„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!” /Szent Lukács evangéliuma 1:42/

Magyar Testvéreim!

E kijelentett és leírt Igének szépségében és igazságában nem szűnik meg az emberi szív gyönyörködni. A teljesség, a tökéletesség és a szentség ábrázolódik ki a szavak erejében. Ahogy Kányádi Sándor erdélyi költőnk mondotta: „A szép verseket nem csak olvasni kell, hanem szavalni is egymásnak. Így életre kel a teremtő gondolat újra és újra, s mintegy részesei, munkatársai leszünk Istennek a továbbteremtés szentséges lázában”
Elmondta valaki, hogy a régi időkben anyagiakban sokkal szegényebb volt az élet, és mégis boldogan tudtak összejönni egy-egy névestére, vagy éppen karácsonyozni a családok.
Beszélgettünk, örültünk egymásnak, mert szerettük egymást. Ha kérte valaki, elénekeltük kedves dalát, vagy elszavaltuk kedves versét, ott volt közöttünk és bennünk Jézus.

Egy ilyen megélt találkozás emlékeiből egyszer csak született egy katedrális, ember-katedrális, és vers-katedrális:
Ady Endre: Az Uraknak Ura – Olvassuk el a művet, hogy az apostollal szólva, legyen a mi testünk a Szentlélek temploma!

Már-már lelkem csuf bünök veszték
S jöttek békés-esték:
Rákacagott a háborura
Az Uraknak Ura

Lemenő, szép nap volt az arca
S könyörület rajta
Az élet be sok ujat hozott
S Isten nem változott.

Falusi, nádas iskolában
Már ilyennek láttam
Ki rossz helyett jó és új szivet
Adhat mindenkinek.

Hajunknak egy ősz, hulló szála
Följegyzett bu nála
S ha bünös lény tőle elköszön,
Ő vár, mig visszajön.

Nem rója meg sok vétkeinket,
Mert ő szeret minket
S poklok felé visz bár az utunk,
Ő int s visszafutunk.

Bennünk él s be jó hinni benne
Ez ős szerelembe,
Ő még a temetőn is virit,
Ő a gyermeki hit.

Fölemelt és vérem lemosta,
Szivem visszahozta
Sebeimre áldóan szedett
Balzsamos füveket.

Édes-ernyedten várok várva
Most már a halálra.
Szemem: övé volt, kezem: keze,
Mindent ő végezte.

Háboruba el ő bocsátott
S bünökből kihántott,
Rákacagott a háborura
Az Uraknak Ura.

„Jöjj Szentlélek, gyere szállj le rám. Reményt hozó, fénysugár” – Hallgassuk és érezzük meg az ének gyógyító áldását Csíksomlyóról!

„Azokban a napokban elindult Mária, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat méhében. Megtelt Erzsébet Szentlélekkel, és hangos szóval kiáltotta:
„ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ÉS ÁLDOTT A TE MÉHED GYÜMÖLCSE!” – Hogyan is lehetséges ez, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám?
Mert íme, amint felfogta fülem köszöntésed hangját, ujjongva megmozdult a magzat méhemben. Boldog aki hitt, mert beteljesedik az, amit az Úr mondott neki.”
(Lk. 1:39 – 45)

Juhász Gyula: Rorate – A gyönyörű gyerekség boldog Betlehemének emléke így szólal meg a Nyugat költőnemzedékének hívő lelkéből – Olvassuk el a művet!

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!

A történelmi és üdvtörténeti találkozás két főhőse Erzsébet asszony, Keresztelő Szent János édesanyja, és Boldogságos Szűz Mária, Megváltónk édesanyja.
Erzsébet azért, mert a világon először ő nevezte Jézust Úrnak. Mária pedig azért, mert boldog volt, és hitt.
Erre zendül meg Boldogságos Szűz Mária magasztaló éneke, a Magnificat. Ebben az énekben látjuk Mária alázatosságát, saját állapotának szentségét, majd a sasszárnyak lendületével átcsap az Isten nagy dolgainak felsorakoztatásába.
Íme Erzsébet és Szűz Mária adventje. Egy messiási értékelésben megjelenik Isten Királysága, Isten Országa, Isten Megváltása.

Minden harmónia, szimfónia, zene forrása Isten. Új teremtés, új élet, a második Ádám, a próféciák beteljesítője, a megváltott világ boldog örvendezése. Mindez Csajkovszkij.
Csajkovszkij: B moll zongoraverseny – Hallgassuk meg a mű egy részletét!

Áldottnak nevezi Boldogságos Szűz Máriát Erzsébet asszony. Áldott egész lényében, szívében – lelkében, kisugárzásában, szépségében, szelídségében, hitében, bölcsességében. Áldás hordozója ő, kinek méhébe Isten lehozta az életet.

Tóth Sándor – Sinkovits Imre: Fohász Máriához – A hazánkért – Pieta – Hallgassuk meg a mű fenomenális üzenetét!

Karácsonyra még sokan igyekeznek haza, hogy találkozzanak régi karácsonyaik emlékével. Mások meg idejében elmennek otthonról, hogy már ne kelljen találkozni senkivel.
Egész iparág épült fel erre a „modern-kori entitásra”. A készen kapott keresztyénség sokaknál megkopott. Templomok, festmények, versek, zeneművek, parancsolatok, szokások romboló hatásoknak vannak kitéve. Valahol „minden-egész eltörött”, és egyre nehezebb feladat e kihívásokkal megküzdeni.
Az irgalom nemzedékről-nemzedékre csak az Istenfélőkön marad meg. Szétszórja azokat, akiknek gőgös a szívük indulata. Hatalmasoknak hitt emberek dőlnek le trónjukról, és alázatosak emeltetnek fel. Ismeretlen gonosz erők arra mozgósítanak, hogy nem kell hinni semmiben és senkiben, csak a fogyasztás hedonista aranyszobrát bálványozzák.
Adventben élő Mária-himnusz imádsága ma is olyan igaz, mint a kijelentés napján volt. Advent ideje a Szent Karácsonyra való felkészülés rendelt ideje.
A hívő lélek látja a világ bánatát, és a világ reménységét. Mi nem Faust Mefisztóját követjük: „Eladó az egész világ, áll a hajsza áll a bál. A pénz körül járja, a koldus és király.”

A hajdúdorogi gyökerekkel bíró Zámbó Jimmy nem csak a legtöbb lemezt adta el, hanem egy szép g. katholikus templomot is épített Csepelen. Karácsonyi CD műve figyelem reméltó alkotás: Harang szól a kis faludban – Hallgassuk meg a művet!

Debrecen-Józsa, 2019. december 21.

Képek forrásai:
hu.wikipedia.org