyakorolja, hanem a koronától kapja, így a koronázás közjogi aktus, amely a hatalmat a koronáról a királyra ruházza.
A Szent Koronához tartozó test magában foglalja a királyt, a főurakat, a főpapokat, a bárókat, a nemeseket, a szabad királyi városokat, asszonyokat, gyermekeket, iparosokat, kereskedőket, földműveseket, magát a nemzet közösségét.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a XVI. századtól pedig egészen a XX. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
Az Aranybulla szűkebb értelemben Árpád-házi András magyar király által 1222. április 24. napján a székesfehérvári Országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.
„1§. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galácia és Ladoméria királya, örök emlékezetül.”
A magyar történelmi alkotmány tágabb értelmezésben a X. századtól a XX. század közepéig tartott.
Arany János: Szent László
előadja Csernák János színművész „Ilyen balladát csak igaz történetből írhatta a magyar nyelv Géniusza”
Szalonna és bandája – Kicsi madár miért keseregsz az ágon
‡ „Ez az a nap, melyet az Úr rendelt”, ószövetségi napi igénk kedves imája.
Luther kedvenc zsoltára volt. Azt mondta róla:
„Sok olyan nehézségből segített ki, amilyenből sem császár, sem királyok, sem bölcsek, sem okosok, sem szentek nem tudtak volna kisegíteni.
Igen, mert rendkívüli bizonyságtétel a hit erejéről.
Nem csoda, ha sok ezer hívő századokon át ezzel növelte hitét.
Ők is alakultak általa, de a zsoltár is általuk.”
E csodálatos zsoltárról leolvasható a saját története, mely egy hatalmas hálaadás.
A fiatal hős halálos veszedelemből csodálatosan megszabadult.
Zsoltára olyan megragadó volt, hogy kezdették gyülekezeti célra ismételni.
5-21 vers alapmotívuma: NYOMORÚSÁGOMBAN AZ ÚRHOZ KIÁLTOTTAM ÉS Ő MEGSZABADÍTOTT
Kimondja a vakmerő igét, amelyet majd a Római Levélben látunk viszont: HA ISTEN VELÜNK, KICSODA ELLENÜNK?
Tasnádi Zsinat 1597. január 16. napján kimondta: ELHATÁROZTA AZT IS, HOGY A HAZA MEGMARADÁSÁÉRT VALÓ KÖNYÖRGÉSEKKEL, AZ EGYHÁZ ÜDVÉÉRT VALÓ KÖNYÖRGÉSEKKEL NEM KELL FELHAGYNI
Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései
(Az írást az elérési címre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI.
Vallásszabadság törvénye (1568)
Hungarikumok Gyűjteménye-Magyar Értéktár Az 1568 január 6-13 között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével meghozott vallásügyi határozat által a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.
(Szeged, 1499 – Ráckeve, 1572. május 2.)
Lapis András alkotása, 2002.
‡ Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János: „A török kegyetlen fogságban tartotta 1561-1563 között Békésben Szegedi Kis István reformátor atyát, későbbi püspököt, Méliusz Juhász Péter tanítóját, akit 1200 aranyforintért engedtek szabadon.
De számtalan más prédikátor szenvedett fogságot, halált, vagyonvesztést.
Kimondták: A török nem misszionálható.”
‡ 1605-ben a szerencsi országgyűlés a Hitvallásokról mondta: „A római katolikus, az ágostai és a helvét hitvallás egyaránt szabad legyen.”
‡ A hazáért, a hitért, a szabadságért harcoló dicső eleink küzdelmét mintegy összegezve így írta le 1854ben Szemere Bertalan ügyvéd, a Batthyány kormány belügyminisztere az emigrációban, hol halálra ítélve, elszegényedve bolyongott országok között, mielőtt végleg elborult elméje, majd intézetben tengődött még:
„Kincse a népeknek kettő van, nemzetiség s jog.
Nektek az osztrák nem adta meg ezt, sem amazt.
Attól várni a szabadságot,ki csak elveszi mindig.
S üldözi mind aminek nemzeti jellege van!”
A 118. Zsoltár 9. v. hitében, református vallásában erősítette Szemere Bertalant: „Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni”
Csákány Marietta: Az Úr csodásan működik
Köszönjük szép kárpátaljai leány, a végtelen üzenetét véges elménkkel fel sem foghatjuk
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Köszönjük szépen Ft. Püspök Úr!
Több tonnás kőlapot mozdítottak el: mögötte találták Vak Béla csontjait
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A világ legdrágább rakománya: antianyag teherautón Svájcban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Értesítés Jelenczki film
Tisztelt Honfitársaim!
Értesítem Önöket, hogy a „MERJÜNK MAGYAROK LENNI!” I-IV.
a négy részesre tervezett filmem egy 26 perces részletét feltettem a YouTube csatornámra:
A most közreadott filmrészlet Teleki Pál miniszterelnök 1941. március 3-án elmondott beszédének egy általam szerkesztett változata.
A 83 éve elhangzott beszéd minden köztisztviselőnek tükröt tart.
A tervezett dokumentumfilm a több, mint 500 éves Teleki Nemzetség további kiemelkedő tagjainak életútját és munkásságát is láttatni kívánja.
A négy részesre tervezett film 2020-óta készül önerőből, állami támogatás nélkül.
Köszönöm, ha megnézik és köreikben továbbítják levelemet.
Üdvözlettel:
Jelenczki István
Filmrendező, fotó -és képzőművész
MMA rendes tagja
Istennyomozó magyarok a tengerentúlon
Látogatás a karthauziaknál – Zarándok
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2026. június 27.
A képek forrása:
bookline.hu
hu.wikipedia.org
kronika.ro
leporollak.hu
pixabay.com