Magyar Testvéreim!
Valaki egyszer vásárolt egy jobb időket látott régi archaikus parasztházat, melyet nagy lelkesedéssel kezdett újítgatni, az ősök tiszteletét mindig szem előtt tartva eredeti formájában visszaépíteni. Látta mennyi műgond, sokszor vesződség rejtezett egy faragott kő vagy gerenda mögött.
Boldog elégedettség töltötte el, mikor kis lépésekkel haladva kezdett a ház a régi fényképen lévőre hasonlítani. – Történt aztán, hogy meglátogatta barátja, aki nem leplezve megvetését, annyit mondott a sok építőanyag és földhalmok között: „Lesz ebből a régi romból egyáltalán valami?” Vendéglátója szerényen azt válaszolta: „Én már most olyannak látom, amilyen majd valamikor lesz”
A világ is sokszor sérültnek, töredezettnek, gyengének látja életünket, vagy akár az egyházat, mert az is. Isten azonban nem lemondva rólunk a tökéletes és teljes élet szép jövőjét fürkészi. Egy sokkal magasabb szinten Isten minket Jézus Krisztusban lát. Már most úgy néz reánk, mint teljesen megszenteltekre, mert ő tudja, milyenek leszünk ama napon.
Szent Ágoston mondta egyszer: „Szeresd az Istent, és élj amint kedved tartja.” – Ha mi igazán szeretjük Istent, akkor azt akarjuk tenni, ami neki kedves.
Mondja az igaz és régi csángó mese, hogy mikor az élet ritka pillanatában sétált a kis Mátyás édesapjával a nagy Hunyadi Jánossal, megkérdezte tőle:
„Édesapám, miért azoknak jut a legkevesebb a földi javakból, akik a legtöbbet dolgoznak?” – Édesapja válasza: „Az igazságért harcolunk, de csak a sajátunkért.”
Újra a fia: „Mi az igazság?” – Édesapja válasza: „Királynak hadserege van. Papnak 10 parancsolata, mellyel a népet regulázza. Földesúrnak dolgoztatás joga. Így hát egy morzsa sem marad a parasztnak.”
Újra a fia: „Isten akkor most a szegények vagy a gazdagok Istene? Akkor lesz majd itt igazság, ha a pap és a földesúr is a paraszttal harcol a királyért, vagyis a hazáért”
Vajda János: Tünemények – E briliáns tehetségű költő zseniális versét olvassuk el!
Puszták örök lakója néha lát
Feje fölött, tündöklő légen át,
Vonulni egy különös madarat
Minőt nem látott még ez ég alatt.
Jó ismerőse mind amennyi van
Erdőkön, lápok ingoványiban,
Egyszerre kitalálja név szerint,
Melyik mi fajta, hogyha rátekint.
De ezt az egyet – ezt nem látta még.
Sovány kiváncsin lesi, várja rég,
Hogyha fölötte újra elhalad,
Megnézi jobban, megcsodálja majd.
És várja, várja sok, sok ideig,
Mig maga is beléöregedik.
Hó a szakálla már, gyér fürtje len,
– Az a madár többé meg nem jelen.
Eszébe jut, álmában látja még;
Nincs lelke tükrén már csak ez a kép.
S végpercein, midőn már szinte holt,
Csak akkor tudja meg, mi ritka volt.
*
A költőnek, ti többi emberek,
Emelni szobrot ne siessetek.
Mert úgy lehet, még áll a büszke emlék,
Midőn dalát már régen elfeledték…
Halhatlanok birája az idő.
Csak akkor tudjátok meg, hogy mi ő,
Ha elmerültek hosszu századok,
S hozzá hasonlót még nem láttatok…
Utolsó versszakával konferálom fel Anyaszentegyházunk legnagyobb lángelméjének egyik könyvéről szóló tanítását, mely könyvtáram becses darabja: Jézus és Európa
„Halhatatlanok bírája az idő.
Csak akkor tudjátok meg, hogy mi ő,
Ha elmerültek hosszú századok,
S hozzá hasonlót még nem láttatok…”
Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt püspök úr hite, élete, tudása egy egész nemzet számára adatott Drága Kincs Istentől. Reméljük, egyszer tananyag lesz a Hittudományin is, nem csak a Bölcsészettudományi Karon. – Hallgassuk meg előadását!
„Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre!
Mert hamar elhervadnak mint a fű, elfonnyadnak mint a zöld növények.
Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz.
Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!
Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik, világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít” (Zsoltárok Könyve 37:1-6)
„Hittétek-e?, hogy ez így igaz! Hitte-e a tiszteletes papság?, vastagnyakú kálvinistáink!” Segítek, aki már nem emlékszik: Ft. Tőkés László püspök úr mondotta e szavakat 1991 június 22. napján a II. Református Világtalálkozón a debreceni stadionban.
A 37. Zsoltár igéit látom betelni, mikor a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapján visszaköszön egy korábbi dolgozatom aggódó szeretete Kóbor gyülekezetéről, hiszen kapcsolatban vagyok a brassói esperessel, és áldott támogatást nyújtott részükre a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat is.
Igei dolgozatunk a köz javára, Isten dicsőségére íródik, elérhető a Kollégium részére is.
Prof. Dr. Bogár László professzor úr videóját tekintsük meg: Magyarság rövid története 4.
Harmincéves háború a XX. században – Trianontól a „felszabadulásig”
E sorsdöntő években írta egyik emblematikus versét Nagyszalonta ridegpásztora, a szilaj tekintetű, de érző szívű poéta Sinka István. Fohász 1942 – Olvassuk el a művet!
Kihoztál bennünket
Uram, Ázsiából,
s százszor azóta az
ellenség szájából.
Adtál itt e tájon
eddig ezer évet –
igaz, hogy másoknak
kaszáltuk a rétet.
Igaz, hogy idegen
ispánokat adtál,
s volt, hogy közel jöttél,
s volt, hogy eltávoztál.
Míveltük e földet
ekével, ásóval,
s hintettük vérünkkel,
szép bő, piros sóval.
Szép bő, piros sóból
nagy virágok nőttek,
és új áldozatként
hervadtak előtted.
Most, hogy igazítod
végre útjainkat,
vér nélkül győzzed le
hamis urainkat.
Kérünk, sebet ne nyiss,
volt már annyi sebünk –
Erős Isten vagy Te,
s Te vagy az Istenünk…
Dr. Módis László a Kollégium egykori kiváló professzora magyarázza a Jubileumi Kommentárban a Zsoltárok könyvét. Isten nagy kegyelme, hogy fia prof. Dr. Módis László orvosprofesszor a DOTE korábbi rektora itt élt mostanáig Alsó-Józsán, és a család szép emlékkel és jó szívvel mesélte templomozás után a nagy előd békebeli nagyságát
kellő szerénységgel, mindig Istenre mutatva.
Ezt írja: „Az alfabétikus zsoltár oktató szándékkal fogja össze egy hosszú élet tapasztalatait. Az Isten szövetségében élő kegyes ember mellett mindig ott találta a bűnözőt, az Isten ellen lázadó embert, aki fondorlattal, álnoksággal, hatalmi cselvetéssel, erőszakkal az előbbiek ellen támadt. Az előbbieket Isten mindig gondviseléssel vezette, a szövetség rendjében kegyelmével, szabadításával, áldásaival vette körül, az utóbbiak sorsa tapasztalat szerint mindig romlás és pusztulás lett, ha átmenetileg szerencséseknek látszottak is.”
Kárpátia zenekar: Délvidéki szél – E gyönyörű szakrális dal vezet el bennünket a Vármegye egykori székhelyére Aracsra!
Közel százan vettek részt a Hazajáró bánáti pusztatúráján – Tekintsük meg a lelkes közösséget!
„Ezzel az előadással minden magyarnak azt szeretnénk üzenni, hogy nincsenek határok. A határ az egy fizikai létesítmény, de az emberek között nem lehet határokat húzni.”
prof. Dr. Kasler Miklós: A trianoni békediktátumra adott magyar válaszok a két világháború között – E tudományos igénnyel megírt Tanulmányt olvasva láthatjuk népünk életrevalóságát, gyakorlatias gondolkodását, elitjének olthatatlan hazaszeretetét a revízió szent óhajával.
A tanulmányt a képre kattintva olvashatják!
A 37. Zsoltár a gonosztevő sorsát nem tartja irigylésre méltónak. Arra int, hogy Isten szövetségében kell élni, mert a szövetségi rend előbb-utóbb érvényre jut.
A bűnözőkkel szemben nem kell haragra gerjedni. Az alázatosakról maga Isten gondoskodik.
A kegyest soha nem láttam elhagyottnak. A zsoltáros saját élettapasztalatából tudja, hogy a kegyes ember még a legreménytelenebb körülmények között sincs egyedül.
Banka Gabriella: Tudod, hogy van bocsánat
„Maradj meg megvetettnek,
kanyarban egyenesnek.
Az Isten szent Igéjét,
vakon ne vesd meg.
Hittél a könnyű szóknak,
a hamis tanítóknak,
s lásd, soha, soha senki,
nem mondta, megváltott vagy.
Meghaltak,úgy szerettek,
így mindent kifizettek,
most hát a töltött fegyvert
ereszd le a kereszthez.
Kövesd az igaz elvet,
fogadd a hű szerelmet,
önmagát adta érted,
és élni szeretne benned.”
„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit” – Ígérte, ámenné és igenné pecsételte szent vére által SZENT JOACHIM és SZENT ANNA LEÁNYÁNAK BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIÁNAK SZENT FIA!
Kormorán zenekar: Ha messze mész – Hallgassuk meg a művet!
Debrecen-Józsa, 2020. július 25.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
nkp.hu
toriblog.hu
arcanum.hu
mire.hu
hu.wikipedia.org
varoskozpontert.hu