„Amerre vitte buggyanó sebét, bíboros vére fröccsent szerteszét”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Erdély Széchenyije, gróf hídvégi Mikó Imre kormányzó, miniszter, művelődésszervező, történész aki az 1252-ben kapott királyi kiváltságot a Mikó-Mikes családok legszentebb hagyatékát kötelezettségként őrizve, fiához intézett intelmeiben így írt erről 1870-ben Kolozsváron: „A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk. Aki őseitől nagyobb vagyont örökölt,attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint sok mástól, a hazának tett áldozatot.”
907-ben Egyesült Európai Haderő gyűlt össze a bécsi medencében, és német-római vezetéssel szervezték meg az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy: „Decretum, Ugros eliminandos esse”, „Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”
„Ez volt az első Trianon”
(Molnár V. József)
A kor viszonyai szerint is elképzelhetetlen extra erőket vonultatott fel a 100.000 főre becsült egyesült német‑rómaisereg, akiknek élén, a király, fejedelmek, grófok, tábornokok, püspökök álltak.
A Magyar Törzsszövetség 40.000 fős lovas hadsereget számlált, élükön Árpád Fejedelem és fiai, Tarhos (43 éves), Üllő (41 éves) Jutasa (35 éves), Zsolt pedig összekötő hadsegéd volt a négy tízezer fős csapatok között.
A honvédelem, a hit, az ima és a sztyeppei hadviselés a pozsonyi Duna-parton tökéletes katonai sikert hozott 907 július 4-11 között, melynek részletei olvashatók.
Megsemmisült az ellenséges haderő teljes vezetése és a teljes gyalogság is. Árpád Fejedelem katonai zsenialitását máig tanítják a Katonai Akadémiákon.
Határaink az Odera folyó mentéig terjedtekés 130 évre elvette a kedvét a művelt nyugatnak, hogy reánk törjön.
NEMZETÜNK GYÁSZNAPJÁN EMLÉKEZÜNK MÚLTUNK DICSŐSÉGES KÜZDELMÉRE, MEGMARADÁSUNK ZÁLOGÁRA, JÖVŐNK ÉPÜLÉSÉRE
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK A MAGYAR TÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB HŐSEI, AKIK MÁIG EGYBEN TARTJÁK a KIRÁLYI MAGYARORSZÁGOT
prof. Dr. Bogár László: „Irtsátok ki a magyarokat”
író, jogász, újságíró,
Szabad Európa Rádió programszerkesztője,
Trianon Társaság Elnöke, hazafi
(Budapest, 1938. június 9. – Budapest, 2026. január 4.)
„106 esztendeje, 1920. június 4. napján kötötték meg a világtörténelem legaljasabb, legmocskosabb, legigazságtalanabb diktátumát.
Meg fogjuk dönteni.
Uram! Adj erőt ahhoz, hogy ha tudok változtatni a magyar nép ellen Trianonban elkövetett nemzetközi bűncselekmény tragikus következményein, akkor azt haladéktalanul és erős akarattal megtegyem.”
‡ Az erdélyi szellem zseniális tudású fáklyavivői Marosvécsen a bárói kastély udvarán megrendülve szenvedték mély zengésű lelkük húrjain a beszélhetetlen pusztítást, aminek Trianon volt a neve.
A Rongyos Gárda eredményesen vívta diplomáciai és fegyveres harcát 1921-1924 között a gonosz Osztrák Monarchia ellen a tőlünk elrabolt Sopronért és 20 településért, az Őrség, Fertő tó és Burgenland területeiért. A népirtó cseh és szlovák politikai alvilág a Felvidék mellé annektálni szerette volna a teljes Észak‑Magyarországot is, egészen Tokajig.
Szegény Kárpátalja cseh rémuralom után szovjet láger lett. Legdrámaibb példája Kisszelmenc és Nagyszelmenc esete, hol a település főutcája lett az új határ.
8 méter!!! megtételéért 320 km kellett kerülni, hogy „Szlovákiából” „Ukrajnába” megérkezzen a magyar. Ma már „csak” 90 km utat kell ehhez bejárni, USA törvényhozása oldott az áldatlan helyzeten.
„Romániában” 36 internáló tábort üzemeltetett a sovén diktatúra 1990-ig, hova százezrével hurcolták rabszolgának a magyarságot.
továbbá ezekből a gyűjtő táborokból vitték tovább egy részüket a baráti Szibéria lágereibe. Szerencsés volt,aki már a román gulágonmeghalt,
hiszen itt 40 embert temettek egy sírba, mig a nagy „Szovjetunióban” 500 élő – halottrahúzták a földet.
Délvidéken az etnikai alapú tömeg – vérengzéseknek magyar áldozatai száma, a eportáltak, jogfosztottak, szenvedései, templomok,temetők földig rombolása máig alig ismert és feldolgozatlan, mind a történelem lapjain, mind a lélek halálos gyötrelmében.
Ady Endre vátesz volt, látta előre ami be is következett 1918 után.
A szétszóródás előtt c. verse, valamint a pokolról szóló értekezése tananyag számunkra, hiszen beleszakadtunk.
Lajkó Gábor: Trianon
Forró nyári könnycsepp hullik
alkonyati égből.
Vörössé vált az ég alja
a sok magyar vértől.
Jeltelenül, tömegsírban
fekszenek a hősök.
Szétszakított magyar hazát
siratnak az ősök.
Mint a gyermek, kit anyjától
fosztottak meg végleg.
Ki úgy érzi, mindörökre
elveszett a lényeg,
Csonka ország, téged ölel
Kárpátoknak karja,
turulmadár fenn az égen
búsan fakad dalra.
Mivé lettél, apró ország?
Megtépáztak téged.
Érted nyújtják erős kezük
Erdélyben a bércek.
Érted lejti nyári táncát
szellőben a búza,
minden magyart, bárhol éljen,
szíve visszahúzza.
Kicsiny hazánk, bármi történt,
soha fel nem adtad,
hogy elvegyék magyarságod,
azt te sosem hagytad.
Megmaradtál mindig nekünk,
él még a reményünk,
lesz még boldog és gondtalan
büszke, magyar népünk.
Dsida Jenő: Magyarország katonái – Kárpátia zenekar
‡ Mi veszett el? Mi maradt meg? Mi történt velünk?
Földrajz ? történelem ? gazdaság? nyelv? politika?
A magyarság lelki alkatához hozzátartozik a halálos fenyegetettség tudata, a kisebbségi lét, szétszórattatás, a diaszpóra lét keserű kenyere.
Kossuth Lajos írja Torinóban halála évében, hol az emigrációja utolsó 27 esztendejét töltötte:
„Ennyi az, amit egész bizonyossággal mondhatok. Többet nem.
Emlékszem az aranyozott rézcsatos nagy családi Bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni, s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én és nővéreim születés napjainak a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve.
A szüleim emléke iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülné meg rézcsatos Bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, mire az epedő honszeretet, az emberi érzelem, valamint amire ész és szív becset helyeztek.”
(Kossuth Lajos, Torino, 1894)
Valami beindult Trianon ügyében is.
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Juhász Gyula: Trianon
Wass Albert: Záróvers – Kormorán zenekar
‡ Hisszük és valljuk, hogy Istennek terve van nemzetünk életével, ezért helyezte gyertyatartóba, hogy világítson.
Amikor alapértékeink kérdőjeleződnek meg, nekünk világítani kell olajjal és borral, hogy sebeket gyógyítsunk be.
Isten üdvterve a világ birodalmai és hatalmai fölött átível.
Ledőlt falaik átkozott porán még a nap sugarai sem nyugszanak meg, árnyékot vetnek reá.
Legyen ilyen távlatos mennyei látásunk, hogy ne csak a láthatókra, hanem a láthatatlanra is nézzünk.
Élő történelmi egyház és élő nemzet vagyunk 2000 éves keresztény erkölccsel, a világ második legősibb Alkotmányával, amelyben Isten történelmi jelenlétét tapasztaljuk meg.
Nem csak veszteségeinkre emlékezünk, hanem a megtartó erőre is, mely maga a Szentlélek.
A határok megváltozhatnak időnként, de a közös emlékezet, a közös nyelv, a közös imádság, a vér szava, az összetartozás tudata nem változtatható meg.
„MESTER, JÓ NEKÜNK ITT LENNÜNK, KÉSZÍTSÜNK EZÉRT HÁROM SÁTRAT: EGYET NEKED, EGYET MÓZESNEK ÉS EGYET ILLÉSNEK.”
DE FELHŐ TÁMADT, AMELY BEÁRNYÉKOLTA ŐKET, ÉS HANG HALLATSZOTT A FELHŐBŐL:
„EZ AZ ÉN SZERETETT FIAM, ŐT HALLGASSÁTOK!”
ÉS HIRTELEN, AMINT KÖRÜLNÉZTEK, MÁR SENKI MÁST NEM LÁTTAK MAGUK MELLETT, CSAK JÉZUST EGYEDÜL.”
‡ A Törvény, a Prófécia és az Evangélium Igéje találkozik a Tábor hegyen, melynek dicsőséges ragyogását megrendülve nézik a tanítványok.
Mózes, Illés és Jézus személye bizonyosság, szent Istentisztelet, szent föld.
Próbáljuk érteni és elképzelni az apostolok lelki állapotát. Jó itt nekünk, építsünk sátrat, maradj velünk, maradjon így minden örökké.
Népünknek is akkor lesz jó, ha minden körülmény között ragaszkodik Jézushoz, áldja meg hazánkat, liturgiánkat, Erdély földjét.
Ha mindenki el is hagy, ha mindenki ellenünk is fordul, ő mellettünk marad, segít, megáld és velünk van a világ végezetéig.
Ez Trianon IGAZ története: Tényleg magyarok ÁRULTÁK el a hazát?
József Attila: Nem. Nem. Soha!
Előadja Koncz Gábor színművész
Wass Albert: Vasakarat – Kárpátia zenekar
Vezérszónok Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke
Magyar Hiszekegy: Eredeti felvétel, 1925
E Turul-madárszárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
35 kilométert vágtatott a hűséges ló, hogy megvigye a győri vereség hírét: szobrot kapott érte
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Szentháromság vasárnapja
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A válogatott focista, akit tőrbe csaltak és 29 évesen felakasztottak Rákosiék
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Ötven éve hunyt el a legendás magyar színész
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2026. június 6.
A képek forrásai:
civishir.hu
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
kame.hu
kirándulástippek.hu
kronika.ro
msn.com
refkertvaros.hu