
halászok építették Pál apostol tiszteletére
(Campagna tartomány, Nápoly városa, régi nevén Puteoli)
„Kupák aranyércét képpel kifaragta,
drágakövet plántált finom foglalatba”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Harmadik, egyben utolsó missziói útjára indul Pál apostol néhány hűséges harcostársával, melynek végállomása nem lehet más, mint a Birodalom Fővárosa: RÓMA.
Korinthus, Antiochia, Efézus, Troász, Milétosz Szíria, Athén, Szaloniki, Jeruzsálem, Philippi – megannyi állomása Krisztus Urunk jó nevének édes ízével emlékeiben.
Előtte már magasodott a hamis vádak súlya, az igazságtalan börtönök kényszere, a hajótörések beszélhetetlen próbája.
Húsvét és Pünkösd közötti 50 nap különös lelki állapotban érte az apostolokat, majd a Lelki Néppé Nemesedett Egyház sorsa megrázóan szép földrajzi, lelki, vallási, pszihológiai, néprajzi leírásban kell életre az Apostolok Cselekedeti c. mű 28 fejezetének érdekfeszítő leírásában.
Krétáról indulva Ciprus alatt útban Róma felé Málta szigetének partjainál szenvedett súlyos hajótörést a tengerjáró hajó a hatalmas viharban, hiszen már november volt.
Tél kezdetén hiába intette a hajótulajdonost az apostol, tudván, hogy tragédia lesz a vége.
Annak csak a rakomány és a haszon számított.
Három téli hónapon át beszélgetett az apostol Málta kikötőjében, hol a helyiek nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántuk.
„Mennyi példa áll előttünk, hogy a jómód az élet igazi fordulópontjain nem ad támaszt”, – Idézte nekik a Prédikátor és a Példabeszédek könyvét, majd a Hegyi Beszéd igéit a valódi boldogság valóságáról.
Aztán nagy sokaság érkezett hozzá a sziget belsejéből. Gyógyulni, tanulni, ajándékozni.
„Becsületet, tisztaságot, elismertséget, megalapozott tiszteletet és tekintélyt anyagi javakkal nem lehet megszerezni.
Megtévesztő módon a gazdagság segít ideig-óráig megszerezni valamit, de megtartani nem képes.
A világ öröme elmúlik, amit olyan sokan olyan sokra tartanak!”
‡ „Három hónap múlva aztán elindultunk egy alexandriai hajón, amely szintén a szigeten telelt.
Siracusába érkezve ott maradtunk három napig.
Onnan kerülővel megérkeztünk Régiumba (Campania), és mivel egy nap múlva feltámadt a déli szél, így másnap Puteoliba (Pozzuoli) értünk.
Itt testvéreket találtunk, akik kértek, hogy maradjunk náluk hat napig.
Így értünk Rómába.”
(Nápoly-Róma 190 km.)
(Ap.Csel.28: 11-14)


Rimanóczy Ildikó: Róma fölött az ég
Forrongó felhők alkonyi tánca,
fénylő madarak bús-boldog násza,
égi kavalkád festi az örvényt,
más menedék nincs, tudja a törvényt:
csak együtt, csak össze, már sose szét,
így cselezed ki a vércse szemét.
Most dobban a szív, így hajlik az ív,
táncuk az égen, nézd, figuratív,
e sok seregély mily csodát megél,
egy szív, egy lélek, s mind egyként remél,
ringat a hullám zöld pínea fán,
fekete láva az ég ablakán.
Egyet akarnak: diadalt, fényest,
apró vagy ott lent, hozzájuk képest,
állsz a sötétben, csodálva őket,
egy a tömegben hogyan rejtőzhet,
csíkokat húzva rőt alkonyégre,
guánót ejtve Róma terére.
Majd egy perc alatt a lég se rezdül,
s Angyalvárra mély fekete csend ül,
álmodik éjjel a tollas sereg,
de várják hajnali új ligetek,
szívüknek dobbanó ütemére,
mintát hímeznek Róma egére.
G. Verdi: Nabucco, Szállj képzelet
‡ Isten rendelkezik, és az emberek engedelmeskednek.
Pál apostol, Juliusz centurio, a macedón Arisztarkhosz és Lukács evangélista a hű orvos-barát, történész a kis közösség tagja.
A kalandokkal teli útról így ír az apostol:
„Ez éjjel mellém állva egy angyala az Istennek. Akié vagyok, Akinek szolgálok is, ezt mondván: »NE FÉLJ PÁL!«
A császár elé kell néked állanod. És ímé, az Isten ajándékba adta néked mindazokat, akik teveled hajóznak.” (23-24 v.)
Márciusban megérkezve a Nápoly-partjaihoz közeli Pozzuoli kis halászfaluba, itt is hasonló testvéri szeretettel fogadták a kis küldöttséget a halászok, ahogy télen Málta szigetén is tették az ottaniak.
A hat nap emléke olyan mély nyomot hagy a helyiekben, hogy templomot emelnek az apostol emlékére. SANTA MARIA delle GRAZIE néven.
A szeretet templomot, lelki templomot, Szentlélek szentélyt emel ma is.
Mi magunk is, a Szentlélek temploma vagyunk.
HÚSVÉT UTÁN ELÉRKEZIK A SZENTLÉLEK KORSZAKA
Református – evangélikus közösség emlékezett meg Nápolyban a gályarabokról
‡ A próféták, apostolok, nemzetünk királyai, hitvalló arisztokrata fejedelmei, hűséges lelkipásztorai példaképek voltak sok évtizedet leszolgáló, majd várbörtönbe, idegenbe, gályarabságra elhurcolt prédikátorok előtt.
A klasszikus 40 prédikátor legendás életműve Kocsi Csergő Bálint tudós prédikátor latin nyelvű könyvében került lejegyzésre, melyet majd Moldova György népszerű író dolgozott fel 15 év munkával, és adott ki 1973‑ban.
Nazor Vladimir: A gályarab éneke
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Király Erzsébet: Gályarabok himnusza, Térj magadhoz drága Sion

E. Lakatos Aranka műve, adományozta Katona Gyula debreceni vállalkozó
‡ Debrecen Város Kossuth-díjas világhírű írónője, a Tiszántúli Református Egyházkerület által megválasztott Főgondnoka, és éppen 40 esztendeje beiktatott hitvalló tanára beszédeiben, csodálatos regényeiben büszkén megemlékezik gályarab őséről, Jablonczay Jánosról, aki Édesanyja, Jablonczay Lenke nemzetségtábláján ragyog.
Finom iróniával le is írja egy helyen: „anyám időnként, sőt néha én is, letértünk nagy gályarab ősünk rendíthetetlen hitétől, de aztán újra rátaláltunk”
SZENT PÁL APOSTOL, A 40 PRÉDIKÁTOR ZENGTE AZ EVANGÉLIUMOT, HOGY VISSZHANGZOTT MÁLTA SZIGETE, NÁPOLY ÖBLE, A VEZÚV LANKÁJA JÉZUS NEVÉTŐL:
Ezután így szólt hozzájuk:
„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek”
(Szt. Márk: 16:15)
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Miután megkopik a nyelv, szívükben hordozzák tovább örökségként magyarságukat a melbourne-i magyarok
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
„A gályarabok számunkra koronatanúk”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Krisztusért megkötözve
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Tricentenáriumát ünnepelte Erdély legrégebbi barokk temploma
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
A lőcsei régi városháza és annak története
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Első írásos említésének 699. évfordulóját ünnepli Máramarossziget
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvasható!)
Debrecen-Józsa, 2025. május 17.
A kép forrásai:
evangelikus.hu
felvidek.ma
fotoeweb.it
kultura.hu
kronikaonline.ro
magyarulbabelben.net
refkertvaros.hu
ttre.hu
















